Kaotikus párttá vált az Alternatíva Németországért (AfD). Az év eleje óta szinte nem telik el hét anélkül, hogy ne derülne ki egy újabb botrány a szélsőjobboldali párttól. Ez pedig a párt megítélésén is érzékelhető, hiszen míg 2024 elején még 23-24 százalékon mérték, most már csak 15-17 százalékon. Sokan azonban úgy vélik, ez még mindig túl magas ahhoz képest, mik derültek ki az AfD egyes politikusairól, például az Oroszországnak vagy Kínának való kémkedés, vagy a „remigráció”, azaz a bevándorló hátterű német állampolgárok kiutasítása kapcsán. A politikai erő már az Identitás és Demokrácia (ID) európai parlamenti pártcsaládja számára is vállalhatatlanná vált: múlt héten kizárták a frakcióból.
A sors fintora, hogy az AfD még a sorozatos lebukások, botrányok után is elviekben ünnepelhetné majd az EP választáson elért eredményt, hiszen 2014-ben 7,1, 2019-ben pedig 11 százalékot szerzett a párt, s az nem kérdés, hogy ennél most legalább három százalékkal jobb szereplésre számíthat.
Ettől függetlenül az AfD-n belül egy 14-15 százalékos eredményt sokan inkább kudarcként értékelnének az év eleji felmérésekhez viszonyítva. Mind többen felvetik a pártvezetés felelősségét abban, hogy a szélsőséges kijelentésével az ID-frakcióból való kizárást előidéző Maximilian Krah-t tették meg az EP-delegáció csúcsjelöltjének, miközben többen már előzetesen felvetették a két társelnöknek, Alice Weidelnek és Tino Chrupallának, hogy a politikus egy időzített bomba. Feltételezések szerint azért nem hallgattak a kétkedő hangokra, mert az EP-lista összeállításakor még a közvélemény-kutatók jó szereplést jövendöltek az AfD-nek, akkor még nem számított a pártvezetés arra, hogy a szélsőjobb erőt botrányok sora rázza majd meg.
A társelnökök rossz döntésének azonban messzemenő következményei lehetnek. Mint több német médium is megírta, a párt mind több tagja figyelmeztet arra, hogy Weidelék alkalmatlanok a pártvezetésre. Mint a lázadozók rámutatnak, néha kellemetlen és fájdalmas döntéseket kellene hozni, Weidel és Chrupalla azonban erre nem képesek. Különösen előbbinek vetik a szemére, hogy nem akarja vállalni a felelősséget a döntő kérdésekben. A pártvezetésnekki kellett volna hátrálnia Krah mögül. (A társelnökök korábban Orbán Viktort is körbeudvarolták. Chrupalla tavaly egyik fő lehetséges szövetségesének nevezte a magyar kormányfőt, Weidel pedig még 2018-ban úgy fogalmazott: nem Orbán jelent veszélyt a demokráciára, hanem Brüsszel.)
Más AfD-tagok azt kifogásolják, hogy a pártvezetés reakciója felettébb „langyos” volt az ID frakciójából való kizára után. Weidelék csak annyit jegyeztek meg, hogy „tudomásul vették” az ID-frakció döntését. "Ennek ellenére optimistán tekintünk a választások estéjére és az azt követő napokra" – folytatták. Erre azonban nem feltétlenül van okuk. Klaus Peter Schöppner, a Mentefactum közvélemény-kutató intézet munkatársa rámutatott: az AfD egyértelmű hanyatlásának lehetünk tanúi. Mint mondta, a pártok számára különösen veszélyes, ha lefelé vezető spirálba kerülnek, ilyenkor egyik negatív üzenet jön a másik után, ami a politikai erő egyre rosszabb megítélését eredményezi. S az AfD-nél rossz hírekből volt bőven az utóbbi hónapokban.
Itt a vége, kizárták az AfD-t a szélsőjobboldali EP-frakcióból Kihátrált a német AfD az EP-listavezetője mögül, aki egy interjúban arról beszélt, szerinte az SS nem minden tagja volt bűnözőA Zöldek profitálnak az AfD válságából