miniszteri eskü;Kulturális és Innovációs Minisztérium;Hankó Balázs;

Letette miniszteri esküjét Hankó Balázs

Előzőleg tartott egy sikerjelentést, épp csak az állami egyetemi oktatók megalázóan alacsony fizetéséről nem esett szó benne.

Letette tárcavezetői esküjét az új kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs. A kinevezést Sulyok Tamás köztársasági elnöktől vette át, de jelen volt a nagy eseményen Orbán Viktor miniszterelnök, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Szabó Attila László, a Sándor-palota főigazgatója is.

Előzőleg Hankó Balázs az MTI-nek nyilatkozott. Megújulnak az ágazati készségtanácsok, amelyekben a szakképzés és a gazdaság mellett mostantól a felsőoktatás szereplői is helyet kapnak - ígérte. Hankó Balázs közölte, az újítás célja, hogy a szakképzés mellett a felsőoktatás is sokkal intenzívebben, a gazdaság igényeinek megfelelően működjön. Kiemelte, hogy mindez azért fontos, mert a „versenyképes magyar modell” lényege az együttműködés a megújult szakképzés, a megújult felsőoktatás és a magyar gazdaság között azért, hogy a magyar fiatalok sikeresekké váljanak.

A miniszter még államtitkári minőségében elmondta, a magyar szakképzés a tradicionális szakmák mellett az új, a technológia-intenzív és a gyártási csúcstechnológiát elősegítő szakmákban is jól teljesít. Emellett vonzó is, hiszen az általános iskola 8. osztálya után 10-ből hatan választják a szakképzést. Kitért azért a felsőoktatásra is, amelynek szerinte „jól sikerült” a megújítása. Mindenféle „brüsszeli gáncsoskodás” ellenére mennek előre a felsőoktatási intézmények: 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában - fogalmazott. A beszámolóból nem derült ki, hogy a miniszter pontosan mit tart „brüsszeli gáncsoskodásnak”, de a falrengető sikerjelentést beárnyékolja, hogy az alapítványokba kiszervezett, kuratóriumaikat kormányzati káderekkel teletömő egyetemeket például kizárták az Erasmus-programból.

A miniszter beszámolt az okleveles technikus képzésről is, amiben az egyetem és a szakképző technikum között képzési, oktatási együttműködés jön létre. Rámutatott, hogy a technikumok a magyar gazdaság számára fontos - műszaki, mérnöki, informatikai - képzési területeken a felsőoktatás előszobái. Hankó Balázs szólt arról is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen akarják létrehozni az ágazati tudásközpontokat, olyan gazdaságilag intenzív és lényeges területeken egyebek mellett, mint az építőipar és az informatika. A tudásközpontok működéséről az alábbi hangzatos összefoglalót tette: „egy kis felsőoktatás, egy kis szakképzés, egy kis magyar gazdaság, egy nagy adag innovációval leöntve”.

Az új miniszter átadta a 19 ágazati készségtanács (köztük a bányászat és kohászat, élelmiszeripar, építőipar, közlekedés és szállítmányozás) képviselőjének a megbízatásukról szóló oklevelet. Hankó Balázs az MTI-nek elmondta, hogy az oklevelet átvett személyek lesznek az ágazati készségtanácsok elnökei, a feladatuk, hogy a következő időszakban az általuk képviselt ágazati készségtanácsban végezzék el az adott terület - szakképzést és felsőoktatást érintő - képzéseinek megújítását, gyakorlati fókusszal a magyar gazdaság érdekében. A megbízatásuk 2 évre szól és egy alkalommal további 2 évre meghosszabbítható.

Hankó Balázs arról nem beszélt, hogy tervezi-e korrigálni az állami rendszerben maradt egyetemi oktatók botrányosan alacsony, a magas szintű tudást semmilyen elfogadható mértékben nem honoráló fizetését.