Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma pénteken felfüggesztette azt a Magyarországgal kötött megállapodást, amely szerint Budapest bosznia-hercegovinai diplomatákat képzett volna a nyugat-balkáni ország európai integrációját elősegítendő.
Elmedin Konakovic külügyminiszter közölte, március 6-án ő maga írta alá a tudásátadásról, illetve a diplomaták képzéséről szóló megállapodást Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel. A felfüggesztésről szóló döntés azt követően született, hogy az Orbán-kormány bejelentette, nem fogja megszavazni azt az ENSZ-határozatot, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítaná.
Szijjártó Péter szerdán Budapesten fogadta Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A külgazdasági és külügyminiszter tárcájának közleménye szerint akkor úgy fogalmazott: be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez. Mint mondta, Bosznia-Hercegovina szépen haladt előre az európai integráció útján, és volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra. – Ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet – tette hozzá, tudatva, hogy erre az Orbán-kormány nemmel fog szavazni.
Az Orbán-kormány nemmel fog szavazni a srebrenicai népirtásról szóló ENSZ-határozattervezetreBosznia-Hercegivina külügyminisztere úgy vélekedett, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a minap Belgrádban a szerb álláspontot tette magáévá azzal, hogy kijelentette, elfogadhatatlan, hogy a szerb népet kollektíven bűnössé nyilvánítsák a Srebrenicában történtek miatt.
A srebrenicai tömegmészárlás - amelyet Szijjártó Péter csak nagyvonalúan „srebreniciai tragédiaként” emlegetett - a Jugoszlávia széthullása utáni délszláv háború egyik lebrutálisabb eseménye volt 1995 júliusában. 1995. július 6-a és július 25 között a szerbek Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiatal fiúkat végeztek ki bestiális kegyetlenséggel. A hágai Nemzetközi Törvényszék által is háborús bűncselekménynek nyilvánított népirtást Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) egységei hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A bosznia-hercegovinai élő szerbek akkori elnökét, Radovan Karadžićot 13 év bujkálás után sikerült kézre keríteni, s a nemzetközi bíróság népirtás miatt életfogytiglani börtönre ítélte.
A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
