A választásokon induló jelölteknek nem csupán az állam játékszabályai szerint, de most már kifejezetten az állam érdekében kell játszaniuk. Ez az induláskor kötelezően teendő és csak egy opciót tartalmazó nyilatkozatban érhető tetten. Ebbe a következő passzusokat foglalták bele:
124. § (1a) A jelölt bejelentésekor a jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a jelöltekkel szemben az (1b) bekezdésben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A választási bizottság azt a jelöltet veszi nyilvántartásba, aki e nyilatkozatot megtette.
(1b) A jelöltkénti nyilvántartásba vételét kérő, illetve a nyilvántartásba vett jelölt a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhat fel. Az e bekezdésben foglaltakat jogszabálysértés gyanúja esetén az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(1c) Ha a jelölt nyilvántartásba vételét követően az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy a jelölt megsértette az (1b) bekezdésben foglaltakat, akkor köteles a jelölt a támogatás kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására tizenöt napon belül a központi költségvetés részére befizetni.
(1d) Ha a jelölt az (1c) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az állami adóhatóság az Állami Számvevőszék megkeresésére adók módjára hajtja be.
Vizsgáljuk meg ezeket a szabályokat!
Az (1a) pont nem tér ki arra az esetre, ha valaki a választói akarat befolyásolására a neki törvényesen járó anyagi juttatáson felül további pénzeszközöket vesz igénybe a központi költségvetésből. Márpedig a Fideszre ez igencsak jellemző.
Az (1b) pont tekintetében négy aggályom is van. Egyrészt: mi minősül külföldi támogatásnak, az-e a külföldön élő magyar állampolgár adta pénz vagy ha az Európai Unióból származik a segítség? Ez a tilalom szembemegy ugyanis a tőke szabad áramlása elvével.
Másrészt: az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi. Ebbe a körbe nem tartozik bele semmiféle olyan anyagi forrás, amely nem a magyar költségvetéssel van összefüggésben. Márpedig, ha a jelölt külföldről kap bármilyen támogatást, annak semmi köze a magyar állami költségvetéshez.
Harmadrészt: miközben az állam a központi költségvetést felhasználva beáll a kormánypártok mögé, az Állami Számvevőszék igyekszik ellehetetleníteni az ellenzéket azzal, hogy a forrásaikat elvonja, korlátozza. Csakhogy ez amellett, hogy sérti az esélyegyenlőséget, egyben a választói akarat befolyásolása is.
Negyedrészt: miért kell nyilatkozni, ha az Állami Számvevőszék úgyis ellenőrzi? A jelölt készségesen jelentse fel önmagát?
Mindebből következően az (1c) pont alapján semmiféle alkotmányos eljárást, vizsgálatot nem folytathat le az Állami Számvevőszék, tekintettel arra, hogy minden ilyen lépése meghaladja a hatáskörét.
E törvényi tilalom alapján ugyanakkor az állam megmondhatja, hogy ha valaki külföldről kap vagyont, azt mire (nem) használhatja fel. Vagyis korlátozzák a magántulajdonos rendelkezési jogát,
sőt az állam - visszaélve az erőfölényével és a jogalkotási joggal - nemcsak ettől a vagyontól fosztja meg hatalmi szóval, de még arra is kényszeríti, hogy duplán fizesse be az államkasszába. Vagyis kétszeresen sarcolja meg azért, mert szuverén módon rendelkezne önnön vagyona felett. Az ilyen pénzek állami szintű elkobzása tehát a magántulajdon alkotmányellenes sérelmét jelenti.
Végül az (1d) pont tekintetében azt sérelmezem, hogy még véletlenül sem biztosítanak jogorvoslati lehetőséget, hogy az érintett az ilyen eljárást vitathassa. Vagyis úgy mondanak ítéletet, hogy az érintettnek esélye sincs védekezni ellene.
Mindez összességében azért is súlyosan alkotmányellenes, mert az Állami Számvevőszék az állam ökleként elveheti az általa külföldinek minősített vagyont, miközben ugyanez az Állami Számvevőszék érdemben nem vizsgálja sem a kormánypártokat, sem a kormányt. Az elmúlt években egészen elképesztő módon kifosztotta az államot a kormány, saját hatáskörben rendelkezett az állami vagyon felett, kizsákmányolta az önkormányzatokat, elvette tőlük a vagyonuk jelentős részét. Ezzel szemben az Állami Számvevőszéknek egy kritikus szava sem volt.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
