;

kampány;Lengyelország;Donald Tusk;közvélemény-kutatás;PiS;választási részvétel;Jog és Igazságosság;orosz fenyegetés;EP-választás 2024;Polgári Koalíció;

A december óta kormányzó, Donald Tusk vezette koalíció azt üzeni, hogy ők valóban tesznek is az orosz fenyegetés elhárításáért

- Donald Tusk az orosz fenyegetéssel kampányol

A koalíció csekély többsége megnehezíti a kormányprogram végrehajtását, híveik kiábrándultsága csökkentheti a szavazói aktivitást az EP-választásokon. A miniszterelnök vetélytársa, Jaroslaw Kaczynski eközben lépten-nyomon azt üzeni, hogy a jelenlegi hatalom a lengyel államiság végét jelenti.

Kifáradt a lengyel társadalom a folyamatos kampányüzemmódtól – ezt mondják varsói ismerőseim, akiket a vasárnapi EP-szavazás kilátásairól kérdeztem. Valóban, a lengyeleket tavaly nyár óta folyamatos politikai izgalomban tartják az egymást követő választások.

Tavaly október 15-én az ellenzék leváltotta a nyolc éve kormányzó jobboldali euroszkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) pártot. Győztek, de nem eléggé. A Donald Tusk vezette koalíció többséget szerzett, de ez a többség nem elég az alkotmányos változtatásokhoz, s az elnöki vétók felülírásához sincs elegendő szavazatuk. (Jövő nyárig, a PiS által hatalomba emelt Andrzej Duda az államfő, aki bejelentette: megakadályozza a koalíció intézményes változtatási terveit.) Ez az állapot alaposan megnehezíti a Tusk-kormány programjának végrehajtását, a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer helyreállítását.

Erről beszélt Budapesten, a CEU-n tartott hétfői előadásán Adam Bodnar igazságügyi miniszter is. Utalt a koalíció választói táborának csalódott, kiábrándultságára, ami vitathatatlanul csökkenti a választói aktivitást. Az állampolgári érdeklődés és a politikai polarizáció a tavaly októberi választáson (74,4 százalék) rekordmagas volt – a PiS leváltása volt a tét. A tavaszi önkormányzati választáson a részvétel (44,06 százalék) már alaposan elmaradt a tavaly őszi csúcstól, miközben a pártokra leadott szavazatok aránya nem változott. A liberálisokból, centristákból és baloldaliakból álló koalíció országosan is enyhe többségben van, miközben a PiS stabilan számíthat a népesség kb. egyharmadának szavazatára, s ezzel a legnagyobb politikai erő.

A Rzeczpospolita a napokban közölte az IBRIS közvélemény-kutató által a köztévé hírműsora számára végzett felmérésének eredményeit. Eszerint a Tusk vezette liberális Polgári Koalícióra szavazna most a lengyelek 30,8 százaléka. De ez az első hely bizonytalan: Jaroslaw Kaczynski PiS pártját a szavazók 30 százaléka választaná. (Az előző vizsgálatban a sorrend fordított volt, akkor a PiS vezetett egy százalékkal.) Az IBRIS a középpárti Harmadik Út koalíciónak 10,1 százalékot, a szélsőjobboldali, nacionalista Konföderációnak 8,8 százalékot mért. A Baloldal 8,1 százalékra számíthat. Az idézett vizsgálat szerint a lengyelek 55,5 százaléka venne részt a választáson.

Ha ez így történne, az messze meghaladná a várakozásokat, ugyanis Lengyelországban még soha nem szavazott az EP-választáson ennyi ember. Danuta Plecka, a Gdanski Egyetem politológia professzora szerint a lengyelek távoli és nehezen értelmezhető intézményt látnak az Európai Parlamentben. Nincs jó hírük az EP-képviselőknek, elterjedt nézet, hogy ezek csupán jól fizető látszatmunkák, ahová a pártok pihenni küldik megfáradt politikusaikat. Ezt megerősítette most maga Tusk is, aki négy fontos kormánytagot tetetett fel biztos brüsszeli befutó helyekre. Plecka professzor a Gazeta Wyborcza online kiadásának azt mondta, hogy a részvétel azért még növekedhet, s ez elsősorban attól függ miként alakul a kampány hajrája.

A lengyel média jól tükrözi a két tábor kampánystratégiáit. A kormányzó erők egyre-másra szedik elő az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit. Ilyen a Pegasus kémszoftverrel való visszaélések sorozata vagy a korábbi igazságügyi miniszter ügyei. Jaroslaw Kaczynski az igazságügyi tárcát nála is jobboldalibb szövetségesének a Szolidáris/Szuverén Lengyelország párt vezérének Zbigniew Ziobrónak adta. A szatellitpártnak azonban nem volt saját költségvetése. A minisztérium rendelkezett az ún. Igazságtételi Alap felett, amelyet a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére hoztak létre. Ez az alapítvány jórészt törvénysértő módon a Ziobro-párt vazallusait és funkcionáriusait, segéderőit pénzelte. A most napvilágra került ügyek is bekerülnek a kampány témái közé.

A miniszterelnök pártja miközben leleplezné vetélytársa visszaéléseit, igyekszik a lengyelek figyelmét a biztonság ügyeire – az orosz fenyegetésre fordítani. Most álltak elő az ún. „keleti pajzs” tervvel, amely egyebek között bunkerek, aknamezők, harci drónok és felderítő rendszerek hálózatával védené az orosz, belarusz határövezetet. Varsó csatlakozni akar az „európai vaskupolához” is. Az ország veszélyeztetettségére emlékeztet az orosz szabotőrhálózat leleplezéséről közzétett hír is. A december óta kormányzó koalíció azt üzeni, hogy ők valóban tesznek is az orosz fenyegetés elhárításáért, ellentétben a PiS-szel, amely hatalma éveiben Nyugat-ellenes politikát űzött.

Jaroslaw Kaczynski rendíthetetlen energiával járja az országot, s minden megszólalásával azt üzeni, hogy a jelenlegi hatalom a lengyel államiság végét jelenti. Fő kampányüzenetét egy otwocki gyűlésen fogalmazta meg a PAP hírügynökség szerint. Eszerint Európában egy „európai tervnek” nevezett projekt valósul meg, de ez voltaképpen francia-német terv, amely a gyengébb európai államok alárendelését eredményezi majd, s ezért megváltoztatnák vagy megkerülnék a korábbi európai egyezményeket. „Lengyelország nem lesz többé állam, csupán lengyelek lakta terület.”   

Az év eleje óta szinte nem telik el hét anélkül, hogy ne derülne ki egy újabb botrány a szélsőjobboldali párttól.