Mintegy ezerötszáz tételre lehet licitálni a Nagyházi Galéria tavaszi árverésén, amelynek kétségtelenül legnagyobb szenzációja Ligeti Miklós Bivalyon ülő lány című eozinmázas kútszobra. A Zsolnay porcelángyárban készült alkotás a magyar pavilon dísze volt az 1911-es a torinói világkiállításon. – A gyűjtőn kívül eddig senki sem tudott ennek a szobornak létezéséről – mesélte Nagyházi Lőrinc, a galéria ügyvezetője az aukciós kiállítás sajtóbejárásán. – Egy variációja ismert, amelyet Pécsett állítottak fel 1935-ben, jelenleg a Hullámfürdőben látható, ám az a szobor nem eozinos. (A pécsi szobor Pogány lány bivalyon néven is ismert.) Amit biztosan tudunk: amelyik szobor az 1911-es világkiállításon fődíjat nyert, az eozinmázas volt. A világkiállításra készült mű minden paramétere megegyezik ezzel a szoborral, benne van Ligeti Miklós és a Zsolnay gyár jelzése is, a szakértőknek nincs kétségük afelől, hogy ez a mű járta meg Torinót. A Bivalyon ülő lánynak készült még egy variációja 1926-ban egy ügyvéd megrendelésére Bácsalmásra, de nem tudjuk, hogy az egyáltalán megvan-e még.
Mint Nagyházi Lőrinc elmondta: a szobor értékét tovább növeli a hatalmas mérete – jelenleg ekkora szobrot nem is tudnának kiégetni a Zsolnay gyárban. A Bivalyon ülő lánynak nem készültek kisebb változatai – mint például Ligeti legismertebb művének, az Anonymus-szobornak –, formaszáma van, darabszáma nincs. – Mintegy húsz éve került magángyűjteménybe itt Pest megyében, a tulajdonosa egy külföldi vásárban talált rá – tette hozzá Nagyházi Lőrinc.
„A kútszobor témája, a bivalyon ülő lány kétségtelenül mitológiai ihletettségű és Ligeti azon alkotásai sorába illeszkedik, amelyekkel leginkább kapcsolódott a »mitológiai zsáner« szimbolista szellemiségű típusához, amelyet még Párizsban ismert meg” – olvasható Kovács Orsolya művészettörténész tanulmányában a műről, amely témája archetipikus: a szépség és a fiatalság diadala az ösztönök és a nyers erő felett. Bár kézenfekvőnek tűnne, hogy a szobor a görög mitológiából Európé elrablását idézi meg, annak idején maga Ligeti Miklós cáfolta ezt. A meztelen nőalak atletikus karaktere, paraszti hangszere, a citera, valamint a bivaly hátán rózsabimbókból fonott girland sem Agénór föníciai király lányára utal. Az alkotás keletkezése idején egyébként a bivaly kedvelt haszonállat volt a történelmi Magyarország területén, számukat akkor mintegy százötvenezerre tették. A Bivalyon ülő lány kikiáltási ára 36 millió forint.
A Nagyházi Galéria négynapos aukcióján nemcsak sokmilliós műalkotásokra lehet licitálni, találhatók köztük 20-30 ezer forintos tételek is. – Talán még a BÁV sincs ekkora szórásban, mint mi. A földtől a plafonig, szoktuk mondani, tehát az árveréseinken nemcsak festmény, ékszer, porcelán, vagy ezüst van, hanem szőnyeg, bútor, csillár, ikon, óra is, a XV. századi alkotásoktól kezdve a kortárs művészetig minden. Az ember nálunk nemcsak az ízléséhez, a pénztárcához is tudja igazítani a vásárlását – mondta Nagyházi Lőrinc, aki személy szerint a kortársakhoz húz. Az aukción egy XIX. századi itáliai szobrász kisméretű Madonna-bronzplakettje 30 ezres kikiáltási árról indul, az 1561-re datált Pásztorok imádása című, tűzaranyozott bronz dombormű – amely a milánói Giovanni Antonio Pollacini műhelyében készült – induló ára 200 ezer forint. Mindkét alkotás az egyik legjelentősebb magyar magánkollekcióból, a Bedő-gyűjteményből kerül árverésre. – A szakmában a Bedő-gyűjtemény az egyik legeslegnagyobb hívószó. Nagyon fontos magángyűjtő volt, nagyon jó darabokat szedett össze, ahogy a példák is mutatják. Ebből most 150 tétel került be az aukció első napjára, olyan tárgyak, amelyek még nem szerepeltek árverésen – tette hozzá Nagyházi Lőrinc. A Bedő-gyűjtemény itáliai kisbronzai mellett perzsa vázákra, XIX. századi bútorokra és számos kvalitásos festményre – többek között Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Szőnyi István, Hincz Gyula, Schönberger Armand, Rudnay Gyula műveire – is licitálni lehet.
Az aukció unikális műtárgya a Budapesti Borforgalmi Vállalat vendégkönyve, amelynek egyik oldalát az Aranycsapat tagjai írtak alá a feleségeikkel együtt az évszázad meccse” után alig egy hónappal, ünnepelve az angol futballválogatott felett aratott 6:3-as győzelmet. – Az Aranycsapatnak majdnem a teljes gárdája itt van egy oldalon, cserejátékossal, szövetségi kapitánnyal, asszisztens edzővel együtt. A piacon a legtöbbet előforduló szignó Puskásé, ám az nagyon ritka, hogy az Aranycsapat tagjai egy oldalon – egy köszönő üzenettel – aláírtak volna bármit is. A rajongók általában csak kis fecniken tudták begyűjteni a csapat egy-egy tagjának aláírását. Az emlékkönyv a Kincsvadászok című televíziós műsorban bukkant fel egy lakásfelszámoló cég jóvoltából. A cég annak idején ingyen vállalta egy lakás lomtalanítását annak fejében, hogy ha megtalálják azt a könyvet, amelyben Puskás szignója van, akkor azt megtarthatják – mesélte Nagyházi Lőrinc. Az emlékkönyv kikiáltási ára 600 ezer forint.
Nagyon sok ember csodálkozik rá, aki nem érdekelt a szakmában, vagy a műtárgyak világában, hogy mi minden lehet érték – hangsúlyozta Nagyházi Lőrinc. – Van, aki azt mondja, hogy a nagymamám szekrénye régi, már csak tűzifának jó, miközben lehet, hogy a „tűzifa” több százezer forintos értéket képvisel.
De olyan is akad, aki tudja, hogy érték van a kezében, csak azt nem, hogy mekkora. 2005-ben kereste fel édesapámat egy ember egy Tiziano-képpel, amelyet konkrétan a padlásról szedett le. Abszolút nem értett hozzá. Azt mondta, szerinte ez egy jó kép, ha kap ért 5 millió forintot, akkor boldogan hazamegy. Akkor a papám azt mondta neki, hogy induljon inkább 65 millióról, a kép végül elment 140 millióért. Az új tulajdonos azonnal múzeumi letétbe helyezte, nem akart hazavinni egy ekkora értéket. A Mária gyermekével és Szent Pállal című festményt aztán 2015-ben 4,5 milliárdért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja, jelenleg a Szépművészeti Múzeumban látható.
