Ma jobb üzlet egy kórháznak, ha a beteget megutaztatják egy vizsgálatért, mintha ugyanazt az ellátást digitális technológiával az otthonában kapja meg - ez derült ki Duray Z. Gábor professzornak a Digital Health Essential egészségügyi konferencián elhangzott előadásából. Az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház kardiológus osztályvezető főorvosa mint mondta: míg az intézmény a személyesen megjelenő beteg egy körülbelül 15 perces vizsgálatért valamivel több mint ötezer forintot kap, ha ugyanezt az ellátást a telemedicina keretében nyújtja, már csak 2000 forintot. Saját adataik, illetve már publikált kutatások is igazolták, hogy digitális követéssel felére csökkenthető a mellkasba ültetett szívritmus-szabályozóval élők illetve a súlyos szívelégtelenséggel kezelt betegek halálozása.
Duray Z. Gábor elmondta: a szívgyógyászok többféle eszközt – például pacemakereket, defibrillátorokat – ültetnek be az emberekbe. Ezek jó részét, digitálisan távolról is lehet figyelni, részben az eszköz működését (mikor válik szükségessé például az elem cseréje stb), illetve a páciens aktuális állapotát. Nagyon sokféle technika létezik a szívbetegek telemonitorozására, például van olyan betegség, amelyben elengedő az alkalmi „rápillantás”, más esetben akár naponta érkezhetnek adatok a készülékből az orvoshoz, illetve a gép riaszthatja is az ellátókat, ha valami történik. A telemonitorozás leggyakoribb formája, amikor a páciens otthonában van a készülék. Az ilyen ellátás egyértelmű célja, hogy a betegeknek csak akkor kelljen a kórházba menni, ha az elkerülhetetlen.
A súlyos szívelégtelen betegek telemonitorozásával bizonyítottan csökkenthető az évi halálozás – állította a szakember. A Honvédkórházban egy négy évvel ezelőtti kutatás pedig azt igazolta, hogy azon betegek között, akik elfogadták a tele monitorozást, 60 százalékkal kevesebb volt a halálozás. Volt olyan vizsgálat, amelyben a betegek távoli figyelése csökkentette a kórházba kerülés gyakoriságát is. Így akár az is előre jelezhető, hogy a beteg állapota romlani fog, és erre tud az orvos időben reagálni. Előfordul, amikor valamilyen ritmuszavarral kapcsolatos probléma, vagy esetleg pacemaker, vagy elektródahiba merült fel, hogy az intézmény csak fölhívja a beteget és „megkérjük, hogy jöjjön, mert valamilyen problémát látunk.” Duray Z. Gábor hozzátette: adataik szerint a telemonitorozott a betegek estében az események feléről az derül ki, hogy nincs ok izgalomra, minden rendben. 30 százalékuknál ugyan jelez valamit az eszköz, de azonnali beavatkozásra nincs szükség, az esetek 13 százalékában volt szükség személyes konzultációra, és 5 százalékban kellett valóban behívni a pácienst, mert olyan probléma adódott.
Az egyik, távoli megfigyelő eszköz gyártójának az elmúlt hét évről összegyűjtött adatai szerint körülbelül 6100 olyan beteg van Magyarországon, akit célszerű lenne telemonitorozni. Ám mindössze 40 százalékuk kap ilyen ellátást. Duray Z. Gábor elmondta, hogy például a Honvédkórházban évente 5800-6000 szívelégtelen beteget gondoznak és közülük mindössze 550-et távmonitoroznak. Hozzátette: pedig a távoli betegkövetés technikailag megoldható, a betegellátás biztonságosabbá tehető. Az eszköz életet menthet, csökkenti a kórházi terhelést, ennek ellenére a hazai egészségügyben csak a rászorulók alig fele juthat ilyen ellátáshoz, csak azért, mert a finanszírozás nem megfelelő.
Bár a teremben olyanok is ültek, akik az állami ellátórendszert, illetve a kormányzatot képviselték, nem szóltak hozzá a professzor előadásához.
