Fejenként átlagosan 350 ezer forintért foglalnak maguknak külföldi utazást a magyarok az IBUSZ-nál, ami 18 százalékkal magasabb részvételi díj tavalyhoz képest - mondta lapunknak Komora Zoltán, az utazási iroda vezérigazgató helyettese. A magasabb költést a külföldi szolgáltatások díjának emelkedése és az euróval szemben gyengélkedő forint eredményezik, ezek hatása viszont kevesebb, mint 9-10 százalékos, a többi plusz onnan van, hogy a szervezetten kiutazók minden kategóriában a magasabb színvonalat keresik. Ha apartmant bérelnek, akkor az legyen tengerparti és medencés is egyben. Ha szállodáról van szó, nagy az igény a magasabb, akár az ötcsillagos, és ezen belül a prémium all inclusive ötcsillagos szállodák iránt – fogalmazott.
Idén a tavalyi évhez hasonlóan nagyon erős volt az előfoglalás - mondta Komora Zoltán. Az IBUSZ-nál a növekedés 22 százalékos volt az előző év azonos időszakával összehasonlítva. Ennek során az ügyfelek igyekeztek kihasználni az előfoglalási kedvezményeket és a nagy kínálatot. Az utazni vágyók tudják, hogy a szezonban már csak jelentős kompromisszumok árán tudnak utazást foglalni. A piac ezekben a hetekben megtelik a last minute-ajánlatokkal, amikkel az utazási irodák a „beragadt” helyeiket igyekeznek értékesíteni csökkentett áron, de a választék szűkösebb – tette hozzá a szakember.
Az IBUSZ tapasztalatai szerint nőtt a kiutazók helyszíni költésének mértéke is. Egyre inkább vesznek igénybe kinti idegenvezetőt, nagy számban fizetnek be fakultatív programokra, mert a cél nyilvánvalóan az, hogy színesítsék a külföldön tartózkodás napjait. A fakultatív programok kínálata értelemszerűen függ a helyszín adottságaitól. A leggyakoribbnak a buszos és hajós kirándulások számítanak, a delfinshow-k, mellette a fogadó ország gasztronómiájára alapozó vacsoraestek (görög, török, spanyol estek), de több helyen a kínálatban szerepel a vadvízi evezés (rafting), így például Törökországban és Szlovéniában.
Jók és roppant tudatosak
A minőségi turizmus egyik iránya az exkluzív úti célok keresése, ami nem feltétlenül jelent exkluzív országokat, bár sok esetben azt is – jelezte az idegenforgalommal foglalkozó szakember. A hagyományos célországokban is megtalálhatóak azok a titkos helyek, ahol nincs jelen a tömegturizmus. A különleges helyek listájára mégis leginkább az olyan országok kerülnek fel, mint Izland, Indonézia vagy a Maldív-szigetek. Ez utóbbi kapcsán Komora Zoltán utalt arra, hogy itt sem látogatott minden sziget, az ilyen úti célok is tartogatnak felfedezni valókat. Izland népszerűsége egyre nagyobb idehaza, növekszik a kiutazó magyarok száma, ezt jelzi, hogy az IBUSZ április végén telt házas charterjáratot indított a szigetországban, amit kis szünetet követően október végén újra elindítanak majd – tudtuk meg.
Reneszánszukat élik a kulturális körutazások és a klasszikus városlátogatások – Róma, Párizs, Amszterdam, Isztambul –, amelyeken az középkorú és idősebb korosztály mellett, egyre több a fiatal – fogalmazott az IBUSZ vezérigazgató-helyettese. Nem ritkaság, hogy baráti társaságok közösen foglalnak helyet ilyen utakra. Ugyancsak népszerűek a földközi-tengeri hajóutak, amelyekre párok és családok egyaránt tömegesen foglalnak, betudhatóan annak is, hogy rengeteg gyerekprogramot kínálnak az úszó „szállodák”.
Az IBUSZ-szal utazók átlagéletkora tavaly 39,5 év volt – mondta el Komora Zoltán, hozzátéve: kifejezetten sok fiatal utazik, akik között egyre nagyobb az igény az utazási irodák által nyújtott „hozzáadott értékre” és a biztonságra. A fiatalabb korosztályok remekül beszélnek nyelveket, így kevésbé veszi igénybe az olyan helyi szolgáltatásokat, mint az idegenvezetés, inkább a saját útjukat járják. A fiatal korosztályok költekezés szempontjából a jó, de a roppant tudatos vendégek kategóriájába tartoznak.
Anyagi okokból még mindig sokan kénytelenek lemondani a külföldi utazásról
2024 év első négy hónapjában lényegesen nőtt a külföldre utazó magyarok száma, A több napos útra indulók 10,1 millió napot töltöttek külföldön, egy átlagos utazás 5,4 napig tartott – derül ki a Bank360.hu összeállításából. Ahogyan az is, hogy több napos utakon csaknem 285 milliárd forintot költöttek a magyarok, ami 46 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ez átlagosan 149 ezer forintot jelent személyenként, egy éve még csak 116 ezer forint volt.
Némileg más képet fest a K&H Bank felmérése. E szerint anyagi okokból még mindig sokan kénytelenek idehaza lemondani a külföldi utazásról, bár ezen belül javult a középkorúak a helyzete, akik többet szeretnének utazni és több pénzt kívánnak költeni. A válaszadók 71 százaléka pénzhiány miatt nem tudja vállalni egy hosszabb külföldi tartózkodás költségeit, ami alacsonyabb a tavalyi 77 százalékos, adatnál, de lényegesen rosszabb a tavalyelőtti 58 százalékos mutatnál.
