Miközben az állami vagyon kezeléséért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. lenne felelős, a láthatóan kényesebb és bizalmi ügyleteket helyette az ugyancsak állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül bonyolítja a kormányzat. Ez történt nemrég, amikor több mint 1000 milliárd forintért, a Budapest Airport (BA) Zrt. 80 százaléka került újra állami kézbe a Corvinus Zrt. közbeiktatásával. A Corvinus feladta elvileg „kizárólag tőkebefektetési tevékenység ellátása, elsősorban a közép- és kelet európai térségben” – legalábbis ez olvasható a cég 2023-as tevékenységéről szóló beszámolójában. Ezzel szemben mára szinte kizárólag olyan vállalatokban érdekelt, amelyek NER oligarchákhoz köthetők. Ebből a szempontból aggasztó lehet a BA Zrt. részvényeinek sorsa, mert akár az is megtörténhet, hogy a ferihegyi reptért kezelő cég többsége csak átmenetileg marad az állami cég birtokában, még akkor is ha az ügylet fontosságát a kormány stratégiai okokkal indokolta, mondván, Magyarország számára ez „szuverenitási” kérdés.
Azt, hogy a részvények 20 százaléka a francia Vinci Airports reptérkezelő céghez került, Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban azzal magyarázta, nem akarták, hogy állami bürokraták, meg innen-onnan összeszedett menedzserek működtessenek egy hatalmas vagyont, hanem valaki olyan, aki a világ legjobbjai közé tartozik. "Ezek a franciák ilyenek. Van még tervünk, hogy később majd katari befektetőket is bevonunk, de a többséget mindenképpen meg akarjuk őrizni"– hangsúlyozta Orbán Viktor. Azaz bár egyelőre nincs napirenden, hogy magyar magánbefektetők vegyék át az állami tulajdon egy részét, de látva a Corvinus Zrt. többi befektetését, nem lenne példa nélküli.
A Corvinus Zrt. legnagyobb értékű befektetése, az MBH Bank 30,35 százalékos tulajdonrészének megvásárlása volt, amely a mérleg szerint 2023-ban zárult le. A legutóbbi vagyonértékelés szerint ez a részvénycsomag 261,9 milliárd forintot ért a cég beszámolója szerint. Mint közismert, az MBH Bank többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc. Az MBH Bankba a magyar állam a Budapest Bankot olvasztotta be, míg Mészáros Lőrinc és a NER a Takarékbank csoportot valamint az MKB Bankot vitte magával. A Budapest Bankban az állam 100 százalékos tulajdonos volt, ám ez csak arra volt elég, hogy az MBH részvényeinek 30 százalékát kapja meg, amivel gyakorlatilag elvesztette az egykori cége felett az irányítási jogokat.
Újra az államé Ferihegy, az Orbán-kormány „történelmi tranzakciójának” több évtizedes megtérülését egy 500 milliárdos hitel is árnyaljaHasonló a helyzet a Vodafone Magyarország Zrt.-vel, amit elvileg a magyar állam vásárolt meg 2023-ban, máig nem tisztázott céllal, ám a részvények többsége (51 százaléka) egy másik NER-oligarchához, így a Jászai Gellért ellenőrzése alatt lévő 4iG Nyrt.-hez került. Vagyis a Corvinus a Vodafone ügyletben is arra szolgált, hogy a megfelelő tőkével nem rendelkező milliárdos számára a céget megszerezze. Így lett, hogy a részvények 51 százaléka a 4iG Nyrt. -hez került. 2023 márciusában a Corvinus azonban máris csökkentette a Vodafone-ban lévő részesedését egy részvénycsere ügylet keretében, így a Vodafone Magyarországban az állami tulajdon 29,5 százalékra csökkent – ennek a befektetésnek a piaci értékét 190 milliárd forintra tette 2023 december 31-én a cég beszámolója.
Már rég lezárták az ügyletet, de a magyar állam cége szerint azóta sem sikerült lefordítani édes anyanyelvünkre a Vodafone-szerződéstA Corvinus Zrt. tavalyi beszámolójából az is kiderül, hogy az állami befektetési cég egy újabb NER-projektbe is beszállt, már idén: a beszámoló ugyanis megjegyzi, hogy a Corvinus a mérlegkészítés ideje alatt „2024. február 2-án jelentős tulajdoni hányadot szerzett a Ganz-MaVag Europe Zártkörűen Működő Részvénytársaságban”. Az Opten cégadatbázis szerint a Ganz-MaVag Europe többségi tulajdonosa - egy bonyolult céghálón - keresztül a Solva II. Magántőkealap. A magántőkealapokat a NER-milliárdosok arra használják, hogy elrejtőzzenek mögöttük. A Ganz-MaVag Europe egy üres cég, amit tavaly alapítottak, bevétele nem volt. Az igazgatóságának elnöke Bacsa György, a Mol Nyrt. ügyvezető igazgatója. A Solva II magántőkalap alapkezelője - az MNB adatbázisa szerint - jelenleg a LEAD Ventures Alapkezelő Zrt. - ennek cégnek egyedüli részvényese a MOL Nyrt, de az Solva II-t korábban kövezetlenül Hernádi Zsolt Mol vezérrel is összekapcsolták. A magántőkealap tulajdonosi szerkezete nem nyilvános, ennek ellenére szállt be a magyar kormány a Corvinuson keresztül Ganz-MaVag Europe Zrt.-be – amely egy újabb plasztikus példája annak, hogy az elmúlt 12 évben hogy mosódott össze az állam és az oligarchák tulajdona. Az állami és magántőke összefonódásnak másik jele, hogy a tőke, pénz, szakember nélküli Ganz-MaVag Holding Kft.-nek 345 millió eurónyi hitelt folyósíthatott a száz százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank – írta meg a 24.hu májusban. A hírportál az információkat a hitelbiztosítéki nyilvántartásból bányászta ki, ugyanis az Eximbank épp 345 millió euró jelzálogot jegyzett be a Ganz-MaVag Holding Kft. üzletrészeire hitelbiztosítéki fedezetként, ez alapján feltételezhető, hogy a NER-cég épp ekkora hitelt kapott az állami banktól.
A Ganz-MaVag Europe idén tavasszal azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy tőke és múlt nélkül ajánlatot tett a spanyol Talgo SA járműjavító cég részvényeinek 45 százaléka felvásárlásra. A spanyol kormány áprilisi bejelentése szerint a magyar cég 619 millió eurós (mintegy 245 milliárd forintos) ajánlatot tett – ehhez kell az Eximbank hitele. Az ügyletbe Corvinus is beszállna, de hogy azt miből finanszíroznák a Budapest Airport megvétele után – nem világos.
De könnyen lehet, hogy felesleges a magyar nyomulás, ugyanis bár az eladók rácsaptak az ajánlatra, azt a Pedro Sánchez vezette madridi kormány szeretné megakadályozni. Az ügylet jóváhagyására ugyanis szükség lenne a kormányzat engedélyére, az viszont az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy a madridi kormány nem szeretné, hogy a legnagyobb spanyol vasúti járműgyártó tisztázatlan tulajdonú céghez kerüljön. A spanyolok különösen aggódnak egy estleges orosz szál miatt, ami a pénzmosási és szankciós kockázatok miatt nem lenne vállalható,
sőt Pedro Sánchez miniszterelnöknek már az is gondot okoz, hogy Orbán Viktorhoz köthető oligarchák jelennének meg a stratégiai fontosságú spanyol cégben.
Nyelik az állami cégek a százmilliárdokat
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások az idei első négy hónapban 663,1 milliárd forintra rúgtak – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) . Az összeg meghatározó része - közelebbről meg nem nevezett állami cégek feltőkésítésre ment el, mintegy 530 milliárd forint értékben – derül ki az első négyhavi költségvetési beszámolóból. Január-április között az államháztartás hiánya 2597 milliárd forint volt, vagyis ha az állami cégekre fordított kiadások nem lettek volna, akkor a deficit akár 20 százalékkal is kisebb lett volna. PM soha nem közli, hogy az adóforintokat mely cégek tőkeemelésre adják – ezek a döntések teljesen átláthatatlanok. Az állami vagyon kezeléséért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkelő Zrt.-ben, sem annak felügyelő bizottságában ma már nem ülnek a kormánytól független tagok. Ugyanakkor ha tudnánk, hogy mely állami cégekhez kerülnek a pénzek, az sem jelentene sokat – ugyanis épp a Corvinus Zrt. működése mutat rá, hogy az állami cég adott esetben csak egy köztes kifizető a költségvetés és a magánszféra kötött.
Az idei első négyhavi 530 milliárd forintos állami cégeknek nyújtott tőkeinjekció erős kezdés, hisz tavaly az első négy hónapban mintegy 390 milliárd ment erre a célra, igaz az év végére közel 900 milliárd forintra hízott a számla. Ahogy a PM nem köti az adófizetők orrára, az idei költéseket ugyanúgy nem tudni, hogy mire ment el a tavalyi 900 milliárd forint – erről leghamarabb a 2023-as zárszámadási törvénytervezetből szerezhetnek tudomást az adófizetők, amit várhatóan csak szeptember végén terjesztenek a parlament elé.
