Sajnálatos tény, hogy az akkumulátorgyártás legfontosabb alapanyagait, a lítiumot, a kobaltot, a mangánt és a nikkelt technológiailag gazdaságosan nem lehet kiszűrni a szennyvízből. Ugyanakkor elfogadhatatlan, ha mérgező anyagok gyakorlatilag akadály nélkül kerülnek a környezetbe, esetünkben ömlenek a Dunába: ha a gödi Samsung gyár szennyvizét csövön a Duna sodorvonalába vezetik, a részecskék a lebegtetett hordalékba, a víztartó rétegbe kapaszkodnak, és kiülepedve szennyezik a természetes szűrőrétegként funkcionáló sóderágyat, homokot, iszapot, a parti szűrési kutakat, a főváros és az agglomeráció ivóvízét.
Megint a civileknek kell a sarkukra állni, és talán sikerül is: a Göd-ÉRT Egyesület keresetére nemrég a Budapest Környéki Törvényszék felfüggesztette a dél-koreai cég tíz évre szóló környezethasználati engedélyét. A megfellebbezhető határozat végrehajtása a Pest Vármegyei Kormányhivatal feladata lenne, amely a Göd-ÉRT egyesület többszöri felszólítására sem tette ezt meg. A gyár jelenlegi működése jogsértő.
Bevallott tény, hogy az Orbán-kormány Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá akarja tenni – busás profit reményében. Egyre világosabb az is, hogy figyelmen kívül hagyják a következményeket, és hogy nehogy zavar keletkezzen a gondosan konstruált gépezetben, az istenadta népet tündérmesékkel traktálják. Feltételezésem szerint Szijjártó Péter külügyminiszter volt az, aki beleszerelmesedett az akkumulátorgyártásba. Ha lett volna szakember, aki felhívja a figyelmét, mennyi elektromos energiára és vízre lesz szükség a gyártáshoz, és hogy a keletkező szennyvíz szűrési technológiája gyakorlatilag megoldatlan, akkor ezt a gondolatot valószínűleg elhessegette volna magától.
A gödi Samsung SDI esetében a gyár nemzetközileg védett szabadalma az üzemnek védettséget ad azzal, hogy eljárásai kimaradhatnak a nyilvánosan megismerhető tények köréből. Tudniillik, bármely mérgező anyagot lehet eléggé hígítani annak érdekében, hogy megfeleljen az érvényes szabványnak, így például az ipari szennyvíz-szabadalomban meghatározott kritériumnak. Erre az eljárásra kapott vízjogi engedélyt a Samsung SDI.
Nemrég Matkovich Ilona váci polgármester szervezett egy fórumot, melyre meghívta Balogh Zsoltot, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DRMV) műszaki igazgatóját is. Többen kétségbe vonták, hogy a szakember által uszodavíz tisztaságúnak minősített samsungos szennyvíz valóban olyan-e, és arra sem kaptak választ a részvevők, hogy a gödi ivóvízkutakban talált mérgező anyagok miként jutottak oda.
Megkérdeztem: azért viszik-e a gödi Samsung szennyvizét a tíz kilométerre lévő Vácra, mert a gyártól három kilométerre lévő Homok-szigeten nyáron annyian strandolnak, mint a Palatinuson? Hiszen Vácon is a Dunába fogják engedni a tisztított szennyvizet, amely bő egy óra múlva már ismét ott lesz a Homok-szigetnél. Választ nem kaptam, akárcsak arra a kérdésemre, hogy meg tudná-e mondani a műszaki igazgató, milyen szennyvíztisztító berendezést fognak vásárolni, mert utánanéznék az interneten. Kíváncsi vagyok az árára, és arra, mennyire lesz alkalmas a gyárban keletkezett vegyszerek kiszűrésére. Végezetül azt kértem, adja meg a szennyvízben található anyagok kémiai összetételét. Közbevetőleg: a Göd-ÉRT Egyesületnek - az igazságszolgáltatás bevonásával - sikerült megszereznie a Generisk Kft. által készített, 334 oldalas, leíró jellegű tanulmányt a Samsungról. Ám a gyárkomplexum feliratozott térképeiről nem lehetett megállapítani, hol helyezkednek el a csapadékvíz-tározók, amelyek hasznos térfogata 37523 köbméter. Ez a „láthatatlan” vízmennyiség több mint ötvenszeresen meghaladja a Gödi Termálfürdő medencéinek víztömegét.
A tanulmány több pontját azért találtam érdekesnek, mert tetten érhető volt, hogy a szerzők miről nem akarnak írni, és a gyártási, szennyvízkezelési folyamat ismertetésénél kvázi titkosított, bennfenteseknek szóló szöveget írtak le. Így persze nem lehet követni, hogy például pontosan melyik részlegnél milyen mennyiségben kerülnek a szennyvízbe a nehézfémek és egyéb vegyületek. Ezért fel kell tenni a kérdést: így, alapos technológiai leírások nélkül a hatóságok képviselői miként tudják meghatározni, hogy a folyamat mely lépéseit engedélyezzék és melyeket tiltsák? Ez tetten érhető volt az építkezés folyamán abban, hogy a hatóságok csak ritkán, akkor is aránytalanul kis büntetési tételeket alkalmaztak. Sokak benyomása szerint a hivatal nagyon elnéző volt a kivitelezőkkel, például az előzetesen megadott engedélyek, a környezetvédelmi engedély kiadásakor. Ám a Generisk Kft. tanulmánya ezekről az esetekről nem ír, miközben ez az oka a lakossággal való rossz viszonynak.
A Göd és Vác közötti csővezetéket a Samsung SDI a Mészáros és Mészáros Zrt.-vel (Felcsút, Fő utca 65.) készíttette. Meg kellene vizsgálni ezeket a szerződéseket is, és végigjárni a nyomvonalat. Állandó és időszaki méréseket kell, kellene végezni, végeztetni a DMRV-től független, semleges, akkreditált laboratóriumokban, mert jelenleg a DMRV munkatársai csak önmagukat ellenőrzik.
És alaposan meg kell nézni a tárolómedencék Dunába ömlő, úgynevezett megtisztult szennyvízének összetételét, és mintát venni a Dunában, a sodorvonalban, majd a Vác előtti Égető-sziget magasságában a parton, az üledékben.
Végezetül annak kell utánajárni, miért települnek Magyarországra olyan üzemek, amelyeknek a környezet fokozott és veszélyes igénybevételére van szükségük a működéshez – amelyektől mindenhol másutt szabadulni akarnak.
Az akkumulátoros autót, az őrült és pusztító, versenyszerű akkumulátor-gyártást meggondolatlan, koraszülött technológiának tartom. Fel kell hívni a figyelmet – egyebek mellett – a nyersanyagok bányászatának embert és környezetet pusztító körülményeire, a nehézfémek finomításának környezetpusztító voltára, a fokozottan védendő, hatalmas mennyiségű vízre. Ha el akarjuk kerülni a legrosszabb forgatókönyvet, akkor most kell cselekednünk. Késő van már, de be kell látnunk, hogy a bekövetkező kárt nem szabad a következő generációkra örökítenünk.
A szerző környezetvédő, politikus, közgazdász, a Göd-ÉRT Egyesület képviselőjelöltje.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.