Először történik meg vasárnap Magyarországon az, hogy egyszerre rendezik meg az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választást. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a 7,85 millió választóból 7,807 millióan lakóhelyükön, 43,3 ezren pedig tartózkodási helyükön voksolhatnak. Az összes választóból 137,1 ezren más uniós ország állampolgárai, 35,9 ezren pedig huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők, illetve menekültek. A nem uniós országban élő magyarok közül valamivel több, mint 126 ezren regisztrálták magukat a névjegyzékbe, s közel 50 ezren már szavaztak is levélben. Az idehaza lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyarok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat, közülük 21,5 ezren jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának.
A vasárnap választásokra az ország 3154 településén, illetve 23 fővárosi kerületben összesen 10 119 szavazókört alakítanak ki. A szavazás feltétele, hogy a választó igazolja személyazonosságát és lakcímét, vagyis személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, illetve lakcímkártya bemutatása szükséges a szavazólapok átvételéhez. A voksolás vasárnap reggel 6 órától este 7 óráig tart majd, ha a hivatalos záráskor valamelyik szavazóhelyiségben még akadnak várakozók, ők még szavazhatnak, ám a később érkezők már nem.
Hivatalosan véget ért a szavazás, aki este 7 előtt sorba állt, meg leadhatja a voksát – Percről percreA voksoláson egy főpolgármestert és 3177 polgármestert választanak, utóbbiak közül 23-an budapesti kerületet, 25-en megyei jogú várost, 118-an tízezresnél népesebb várost, míg 3011-en tízezer lakos alatti települést irányítanak majd. A választók 413 fővárosi vagy megyei közgyűlési mandátumról és 16735 önkormányzati képviselő sorsáról is döntenek. Utóbbiak közül 16114-en egyéni listáról vagy körzetből, míg 621-en kompenzációs listáról kerülhetnek a testületekbe.
A település- vagy kerületvezetői posztokért közel 7600-an indulnak harcba – öt éve cirka 230-cal kevesebben próbálkoztak –, bő négyötödük függetlenként méreti meg magát.
Négy településen kilencen is pályáznak a polgármesteri székre, 853 helyen viszont csak egyetlen jelölt akad, ami azt jeleni, hogy egy vokssal is elnyerhető a településvezetői pozíció. A képviselői helyekre bő 46 ezren pályáznak, a legtöbben a jász-nagykun-szolnoki Tiszaburán, ahol 50-en indulnak a hat helyért, ezzel szemben a vasi Bozsokon nem akadt egyetlen jelölt sem, így ott csak polgármester-választást tartanak – egyetlen indulóval. A főpolgármester-választásra eredetileg négy jelöltet vettek nyilvántartásba, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt, ám a Fidesz-KDNP-s Szentkirályi Alexandra pénteken visszalépett, így hárman maradtak.
A vasárnap az urnákhoz járulók egyszerre több szavazólapot kapnak majd. A legtöbbet az 1,33 millió szavazásra jogosult budapesti, a legkevesebbet a 25 megyei jogú városban élő 1,58 millió voksoló. Utóbbiak a helyhatósági voksoláson a polgármester-jelöltekre és az egyéni körzetek képviselő-jelöltjelire szavazhatnak, illetve az EP-lista 11 pártja közül választhatnak. A többi vidéki településen – tízezer lakos feletti, illetve ez alatti városok és falvak, összesen 4,93 millió választó – négy szavazólapot kapnak: dönthetnek a polgármesterről, az egyéni képviselőkről – 10 ezer lakos felett körzetenként –, a megyei közgyűlés tagjairól (pártlistás szavazás) és az uniós listákról. A legtöbb papírmunka a budapestieknek jut, akik a főpolgármesterre, a fővárosi listákra, a kerületi polgármesterekre, a kerületi egyéni képviselőkre, valamint az EP-listákra voksolhatnak. Emellett, ha valaki regisztrált a nemzetiségi választásokra, mindhárom esetben plusz három szavazólapot kap, melyeken a települési – vagy kerületi –, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok tagjai közül választhat. Ami azt jelenti, hogy a fővárosban akár 8 szavazólappal is bajlódhat majd valaki. Ezzel szemben mindössze egyetlen lapon kell ikszelniük, akik levélben, illetve valamelyik magyar külképviseletén személyesen voksolnak, vagy idehaza átjelentkeztek, ám tartózkodási helyüket nem jelentették be február 11. előtt: nekik csak az EP-listás pártok közül kell választaniuk.
