A Fidesz már rég elengedte Szegeden az önkormányzati választásokat – vélik sokan a csongrádi megyeszékhelyen, amikor arról esik szó, legyőzheti-e a kormánypárt a 2002 óta hivatalban lévő polgármestert, Botka Lászlót. Kétségtelenül nem a Fidesz magabiztosságára utal az, hogy 2014 és 2019 után 2024-ben ismét egy új jelölttel próbálkozik, a korábbi televíziós újságírót, Fülöp László állítja csatasorba. Öt évvel ezelőtt még egy helyi építésipari vállalkozótól, Nemesi Páltól várta a sikert a Fidesz, és bár személyesen Kubatov Gábor vezényelte a szegedi kampányt, ugyanúgy bő 20 százalékkal maradt alul Botkával szemben, mint a 2014-es kormánypárti aspiráns, a helyi megyéspüspök környezetéhez tartozó Kothencz János. Ráadásul legutóbb a Fidesz legutóbb a Botka fémjelezte Összefogás Szegedért kétharmados többséget ért el a közgyűlésben, statisztaszerepbe szorítva a kormánypárt frakcióját.
Szeged bevehetetlen várnak látszik a Fidesz számára, amit helyben azzal magyaráznak: egyfelől gyenge a Fidesz itteni káderállománya, másfelől itt egyszerűen jól mennek dolgok, a város az uniós pályázatok egyik legnagyobb nyertese. A jelenlegi városvezetés újrázásának esélyeit növeli, hogy a világ legnagyobb elektromos autógyára, a BYD tavaly decemberben bejelentette: Szegeden építi fel első európai üzemét, ahol a hamarosan évi 200 ezer autót gyártanak. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert Botkát korábban bírálták azért, hogy képtelen nagy befektetőt hozni a városba. Az autógyár alighanem dinamizálja a térség gazdaságát, ráadásul a várost vezető baloldal kezére játszik az is, hogy nem épül akkugyár a BYD üzeme mellé, így Debrecennel ellentétben nem kíséri – politikai kockázatot rejtő – lakossági tiltakozás a beruházást.
A szegediek többsége támogatja, hogy a városban kínai autógyár épüljönDél-Magyarország fellélegezhet, nem kell akkugyárnak épülnie a BYD szegedi autógyára miattMindezek ismeretében a szegedi Fidesz – amelynél most erőteljes sorcserét hajtottak végre – elsősorban a vereség mérséklése a célja: öt éve egyetlen egyéni körzetet leszámítva az Összefogás Szegedért jelöltjei kerültek be a közgyűlésbe.
Botka Lászlónak a fideszes Fülöp László mellett három másik kihívója van, Timár Tamás (Mi Hazánk), Joób Márton (Független), Szabó Bálint (Itt az Idő Egyesület), akik az esélytelenség nyugalmával kampányolhatnak. Érdekes Joób Márton indulása, aki két cikluson keresztül a Összegfogás Szegedért képviselője volt, a tizenegy gyerekes férfit 271 millió forintos áfacsalással vádjával egy ideig előzetes letartóztatásba került, bírósági peréről a helyi sajtó részletesen beszámol. Joób nyilatkozataival támadást indított Botka László ellen, nem sokkal később kizártak a baloldali frakcióból. A városi szóbeszéd szerint a Fidesz sugallatára indul el képviselő-jelöltjeivel a választásokon, hogy így szakítson le szavazókat Botkáról. Szabó Bálintot – aki már 2019-ben is jelöltette magát polgármesternek Szegeden – a nagy nyilvánosság több botrányos akciójáról ismeri: hónapokra előzetes letartóztatásba került például, majd jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mert autójával veszélyeztette Orbán Viktor kormányfő konvoját.
Orbán Viktor átnézett rajta, de MZP revansot vehet
Márki-Zay Péter újrázásra készül a polgármesteri tisztségben, és a környezetéből kiszivárgó hírek szerint sikerülhet megőrizni kétharmados többségét a helyi közgyűlésben. A legutóbbi önkormányzati választáson a tíz egyéni körzetből kilencet megnyert a későbbi közös ellenzéki miniszterelnök jelölt vezette Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM), és derűlátóan úgy fogalmazott nemrégiben, hogy a hiányzó körzetet is behúzhatják június 9-én.
Villámgyorsan, kézfogás nélkül elhúzott Márki-Zay Péter mellett Orbán Viktor, látványosan kerülte a szemkontaktust isEbben a Fidesz által időről időre reaktivált Grezsa István akadályozhatja meg a mostani városvezetőt, de neki ebben a városban jobbára a politikai vesztes szerepét osztják ki – vélekednek sokan, mert 2019-ben közel 15 százalékot vert Márki-Zay Grezsára, és meglepetés keltene, ha most ennél kisebb arányú lenne a fideszes jelölt veresége. Egyfelől Lázár János építési és közlekedési miniszter világát a városlakók többsége nem kívánja vissza Vásárhelyre. Márpedig Grezsa egyértelműen a korábbi helyi polgármester, jelenlegi térségi országgyűlési képviselő és tárcavezető embere. Másfelől többen úgy látják kapitális hibát követ el a jobboldal a városban, amikor az eddig politikai tevékenységet nem folytató Kőfal Egyesület támogatásával kampányoló, magát függetlennek nevező Kovács Pál kihívója lesz Márki-Zaynak. Kovács Pál húsz éven át volt városstratégiai tanácsadója Lázár Jánosnak, kapcsolatuk helyben nem maradhat rejtve, és kandidálása azt eredményezheti, hogy a jobboldal jelöltjeire leadott szavazatok kétfelé oszlanak, így pedig nehéz legyőzni az MMM-jelöltjeit, aki öt éve ennél kiélezettebb versenyben is utcahosszal verték meg a Fidesz jelöltjeit.
Nem véletlen, hogy Lázár nem adja az arcát a helyi kampányhoz, aminek legfőbb oka vásárhelyi népszerűtlensége. Más lapra tartozik, hogy Orbán Viktort el kellett kísérnie kell kampánykörútjára a városba a múlt szombaton. A miniszterelnök nem fogadta Márki-Zay Péter polgármester kézfogását. Nyilván az sem növeli Lázár helyi népszerűségét, hogy az elmúlt években többször nyíltan megfenyegette a várost: nem jutnak kormányzati és fejlesztési forrásokhoz, ha Márki-Zay Péter marad a polgármester. A polgármesteri versenyben rajtvonalhoz áll Balog Norbert a Mi Hazánk színeiben, de a helyiek szerint legfeljebb statisztaszerep jut neki.
Reaktiválták a régi vezetőt, aztán jött a Tisza
Egészen jó ötletnek tűnt az ellenzéki közös jelölt, Pap János indítása a polgármesterségért Békéscsabán, egészen addig, a míg fel nem tűnt a színen a Tisza Párt – mondta el Népszavának egy helybeli ellenzéki politikus. A jelenlegi ellenzéki jelölt 1990 és 2006 között SZDSZ-es polgármesterként irányította a Viharsarok fővárosát, erőteljesen rácáfolva arra a vélekedésre, hogy a liberális pártnak esélye sincs komoly politikai tényezővé válni egy kevésbé urbanizált országrészben. Négy ciklus után az őszödi beszéd játszhatta a döntő szerepet abban, hogy a korábbi városvezető nem tudott újrázni a helyi közéletbe akkor bekapcsolódó fideszes Vantara Gyulával szemben.
Békéscsabát immár tíz éve Szarvas Péter vezeti, aki most is a Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje, amit nem alaptalanul „lila Fidesznek” neveznek sokan a városban. 2014-ben, azt követően, hogy a regnáló polgármester, Vantara bejelentette, nem indul újra, helyben látványosan kettészakadt kormánypárt. Így alakult meg a Hajrá Békéscsaba, ami nem csak polgármestert, de a legnagyobb frakcióját is adta az itteni közgyűlésnek. A politikai gyökerek azonosságára utal, hogy a Fidesszel koalícióban irányítják azóta is a békési megyeszékhelyet.
Az ellenzék dolgát nehezíti, hogy 2019-ben Szarvas Péter közel 80 százalékos többséggel választották polgármesternek. Igaz, ehhez az ellenzék itteni látványos összeomlása is kellett. A 17 fős testületbe csupán három ellenzéki képviselő jutott be. Pap János nem hagyott rossz emléket maga után, de erősen kérdéses, hogy 18 év kihagyás után hogyan képes megszólítani az őt nem ismerő fiatalabb szavazókat. Könnyen lehet, hogy Pap akkor sem verte volna meg Szarvast, ha nem tűnik fel közéletben Magyar Péter. Ám ezzel a körülménnyel Békéscsabán azért is kell számolni, mert a Tisza Párt a sebtében megalakult, a Fideszből kivált vagy hozzájuk közelálló személyekből verbuválódott Patrióta Békéscsaba Egyesületet támogatja. Így az egyesület polgármesterjelöltje, Bodóczi István vélhetően nem kevés szavazatot vihet el a DK, az MSZP, a Párbeszéd-Zöldek, valamint a Nép Pártján jelöltjétől, és a Fidesz aspiránsától. Miközben nem Szarvas Péter újraválasztási esélyeit erősíti, hogy a Modern Városok Programból szinte semmi nem valósult meg Csabán. Nem segít neki az sem: egy helyi geotermikus programra 4 milliárdot elköltöttek, de fűtési rendszer működésképtelen.
Mercedes-városban erős a Fidesz
Egy Fidesz megrendelésére készült és kiszivárgott helyi felmérés szerint 60-65 százalékos támogatásra számíthat az újraválasztására készülő polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia, a Fidesz-KDNP jelöltje Kecskeméten. Kétséges, mennyire lehet valós ennek a szondázásnak az eredménye, ám ha elfogadjuk annak, akkor ez jelentős előrelépés volna Szemereyné számára, aki 2019-ben az 50 százaléknál alig valamivel több ráadott szavazatot kapott, s ezzel is magabiztosan nyert. Ellenzéki oldalon a legnagyobb gondnak az összefogás hiánya látszik, ezt bizonyítja, hogy öt kihívója lett a jelenlegi városvezetőnek, akik közül, ha leszámítjuk a Mi Hazánk aspiránsát, akkor is zavarba ejtően sokan tűnik a független, az ellenzéki pártok vagy egyesületi színekben induló polgármesterjelöltek száma. A győzelem receptje más lehet. Nem kevesen vélik úgy, hogy az elmúlt évtizedek hazai városfejlődésének egyik legnagyobb nyertese Kecskemét, ennek egyik jelképe a Mercedes gyár itteni megtelepülése, ilyen körülmények között pedig nem könnyű polgármestert buktatni.
