Vétóval fenyegető ellenzéki államfő, a korábbi jobboldali-nacionalista PiS-kormány által kinevezett alkotmánybírák, a többségében a PiS által feltöltött Országos Igazságszolgáltatási Tanács vagy az uniós jog alkalmazását akadályozó, leválthatatlan fegyelmi bírák – sorolta Adam Bodnar a CEU Jogállamisági Klinikájának nyitórendezvényén azokat a jogi és politikai kihívásokat, amelyek megnehezítik a decemberben hivatalba lépett, Donald Tusk vezette koalíciós kormány dolgát az elődje által leépített jogállamiság helyreállításában. Épp ezért – mondta – a felfokozott várakozások ellenére, csak körültekintően, apró lépésekkel tudnak haladni a korábbi kormánypárt törvénytelenségeinek feltárásában.
A jogalkotási terveikről az Európai Bizottsággal (EB) és más intézményekkel, köztük az Európai Bírósággal, az Emberi Jogok Európai Bíróságával és a Velencei Bizottsággal folytatott tárgyalásaik, valamint az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról meghozott kormányzati döntésük máris eredményeket hoz. Ennek is köszönhető az EB elismerte: Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű kockázata, és biztonságban lesznek az uniós pénzek, így az ország hozzáférhet a neki járó támogatásokhoz. A folyamat példaértékű lehet a jogállamiság megsértése miatt szintén 7-es cikkelyes eljárás alá vett Magyarország, több más uniós ország, de még az Európai Bizottság számára is, amely először segít visszatérni az uniós alapértékekhez egy tagállamot – mondta el Bodnar.
Varsóban is téma az orosz befolyásszerzésA lengyel miniszter, korábbi emberi jogi ombudsman előadásával indította útjára hétfőn a Közép-európai Egyetem (CEU) a Jogállamisági Klinika névre keresztelt új kezdeményezését. Ezt azzal a céllal hozták létre, hogy Európa-szerte foglalkozzon a hatalommal való visszaélés és a demokratikus intézmények leépítésének kérdéseivel. A jogklinika, amelynek kutatásaiba és munkájába nemzetközileg elismert szakértőket vonnak be 30 országból, arra készül az egyes országok legfelsőbb bíróságai előtt is képviseli majd, ha a jogállamiságot támadás éri.
Az előadást követő panelbeszélgetésben Bárd Petra, a nijmegeni Radbourd Egyetem professzora arról beszélt, hogy a kutatók között is vita van arról, hogyan kell eljárni. Egyesek szerint a jog szigorú értelmezése maga is útjában állhat a kívánt jogállami változásoknak, bátrabban kell haladni.
Vita van arról is – például Magyarországon –, hogy az érvényben lévő alkotmány mellett képes lesz-e a hatalmat gyakorolni egy következő kormány.
Eva Brems, a Genti Egyetem Emberi Jogi Központjának professzora egy rákgyógyászati hasonlattal élve úgy vélekedett, hogy minden eset különbözik, s ezért a siker érdekében a kutatások mellett meg kell próbálni bele is avatkozni a jogállamisági vitákkal kapcsolatos eljárásokba, nem lehet mindig csak a már megírt könyvek alapján eligazítást adni.
Kérdésekre válaszolva a miniszter kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a vezetők leváltásával helyreállították az ellenzékkel szemben korábban kifejezetten gyűlöletkeltő lengyel állami televízió (TVP) közszolgálati jellegét. Egy jogvédő szervezet képviselőjének azt javasolta: „menjenek az emberek közé”, s példának barátját, Robert Hojdát hozta fel, aki saját kezdeményezésre járta az országot, hogy alkotmányjogi kérdéseket magyarázzon el az utca emberének. A Népszava kérdésére, hogy jogállami törekvéseikhez milyen támogatást tapasztalnak a civil társadalom részéről, elismerte, hogy van némi szakadás köztük, miután a koalíciós pártok számos októberi kampányígéretét még nem sikerült megvalósítani, például nőjogi ügyekben és az LMBTQ-jogokat illetően a koalíciós partnerek nézeteinek ütközése miatt.
