- Fiesztára fel!

– Spanyolország régi európai és rendkívül sokszínű ország, van egy hivatalos nyelv, ami összefogja az országot, ez a spanyol, de még három nyelv is hivatalos: a baszk, a katalán és gallego. Mind a négy nyelven születnek alkotások, de nemcsak emiatt egészen mások Spanyolország kulturális kánonjai, Magyarországéi – magyarázza Javier Valdivielso Odriozola, a Budapesti Cervantes Intézet vezetője, akivel a hétvégi ünnep apropóján beszélgettünk. A Vörösmarty utcában található intézet 20. születésnapi buliját a Hunyadi téren ünneplik tánccal és zenével. Javier Valdivielso Odriozola saját tapasztalatairól is mesélt. Baszkföldön, San Sebastianban született és tanult, anyanyelve a baszk és gyerekkorától tanulta a spanyolt. – Baszkföldön belül is van verseny két város – említi nevetve –, Bilbaó és San Sebastian között.

A Cervantes Intézetek hálózatát 1991-től építik, ma már több mint hetven tagot tudhat magáénak, Kelet-Európában a 2000-es évek elején jelentek meg, Budapesten 2004-ben nyitottak meg. Céljuk, hogy a nyelvtanfolyamok mellett kulturális programokon keresztül mutassák meg a sokszínű hispán kultúrát. – Az intézet hivatása bemutatni nemcsak Spanyolország, hanem egész Hispán-Amerika, a spanyolajkúak kultúráját is, hiszen a spanyol a világ 21 országában hivatalos nyelv – hangsúlyozza az intézetvezető.

– A magyar kultúrát Spanyolországban elsősorban a zenével azonosítják, Bartók Béla és Liszt Ferenc nevével fémjelzik. Az utóbbi években a remek fordításoknak köszönhetően a magyar irodalom is egyre sikeresebb, az átlag spanyol olvasó ismeri Márai Sándort, a kortársak közül Krasznahorkai Lászlót is. Nagyon kevesen tanulnak magyarul, ezért azt lehet mondani, hogy a magyar átlagpolgár többet tud spanyolokról, mint fordítva – válaszolja a kérdésre, miszerint vajon az Andrássy úton vagy a madridi Grand Víán sétáló átlagpolgár ismeri inkább a másikat. – A 13 spanyolországi városból Budapestre közlekedő fapados repülőjáratnak jóvoltából sokan utaznak a két ország között, Budapest utcái is teli vannak spanyol turistákkal – jelzi a változást Javier Valdivielso Odriozola.

– A legnehezebb a pandémia időszaka volt – feleli az elmúlt öt év legkomolyabb problémáját firtató kérdésre. – Kifordult a világ, kifordultunk mi is a normál életünkből. Szerencsére azonban nagyon gyorsan átálltunk az online tanfolyamokra, de másfél-két évig nem voltak jelenléti programjaink. A visszatérés óta egyre nő a tanulók és a közönség száma, ami nem evidens: több olyan Cervantes Intézet is van a világon, ahol nem tudtak még visszaállni a Covid előtti időkre – teszi hozzá. Húszezer kötetes könyvtárukat bárki ingyenesen használhatja, és fontos feladatuknak tekintik, hogy megteremtsék azt a helyet, ahol spanyolajkú és magyar művészek együtt tudnak dolgozni. Szerda este például Marta Sanz, a Black, black, black című krimi írója, a mexikói író David Tosacana és Visky András vett részt kerekasztal-beszélgetésen náluk, májusban a Jazz Fest Budapesten María Toro spanyol fuvolista játszott együtt Daniele di Bonaventura olasz zongorista-bandoneonistával és Mogyoró Kornél ütőhangszeressel.

Az intézet a Művészetek Völgyében is ott lesz, július 24-én Maria Andrés Frágil (Törékeny) című performanszát láthatja a közönség. – Azért szervezünk programot a Művészetek Völgyébe, mert nemcsak Budapesten, hanem vidéken is szeretnénk látszani. Nyáron igazából egyébként is a szabadtéri fesztiválokon vannak nézők – egészít ki.

Az intézetvezető mandátuma lejár a nyár végén, adódik a kérdés: – Mi fog a leginkább hiányozni, ha elhagyja Magyarországot? – Budapest, ami gyönyörű város, és nagyon kényelmes benne élni. Hiányozni fognak a magyar kollégák is – teszi hozzá, utalva a 15 belsős, köztük öt madridi tanár belsős munkatársra és a 20-25 külsős tanárra, akik között vannak mexikóiak, chileiek és magyarok – utóbbiak magyarórákat is tartanak itt élő spanyoloknak. Következő állomása New York lesz. Ott többen beszélnek spanyolul – vetjük közbe. – Igen, de kevesebben tanulnak! – reagál Javier Valdivielso Odriozola.