irodalom;

Rost Andrea operaénekes és Nagy Ervin színművész

- A zsidó irodalom 80 évvel ezelőtt bezúzott műveiből olvastak fel részleteket pénteken az Erzsébetvárosi Történeti Tárban

Az esemény az irodalom és a politikum kegyetlen viszonyára is felhívta a figyelmet: egy mű megítélésében most is befolyásoló tényező lehet a szerző származása.

Az 1944. június 16-ai Könyvnap ünnepét Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke becstelenítette meg: megkezdte a nem kívánatos magyar és külföldi zsidó származású szerzők műveinek megsemmisítését. Az akkori hivatalos jelentések szerint 120 magyar, valamint 130 külföldi zsidó szerző művét zúzták be, mintegy 450 000 könyvet – ismertette a Csányi5-ben megrendezett felolvasáson a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. Kirschner Péter budafokiként különösen szégyelli az eseményeket: a barbár pusztítás a Budafoki Papírgyárban indult. A nemkívánatos szerzők műveiből jeles magyar művészek olvastak fel.

Für Anikó színművész Sass Irén Rövid életrajz című versével kezdte a felolvasást, majd Ficza István A medikus című színművének egy részletével folytatta. A magyar kultúra ismert és kevésbé ismert alakjait egyaránt megidézték a művészek. Molnár Ferenc első regényét Bíró Kriszta színművész tolmácsolásában hallhatta a közönség. Az éhes város 1901-es részletének középpontjában egy iörök klasszikus téma áll: mit is vált ki az emberekből, ha híre megy, hogy „pénz jön a városba”. „A mentőegyesület, amely mindenkit megmentett már, csak magát nem, nagy, díszes feliratot készíttetett a pénzes emberhez. {…} Maga a felirat annyiba került, hogy lehetett volna az árán valami kisebbrendű orvosi műszert venni” – olvasta a színésznő. A Pál utcai fiúk egyik karaktere is megjelent az est folyamán, kivételesen szerzőként – Saly Noémi művelődéstörténész Pásztor Árpád művét olvasta fel.

Rost Andrea operaénekes Dénes Zsófiától hozott részletet, melyben a prágai hatvanezer fős zsidó temetőt pásztázva hallhattak egy különös gólem történetéről. Hegedűs D. Géza Nagy Endre művéből olvasott fel, Molnár Piroska Bokor Malvin sorainak adott hangot. Kálid Artúr, Kulcsár Krisztián és Petőcz Attila is különleges darabokat szólaltatott meg, a kultúra felejthetetlenségének nevében. Nagy Ervin Karácsony Benő A megnyugvás útján című művéből idézett. „Százkarátos hülyék és kétszázkarátos semmiháziak a bölcsesség és a jóság talárjában mászkálnak közöttünk, amit potom pénzért valami jelmezkölcsönző intézetben szereztek. S a rászedett polgár éljenez és berúg az álruhás hülyék bölcsességétől, a hamisság felemelő közhelyeitől” – zárta részletét. 

A lemezbemutatót Juhász Anna irodalmi szalonja vezette fel, tüneményes gondolatok áramlottak a színpadról.