Az Egyesült Államok és Németország is hozzájárult, hogy ha korlátozásokkal is, de Ukrajna oroszországi célpontokat támadhasson a tőlük kapott fegyverekkel, miután belátták, Kijev csak így állíthatja meg a május elején észak felől indított új orosz offenzívát, s védheti meg Harkivot a naponta rá zúduló orosz légicsapásoktól.
A Deutsche Welle pénteken a berlini kormány egy szóvivőjére hivatkozva azt jelentette: Németország megengedte Ukrajnának, hogy az általa szállított fegyverekkel jogos katonai célpontokat támadjon Oroszországon belül. Olaf Scholz kormánya mindeddig elzárkózott ettől, a konfliktus eszkalációjától tartva. Előzőleg csütörtökön a Politico és más amerikai hírforrások is azt jelentették illetékesekre hivatkozva, hogy a Biden-adminisztráció zöld utat adott Ukrajna előtt Oroszországon belüli célpontok támadására, bár „kizárólag Harkiv térségének közelében”, válaszcsapásként vagy támadásra készülő orosz erőkkel szemben. Az amerikai döntésről szóló információt a kijevi elnöki hivatal megerősítette.
Reagálásában a Kreml szóvivője a konfliktusba való amerikai beavatkozást emlegetett. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pedig ismét azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország megsemmisít minden nyugati fegyvert, amelyet az ellene irányuló támadásra használnak - Ukrajnában és más országok területén egyaránt.
Pénteken Hollandia is bejelentette, nem ellenzi, hogy az általa szállítani tervezett F-16-os vadászgépeket Ukrajna Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra is bevesse. „Ha megvan az önvédelemhez való jog, akkor a fegyverhasználatnak nincsenek határai. Ez egy általános elv” - mondta Hanke Bruins Slot külügyminiszter a NATO külügyi vezetőinek prágai informális találkozóján, egy nappal azután, hogy az F-16-os program egy másik adományozója, Dánia is így nyilatkozott. Az elmúlt hetekben kanadai, svéd, finn, cseh, lengyel és lett vezetők egyértelműen támogatták Ukrajna jogát a határain túl nyúló védekezéshez.
Az ügyben hetek óta lobbizó Volodimir Zelenszkij elnök a The Guardiannek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy
szerinte az oroszok nevetve vadásszák le az ukrán katonákat, tudván, hogy Ukrajnának tilos a nyugati fegyvereket Oroszországon belül bevetni.
– Tisztában vannak vele, hogy látjuk őket, de elérni nem tudjuk őket - mondta. A politikus tegnap az Északi Tanács országainak vezetőivel találkozott Stockholmban, ahol kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel. Az elnöki hivatal közlése szerint Svédország 2024-26-ig évente mintegy 2,2 milliárd eurót biztosít Ukrajnának, amely összeg a megállapodás tízéves időtartama alatt növekedni fog. A felek megvizsgálják a svéd Archer tüzérségi rendszerek és CV90 harcjárművek közös gyártásának lehetőségét. Svédország a héten azt is bejelentette, hogy az F-16-osok bevetésének koordinálására alkalmas, ACS-890 típusú légtérellenőrző repülőgépeket ad át Ukrajnának - nem hivatalos források szerint kettőt.
Ukrajna a stockholmi csúcson hasonló dokumentumot írt alá Izlanddal és Norvégiával is - ezzel 15-re nőtt a G7 csoport tavaly júliusi vállalásán alapuló kétoldalú biztonsági megállapodásainak száma, amelyek Zelenszkij szerint "kiszámítható és hosszú távú ... segítségnyújtást és átfogó támogatást teremtenek” országa számára.
A német védelmi miniszter előzőleg csütörtökön újabb 500 millió eurós fegyvercsomagot jelentett be Ukrajna támogatására. Boris Pistorius a dél-ukrajnai Odesszában találkozott Rusztem Umerov ukrán kollégájával, hogy megvitassák Kijev katonai szükségleteit. A csomag nagyszámú rakétát tartalmaz a közepes hatótávolságú IRIS-T SLM légvédelmi rendszerekhez, kisebb számban rövidebb hatótávolságú SLS rakétákat, a fekete-tengeri felderítéshez és harchoz használt drónokat, valamint sürgősen szükséges alkatrészeket, például a Németország által szállított tüzérségi rendszerek cserecsöveit és a Leopard harckocsik csere motorjait.
Az ukrán elnök egy X-bejegyzésében tudatta, hogy Ukrajna 75 emberét vitte haza orosz hadifogságból, ugyanennyi orosz katona átadásáért cserébe. Ez volt az 52. fogolycsere a teljes körű orosz invázió kezdete óta, de február 8. szüneteltek ezek az akciók.
Közben a kijevi igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy a minapi szükséges törvénymódosítás óta mintegy négyezer elítélt jelentkezett katonai szolgálatra az ukrán hadseregbe, annak ellenére, hogy a háború végéig tartó szolgálatról szerződnek velük.
