Magyarországon a külpolitika nem választható el a nemzetpolitikától és azon belül az uniós politikától. A magyar történelem a XX. századot elveszítette, nagy kihívás, hogy a XXI. században ez ne történjen meg – hangoztatta napirend előtti parlamenti felszólalásában Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója.
Az ellenzéki párt közleménye szerint a politikus felhívta a figyelmet, fontos, hogy a XX. század történelmi tényeiből, a két vesztes világháborúból, a megalázó békediktátumból, az 1956-os külső beavatkozással levert forradalomból helyes következtetéseket vonjunk le. Nemzeti egység talán a XIX. században volt utoljára, amikor a kiegyezést kicsikarva egy tisztességes államalakulat jöhetett létre, és hazánk visszanyerte nemzeti szuverenitása jelentős részét. Ezzel azonban a nemzeti egységvéget ért, hiszen ezek után a megosztottság politikája vette kezdetét.
Nem szabad folytatni a megosztottságra építő politikát. A trianoni sebek egy erős Európai Unió nélkül nem lesznek gyógyíthatók. Elzász és Lotaringia példája jól mutatja, hogy a terhes történelmi múltra, illetve a területi vitákra megoldást jelenthetnek a kétnyelvűség, a közös fizetőeszköz, a fejlett úthálózat és az észrevehetetlen belső határok, mindezt azonban csak egy erős Európai Unió képes garantálni – fogalmazott Molnár Zsolt.
Az MSZP pártigazgatója elérendő nemzetpolitikai célnak nevezte Székelyföld autonómiáját, amelyhez erős Európára és diplomáciai sikerekre van szükség. Ezért is tartja fontosnak a szövetségi politika, valamint a nemzeti egység megteremtését. – Nem szabad kettéosztani a nemzetet és nem szabad ítélkezni, hogy ki jó magyar és ki nem. Nemzeti alapkérdésekben konszenzust kell keresni! – követelte.
