Ukrajna katonai támogatásáról tárgyaltak az uniós külügy- és védelmi miniszterek a hét elején Brüsszelben. A külügyi tárcavezetők nem jutottak dűlőre a fegyverszállítások finanszírozásához szükséges jogszabályok jóváhagyásáról, míg a védelmi ügyekért felelős politikusok egyetértettek, hogy Európának több okból is fel kell futtatnia védelmi iparát és megnövelnie hadi kapacitásait.
Mint a külügyminiszterek hétfői ülésén kiderült,
Magyarország hét európai jogszabály elfogadását blokkolja, ami miatt 6,6 milliárd eurót nem lehet felszabadítani Ukrajna katonai támogatására a közösség Európai Békekeret (EBK) nevű pénzügyi eszközéből.
A pénz egy része - 1,6 milliárd euró - a tagállamoknak járó visszatérítés, amelyet az ukrán hadseregnek fegyvert szállító kormányok igényelhetnek vissza az EBK-ból. A jó ideje tartó magyar ellenállás nem akadályozza ugyan a kétoldalú szállítások folytatását, de késlelteti a kifizetéseket. A maradék 5 milliárd a kifejezetten Ukrajna katonai megsegítésére létrehozott alap összege, amelyből az uniós országok idén támogatnák Kijevet.
A magyar kormány kiszámíthatatlan magatartása bizonytalanná teszi a zárolt orosz állami vagyon nyereségéből gyűjtött további 3 milliárd eurónak az elköltését is a megtámadott országnak szánt fegyverekre és lőszerekre, amit a tagállamok szintén az EBK-n keresztül terveznek finanszírozni.
A nyugati fegyverszállítások késedelme az elmúlt fél évben hozzájárult ahhoz, hogy az orosz haderő területeket szerzett, s egyre sűrűbben tud bombatámadásokat intézni az ukrán városok ellen.
- Nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását túszul ejtsék. Ez a késés emberéletekben mérhető. Ez nem pénzügyi probléma, ez emberi életek problémája
- hangoztatta újságírók előtt Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós külügyminiszterek élesen bírálták a kormányt, amiért fontos, életbevágó döntéseknek tesz keresztbe. Szijjártó Péter “óriási balhét” emlegetett, mások csak heves vitát, amely nem volt híján a személyeskedésnek.
A Facebook-oldalán közvetített és kizárólag a kormánypárti médiának tartott hétfői sajtóértekezletén a magyar tárcavezető azzal magyarázta a blokkolást, hogy a háború eszkalálódásának kockázata ma nagyobb, mint valaha, ezért az Európai Uniónak át kell gondolnia az Ukrajnával kapcsolatos stratégiáját. Hozzátette, hogy a magyar vállalatokat továbbra is negatívan diszkriminálják Ukrajnában, az OTP Bankot követően most a Richter Gedeon vállalat “került górcső alá”, ám hogy ez mit jelent, nem árulta el.
Szijjártó “a legújabb őrült ötletnek nevezte az európai sorkatonaság bevezetését”, amelyre szerinte azért kerülhet sor, mert egyre több ukrán ember és katona hal meg, és az ukránok egyébként is menekülnek a hazájukból. - Mindez azt jelenti, hogy a kötelező európai sorozással a közép-európai fiatalokat, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba - állította. Josep Borrell később lapunk kérdésére megerősítette:
Európának nincs ilyen terve és nem is lehet, mert a kötelező katonai szolgálat bevezetése nemzeti hatáskör. - Még csak nem is gondolkodunk róla
- húzta alá.
A védelmi miniszterek keddi ülésükön egyetértettek, hogy meg kell erősíteni az EU védelmi iparát, hogy az képes legyen a tagállamok fegyveres erőinek és szükség esetén partnereinek igényeit kielégíteni. A tanácskozáson részt vett Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki szerint Ukrajnának jogában áll Oroszországon belüli legitim célpontokat támadni. Úgy vélte, az európaiaknak engedélyezniük kellene, hogy Kijev erre is használhassa a nyugati fegyvereket. Minden egyes kormány saját döntése, hogy fenntartja vagy feloldja a korlátozást, az Európai Uniónak ebbe nincs beleszólása, hangzott el a tanácskozást követő sajtótájékoztatón.
Uniós külügyminiszterek keltek ki az Orbán-kormány vétói miatt, Szijjártó Péter szerint hatalmas balhé kerekedett a brüsszeli ülésen