A valóság ezzel szemben, hogy az áram tőzsdei ára utoljára 2022. augusztusában járt ezen az - akkori piaci viharok közepette csúcsnak számító - szinten. Ehhez képest a tőzsde 2023-ban bruttó 82, idén pedig eddig 64 forint körül járt – írja az ellenzéki honatya.
Ez több szempontból is problematikus. Egy, a képviselőhöz eljutott lakossági áramszámla például arról tájékoztat, hogy a fogyasztó, eme, 268,9 forintos, állítólagos „világpiaci” tarifához viszonyítva, a rezsicsökkentés révén egyetlen hónap alatt 160 ezer forintot takarított meg. Pedig, mint látható, a tényleges tőzsdei ár idén már az átlagfogyasztás feletti hatósági tarifát sem érte el, ami tehát nem hogy megtakarítást, de még többletkiadást is hoz. (De az átlagfogyasztás alatti, 36 forintos rezsicsökkentett díjon belül az áram mint termék árát is abszurd alacsony, 5 forintos szinten tartják nyilván.)
A helyzet nagyfokú hasonlóságot mutat a földgázéval: a vonatkozó jogszabály szintén csak „világpiaci ár” alkalmazását írja elő az MVM-nek, míg a cég itt is maga büszkélkedik el online számlamagyarázójában, hogy rendületlenül egy 2022 vége előtti (ráadásul csúcs-) árszinthez viszonyít. Földgázügyben Tóth Bertalan tavaly ősszel a fogyasztók megtévesztése gyanújával fordult a GVH-hoz: szerinte a közlés akkor is problémás, ha jelenleg a lakosság számára nincs piaci áramár-ajánlat. A hatóság azzal utasította el a részletes, úgynevezett versenyfelülgyeleti eljárást, hogy előzetes vizsgálódásaik alapján nem valószínűsíthető a rezsibokszban szereplő számítás valótlansága. Az MSZP-frakcióvezető keresetére így nemrég bíróság kötelezte a GVH-t részletes vizsgálatra. Tóth Bertalan most az áram-rezsiboksz kapcsán is erre kéri a hatóságot. A villanyszámla ebbéli ellentmondásaira elsőként a múlt héten a 24.hu hívta fel a figyelmet.
Pert vesztett a GVH, elutasítás helyett vizsgálnia kell az MVM számlázási gyakorlatátAz MVM Next Zrt. mindenben, így villamosenergia-számlái kiállításában is törvényesen jár el – szögezték le tegnapi érdeklődésünkre az állami szolgáltatónál. Az ország és különösen a lakosság biztonságos ellátása több hosszú távú szerződésen alapul. Ezeket nem a napi kereskedésben, hanem előre, gyakran a teljes évre előre kötik meg. Míg az árak a „beszerzés logikája” alapján, jellemzően „előre fixálódnak”, az ügyfelek csak a felhasználás után fizetnek – érvel az MVM.
Eszerint tehát a közpénzekből gazdálkodó közműcsoport a lakossági áramot máig a közel két évvel ezelőtti, a jelenlegi mintegy hétszeresére rúgó csúcsárakon vásárolja.
