Ám három ország vizsgálatából kiderül: a jobbra fordulás nem drámai mértékű. Inkább arról van szó, hogy a fiatalok szavazatukkal azt kívánták kifejezni: elhatárolódnak a hatalmi elittől. A pandémia bizonytalansága, az infláció, a magas megélhetési költségek miatt a legfiatalabb választói csoport alternatívákat keresett a már jó ideje hatalmon lévő, tradicionális pártokkal szemben.
Franciaországban különösen nyilvánvaló ez a folyamat. Marine Le Pen Pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) ügyesen építette fel 1995-ben született listavezetője, Jordan Bardella pártelnök imázsát, igen népszerű a TikTokon, a választási kampányban kivételes aktivitást mutatott a közösségi oldalakon, és sok fiatal is követi a bejegyzéseit. Termékenysége meg is hozta gyümölcsét, a 18 és 34 év közötti francia fiatalok 32 százaléka voksolt a Nemzeti Tömörülésre. Mindezt úgy, hogy a fiatalok egyharmada kizárólag mobiltelefonos alkalmazásokon keresztül értesült az uniós választásokkal kapcsolatos hírekről.
Németországban első ízben szavazhattak a 16-17 éves fiatalok is. Míg az országban 2019-ben a legifjabb generáció körében igen népszerűek voltak a környezetvédők, a párt már nyilvánvalóan számukra az establishment része. (A német zöld párt 2021-ben lett a kormánykoalíció tagja, öt évvel ezelőtt még ellenzékben volt.) A mostani eredmények különösen aggasztóak lehetnek Olaf Scholz kancellár kormánya számára, mivel a kabinet támogatottsága különösen alacsony szintre süllyedt a legfiatalabbak között. A 16-24 évesek körében a Zöldek 23 százalékpontot veszítettek, és mindössze 11 százalék voksolt a pártra. A CDU/CSU és az AfD jobban szerepelt 17, illetve 16 százalékkal. „Ez egyszerűen a korszellemnek köszönhető” – vélekedett Thorsten Faas, a Berlini Szabadegyetem politológusa. A kereszténydemokraták támogatottsága jóval alacsonyabb az országos, 30 százalékos átlagnál, vagyis a CDU/CSU sem a fiatalok pártja. Az AfD viszont hozta az országos átlagot.
Akkor hova mentek a fiatalok szavazatai? Elsősorban kis pártokra, amelyek országos szinten teljesen jelentéktelenek. A szociálliberális, Európa-párti, föderalista Volt, „A Párt” (Die Partei)” nevű antifasiszta, környezetvédő, baloldali párt, illetve az Állatvédő Párt és mások a fiatal szavazók 28 százalékának voksát szerezték meg. Összehasonlításképpen országosan a németeknek csak 14 százaléka választott kis pártokat. „Ez azt mutatja, a fiatalok nem érzik úgy, hogy a bevett parlamenti pártok felkarolják őket, ezért alternatívákat keresnek” - mondta el a Der Standard osztrák lapnak Mathias Rohrer, a bécsi Célcsoport Iroda közvélemény-kutatója. Korábban a Zöldek jelentettek ilyen alternatívát, de ez mostanra megváltozott, hiszen több országban is kormányra kerültek. Fontos megjegyezni: Németországban nem vesznek el a kis tömörülésekre leadott voksok, mert az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében az EP-választáson nincs bejutási küszöb, így mindegyik említett kis politikai erő egy-egy mandátumot szerzett az EP-ben. Másrészt ezek az adatok megerősítik: hiába szerepelt jól az AfD a fiatalok körében, összességében igen sokan voksoltak közülük egyértelműen Európa-párti, baloldali színezetű tömörülésekre.
Ausztriában a három nagy párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az Osztrák Néppárt (ÖVP), valamint a szociáldemokrata SPÖ támogatottsága kiegyenlített, 20-20 százalék körüli a 16-29 éves korosztályban. Az öt évvel ezelőtti uniós választásokhoz képest jobban szerepelt ugyan a szabadságpárt, de mindössze két százalékkal, így az osztrák ifjak esetében sem lehet drámai jobbra fordulásról beszélni. Ugyanakkor a fiatal korosztálynál a legnagyobb emelkedést a kommunista párt, a KPÖ mondhatta magának 9 százalékpontos javulással 2019-hez képest.
