;

GDP;lakossági fogyasztás;gazdasági növekedés;

- A jómódúak húzzák a gazdaságot

Az első negyedévi 1,1 százalékos GDP-bővülés után az elemzők a egész évre 2,2 százalék körüli növekedést várnak.

A magyar gazdaság az első negyedévben véglegesen kimászhatott a bő másfél éven keresztül tartó gazdasági recesszióból – így értékelték egyöntetűen az elemzők a KSH kedden közölt első negyedéves, részletes GDP-adatait.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az első három hónapban az előző év azonos időszakához mérten 1,1, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) értéke. A részletekből kiderül, hogy az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését, vagyis az akku- és autógyárak most éppenséggel visszahúzták a gazdaságot. Az építőipar hozzáadott értéke 3 százalékkal, a mezőgazdaságé 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (9,8 százalék) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal nőtt.

Kicsit érdekesebb a felhasználási oldal adata, amely szerint a háztartások fogyasztása 3,4 százalékkal bővült az előző évhez képest, a beruházások pedig jelentősen, 6,9 százalékkal estek vissza – közölte a KSH.

Az elemzők szerint egyértelműen a lakossági és kisebb részben a közösségi fogyasztás húzta az első negyedévben a gazdaságot, erre utalnak a felhasználási oldali adatok, illetve a szolgáltatásokról közölt statisztikák. Ez annyiban meglepetés, hogy mindeközben a kiskereskedelmi forgalom volumene az első 2,2 százalékkal nőtt, ami komoly eredmény a tavalyi inflációs sokk után. Ugyanakkor a kiskereskedelemben továbbra is várat magára az a jelentős növekedés, amit az időközben bekövezett béremelések miatt várnak kormányzati gazdaságpolitikusok.

A látszólagos ellentmondást Virovácz Péter az ING bank vezető elemzője úgy oldotta fel az adatok láttán, hogy véleménye szerint a reálbérek és a vásárlóerő növekedése, a fogyasztói bizalom lassú javulása már két negyedéven keresztül élénkítette a szolgáltatások területét. Valamint az is érzékelhető – ismét magyarázatot adva az iparcikkek iránti kereslet gyengeségére –, hogy a háztartások a korábbiaknál nagyobb arányban költenek élményekre (szolgáltatások vásárlására fordított kiadás), mint termékekre. Az elemző nem teszi hozzá, de ennek oka részint az lehet, hogy az átlagnál magasabb jövedelmű háztartások fogyasztási hajlandósága nőhetett az első negyedévben, ők azok aki többet járnak szórakozni, pihenni, étterembe, illetve szállodába. A gyengélkedő kiskereskedelmi adatok viszont arra utalnak, hogy az átlag alatt élők még csak kisebb mértékben növelték fogyasztásukat, már ha egyáltalán növelték, nem beszélve a külföldre irányuló bevásárlóturizmus magyar növekedést mérséklő hatásairól. Ezzel együtt az elemzők szerint azt nem lehet remélni, hogy a beruházások idén érdemi növekedési lökést adjanak a magyar gazdaságnak, erre csak 2025-ben lehet számítani. Addig az idei gazdasági fellendülés a szinte kizárólag a háztartások fogyasztásától függ, pontosabban attól, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások mikor tudják növeli fogyasztásukat.

Ezzel együtt a első negyedéves 1,1 százalék után éves szinten 2,2-2,5 százalékos növekedést várnak az elemzők 2024-re a tavalyi 0,9 százalékos mínusz után. A Raiffeisen Bank elemzői arra számítanak, hogy negyedévről, negyedévre egyre nagyobb és nagyobb lendületet vesz a fellendülés, ami éves 2,2 százalékos növekedéshez vezethet idén. Ezt a becslésüket inkább lefelé mutató kockázatok övezik, bár csak minimális mértékben. A legnagyobb kockázat a költségvetés esetleges kiigazítása kapcsán merülhet fel. Virovácz Péter, az ING elemzője is 2,2 százalékos GDP-bővülést vár idénre, amit a fogyasztás jelentős mértékben támogat. A külső konjunktúra javulásával az év második felében meglódulhat az ipar, ami az exporton keresztül gyorsíthatja a növekedést - tette hozzá. 

Amíg 2022-ben „csak” nyolcszor csökkentették az összesen 2 ezer megawattos (MW) paksi atomblokkok teljesítményét 50 MW-nál nagyobb mértékben, addig 2023-ban 34 alkalommal ez a 100 MW-t is meghaladta – derül ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) múlt héten benyújtott, 2023-as országgyűlési beszámolója, illetve a 2022-es, hasonló célú anyag egyazon fejezeteinek összevetésével.