Sehogy sem illenek össze a gáz- és áramszámla rezsibokszában használt, átverésgyanús adatok az MVM szakvállalatai által leadott tavalyi pénzügyi beszámolókkal – állapítottuk meg a napokban leadott iratok vizsgálatával.
A lakossági gáz- és áramszámlán, narancssárga kiemeléssel szerepel egy, általában tetemes összeg, amennyit a fogyasztónak nem kell befizetnie, mert nem világpiaci, hanem, úgymond a kormánynak hála, rezsicsökkentett (vagy épp, átlagfogyasztás felett, „lakossági piaci”) áron kapja az energiát.
Ugyanakkor a szolgáltatást végző MVM, saját „számlamagyarázói” tanúsága szerint, máig egy-egy 2022. december 31-e előtti „világpiaci” árhoz viszonyítja a végül befizetendő hatósági díjakat.
Ez gáz esetében köbméterenként 1020, áramnál pedig kilowattóránként (kWh) 268,9 forint. Ezek ugyanakkor az európai kereskedések valaha mért legmagasabb értékei, ami egyaránt csak 2022. augusztusában, néhány napig-hétig jellemezte a kormánypropaganda dacára valójában Vlagyimir Putyin miatt felrobbant tőzsdéket. Ennél a köbméterenként száz (illetve, átlagfogyasztás felett 767) forintos gáz-, valamint kWh-nként 36 (átlagfogyasztás felett 70) forintos áramdíj kétségkívül alacsonyabb. A rezsiboksz tartalmát meghatározó jogszabály, mint mára kiderült, igencsak megengedő, amennyiben csak „világpiaci” ár alkalmazását írja elő a számlát kiállító MVM-nek; arról, hogy mégis mikori világpiaci árat vegyen figyelembe, nem rendelkezik. Miközben persze a józan ész ilyenkor azt diktálja, hogy egy adott hónapra vonatkozó fizetendőket egyazon, vagy egy nagyon közeli időszak világpiaci árával vessék össze, az MVM nem titkolja, hogy a maga részéről a rezsicsökkentett tarifákat változatlanul a közel két évvel ezelőtti piaci csúcsárakhoz viszonyítja.
Miután tavaly Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető felhívta a figyelmet a problémára, az MVM megvédte a mundér becsületét. Ám furamód nem arra hivatkoztak, hogy a jogszabály mégoly tág értelmezése alapján a lakossági fizetendőket akár ítéletnapig is a 2022 augusztusi, piaci csúcsárakhoz viszonyíthatják. Ehelyett, a felvetést szakszerűtlennek bélyegezve, többek között azzal érveltek, hogy a vevő egy korábban beszerzett gázért fizet, hogy az MVM nem a napi tőzsdei árak alapján, hanem éves időtávra szerződik, hogy eme kiadásaik előre „fixálódnak”, mi több, „fedeződnek”, illetve arra olyan további költségek rakódnak, mint a tárolás, a szállítás, hovatovább a „rugalmasság”, a „finanszírozás” és az „árfolyamkockázat” költségei. Magyarán: a több mint egy éve 100-200 forint közötti piaci árak ellenére az MVM-nek igenis, máig 1020 forintba „kerül” a lakossági gáz. Mivel Tóth Bertalan szerint ez márpedig a fogyasztók megtévesztése, a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult. Ám a hatóság, alapvetően az MVM érveit átvéve, elvetette az ügy alapos kivizsgálását. Az ellenzéki politikus által ezután a GVH ellen indított perben a bíróság érdemi eljárás lefolytatására utasította a hatóságot. Közben Tóth Bertalan a villanyszámla rezsibokszával kapcsolatos, lényegében megegyező problémával is a GVH-hoz fordult.
Az MVM lapunknak az áramszámla-rezsiboksz kWh-nként 268,9 forintos viszonyítási árát, a gázügyhöz hasonlóan, azzal indokolta, hogy azt nem „napi tőzsdei áron” vásárolják, hanem akár éves szerződések keretében, „előre fixálódó” árakon, természetesen, csakis a lakosság legnagyobb biztonsága érdekében.
Magyarán az állami cég itt is ragaszkodott ahhoz, hogy a tavaly bruttó 82, idén pedig bruttó 64 forint körül mozgó tőzsdei áramárak ellenére nekik máig igenis, fillérre változatlanul, a 2022. augusztusi, 268,9 forintba fáj egy kWh lakossági áram.
A látszólag elvont vita nagyon is húsba (közpénzbe) vágó. Az MVM ugyanis a rezsicsökkentett lakossági díjaknál úgymond drágább gáz- és árambeszerzései miatt 2022 óta immár közel kétezermilliárd forintos állami támogatást kért és kapott. Ennek elszámolása ugyanakkor átláthatatlan, a nyilvános piaci adatok pedig ezt az igényt legalábbis nem támasztják alá. Ráadásul, bár az MVM-nél állítják, hogy az állami támogatást csakis áram- és gázvásárlásra költhették és költötték, az állami csoport szekere 2023-ban, látványosan megszaladt. Így tavaly, a korábbi évtizedek összegeinél nagyságrendekkel magasabb, 309 milliárd forintos osztalékelőleggel örvendeztették meg az államot. Idén pedig, vélhetőleg szintén százmilliárdokért, üzletrészt vásároltak a világ egyik legnagyobb, azerbajdzsáni földgázlelőhelyéből.
Ama, az állami cég, illetve a GVH által hangoztatott beállításnak, mintha a lakossági gázért és áramért az MVM még mindig a 2022. augusztusi csúcsárat fizetné, a csoport minap leadott mérlegei szintén ellent mondani látszanak.
A lakosság ellátását végző MVM Next tavaly 737 milliárd forintért vásárolt gázt és 1,4 ezermilliárdért áramot. Ez gáz esetében 15 százalékos csökkenés, az áram esetében pedig 31 százalékos ugrás.
Nemcsak az MVM-es gázszámla, hanem a villanyszámla sincs rendbenA lakossági gázt alapvetően Oroszországból beszerző MVM Ceenergy a 2022-es 5,5 ezermilliárd után tavaly 2,5 ezermilliárdot költött árura. Míg bevételeik 5,6 ezermilliárdról 2 ezermilliárdra estek, "egyéb" soron a 2022-es 288 milliárd után tavaly 804 milliárdot kaptak, ami vélhetőleg nem áll távol a cégcsoportnak utalt állami támogatástól. Így az MVM-leányvállalat a 2022-es, 104 milliárdos nyereség után tavaly is tisztes, 75 milliárdos adózott nyereséget mutathatott fel. Bár az MVM Ceenergy által értékesített földgáz mennyiségét nem tüntetik fel, az MVM által közzétett adattábla gigawattóra-adatai alapján az 2022-ben 14,8, 2023-ban pedig 14,3 milliárd köbméterre rúghatott. (Az ország orosz gázbeszerzésének mennyiségére és átlagárára vonatkozó, az Eurostat és a KSH nyilvántartásai alapján készülő, havi becsléseink ezt alátámasztják.) Ebből logikusan következik: ha az MVM kiadásai feleződtek, a mennyiség viszont nagyjából szinten maradt, úgy a tarifa is a felére eshetett. De az biztos, hogy nem maradt fillérre a 2022-es szinten. Az MVM csoportszintű jelentése kifejezetten utal az "egységárak csökkenésére". (Ráadásul az anyag szerint az MVM-cég a vett gáz egy részéért halasztva fizet.)
Az ésszerűséget messze meghaladó jóhiszeműséggel az is felvethető, hogy ha a termék olcsóbbá is vált, a többi tétel ennyivel drágult. Tavaly ugyanakkor sem a szállítási, sem a tárolási díjak nem ugrottak ilyen mértékben: a GVH maga érvel azzal, hogy a molekula díja a számla 55-70 százaléka, ami pedig megfelel a korábbi évek szintjének. Bár az MVM a jelentésében is utal különböző „kockázatcsökkentő” pénzügyi megoldásokra, azok nagyságrendje és változása szintén nem támasztja alá az MVM-GVH rezsiboksszal kapcsolatos érvelését.
Áramügyben az ellentmondás, ha lehet, még szembeötlőbb. Amiként arról korábban beszámoltunk, négy jelentés összevetéséből kiszámítható: a lakossági áram nagy részét az állami cégcsoport MVM Partnert nevű áramnagykereskedőjének értékesítő, szintén saját tulajdonú MVM Paksi Atomerőmű árameladási ára a 2022-es kWh-nként 12,7 forintról tavaly 14 forintra nőtt. Az MVM szöveges mellékletéből ezen túlmenően nem csak az derül ki, hogy a lakossági áram 70 százalékát saját atomerőművüktől veszik, hanem hogy a fennmaradó 30 százalékot – az MVM rezsiboksz-ügyi magyarázatának tételesen ellent mondóan - tőzsdei árszinten számolják el. A tőzsde 2023-ben bruttó 82, idén pedig eddig körülbelül, bruttó 64 forint körül járt. Mindez, úgyszintén, meglehetős távol áll az MVM által változatlanul figyelembe vett, 268,9 forinttól.
Az MVM még jól járhat a hatalmas azeri gázüzlettel, maga Magyarország már nem annyira