Káosz, csalódottság, közöny, beletörődés. Röviden így lehetne összefoglalni Nagykanizsa elmúlt fél évtizedének történetét: a megyei jogú városok közül a dél-zalai az elmúlt öt esztendő egyik, ha nem a legnagyobb vesztese. Míg a szomszédvár Zalaegerszeg sosem látott fejlődésen megy át, addig a múlt század közepéig Zala legfontosabb településeként számontartott Kanizsa egyelőre megállíthatatlanul száguld lefelé a lejtőn.
A városvezetés szerint persze egyértelmű, miért: Balogh László, akit kormánypárti színekben választottak meg a helyiek a település élére 2019-ben – kevesebb, mint 500 szavazattal nyert az ellenzéki összefogás jelöltjével szemben – egyértelműen állítja, az ellenzék az oka a vesszőfutásnak.
„Városunk többet érdemel annál, amit az elmúlt négy évben a baloldali többség mutatott. Stagnálás és békétlenség” – írta a hónap elején Facebook-oldalán, utalva rá, hogy a közgyűlésben többségbe került ellenzéki Éljen, VárosuNK! Egyesület (ÉVE) lehetetlenítette el a munkáját. Merthogy legutóbb a kanizsaiak ugyan Fidesz-KDNP-s polgármestert választottak, csakhogy a közgyűlésben az ÉVE szerzett többséget, így kvázi patthelyzet alakult ki. Ami a városnak mattot jelentett. Kanizsa ugyanis belefulladt a kicsinyes pártharcokba, ráadásul az ellenzéki többség értelemszerűen semmiféle lobbierővel nem rendelkezett a kormány felé, a helyi Fidesz-KDNP-t felőrölte a helyi háborúsdi, ráadásul a térség országgyűlési képviselője, a szintén kormánypárti Cseresnyés Péter is láthatatlannak tűnik Budapestről, nagy bejelentéseihez pénzt nem adott a hatalom.
Így aztán Nagykanizsán nemhogy a Modern Városok Programban (MVP) maradt látványos délibáb, de megfelelő érdekérvényesítő képesség híján a már meglévő projektek is sorra bedőltek. Mára már működnie kellene az uszodának, s a felújított alsótemplom mellett a sörfőzdének, ahogyan – mint erről lapunkban korábban beszámoltunk – állnia kellene a velodromnak is, melyeket mind az MVP részeként ígért a kormány. Ám mindössze a Kanizsa Aréna épült meg 8,8 milliárd helyett 15 milliárdért, a csarnok ráadásul kihasználtság, sportesemények és rendezvények híján – korábban erről is beszámolt a Népszava – csak viszi a pénzt, s mára szinte egyértelmű, az építkezés csak a kivitelezőnek, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-nek érte meg. Ugyan még csak tervezőasztalon létezik a Soprontól induló déli autópálya, az M9-es nagy része, az viszont éppen ebben a ciklusban lett biztos, a zalaegerszegi és keszthelyi lobbi miatt a kormány megváltoztatta az eredeti nyomvonalat, mely Egerszegről így nem Dél-Zala, majd Dél-Somogy felé vezet tovább Kaposvár felé, hanem a Balaton-partot érintve északnyugatról éri el a somogyi megyeszékhelyet, elkerülve Nagykanizsát.
Mindehhez, bármennyire is szeretné a felelősséget hárítani Balogh László, vajmi kevés köze a helyi ellenzéknek,
ahogyan az is nehezen róható fel az ÉVE-nek, hogy ebben a ciklusban zárt be a DKG gépgyártó üzem, illetve a Tungsram helyi gyáregysége, s így több, mint ezren kerültek utcára. A Tungsram megszűnését ráadásul az utolsó utáni pillanatig tagadta a városvezetés, hangulatkeltéssel vádolva az ellenzéket, majd a hivatalos hír bejelentése – és a 2022-es országgyűlési választás – előtt nem sokkal egy 1500 embert foglalkoztató vagongyár érkezését harsogták. A Tungsram mégis bezárt, a vagongyár ügyében egy kapavágás sem történt, az utcára kerültek közül pedig sokan nem találtak munkát a városban, s ingáznak napi 80-100 kilométert.
Heves indulatok, régi arcok és meglepő jelölések közép- és észak-BudánMindezek tükrében nem meglepő, hogy ottjártunkkor erős protesthangulatot érzékeltünk, s a helyi mérések szerint is jobban áll nemcsak képviselői, de polgármester-jelölti szinten is az ellenzék. Mely megőrizte 2019-es egységét, így a 2022-ben országgyűlési mandátumért is harcba szálló, DK-s Horváth Jácint mögött ott áll az MSZP, a Momentum, a Jobbik, az LMP és az ÉVE is. Információink alapján egy hónappal a voksolás előtt Horváth 8-9 százalékkal vezet Balogh előtt, akit nem sokkal lemaradva követ a független Víg Attila. Utóbbi lehet a mérleg nyelve – legalábbis minimum erre a szerepre vágyik –, s az egykor a Fidesz-KDNP-vel jó viszonyt ápoló, mára azonban a hatalomtól eltávolodó jelöltnek lehet is esélye a kormánypártokból kiábrándultak, de az ellenzékre szavazni nem hajlandók voksainak begyűjtésére. Főként, hogy a Fidesz-KDNP jobb híján ismét Baloghot küldi csatába, noha az újrázást – legalábbis lapunk értesülései alapján – a polgármester sem ambicionálta. Csakhogy a kormánypártok helyi castingja nagyjából totális kudarccal végződött, a felkért jelöltek rendre elhárították a lehetőséget – úgy tudjuk, még a korábban polgármester Cseresnyés neve is felmerült, csakhogy a fővárosi pártközpont tartott egy esetleges időközi választás kudarcától, mely a parlamenti kétharmadot is veszélyeztethetné –, vagy még a regnáló városvezetőnél is szerényebb esélyeket mértek velük kapcsolatban. Így aztán Balogh László készül június 9-re, s reményei szerint ezúttal a közgyűlési többségre is, az ellenzék viszont éppen az ellenkezőjében bízik: nemcsak a testületi többséget, de a polgármesteri széket is megszerezné.
A nagykanizsai közhangulat alapján a helyieknek igazából mindegy, ki nyer, a lényeg számukra, hogy ne tartson még öt évig az öszvérállapot, s végre egy irányba tartson a városvezető és a közgyűlés.
Atombiztos bázison
Tíz éve ülhetett a zalai székhely polgármesteri székébe a Fidesz-KDNP-s Balaicz Zoltán, aki az első alkalommal 63,5, öt esztendeje pedig 69,7 százalékkal nyerte az aktuális választást, s miután a 12 egyéni körzetben is a kormánypárti jelöltek győztek, kényelmes kétharmaddal irányíthatott. A város az elmúlt évtized egyik nagy hazai nyertesének számít, köszönhetően Palkovics Lászlónak, aki különféle – ipari, fejlesztési, technológiai – miniszteri pozícióiból megannyi beruházást – többek között tesztpályát, hadiüzemet – intézett szülővárosának. Miután Zalaegerszeg a korábbi, kevésbé daliás időkben is a jelenlegi kormánypártok atombiztos bázisának számított – csak az első, 1990-es voksoláson nyert az SZDSZ-es Bogár Imre –, így nem kell nagy tehetség megjósolni, hogy június második hétvégéjén is magabiztos, könnyed Balaicz-siker, s Fidesz-KDNP-s közgyűlési többség várható.
Az ellenzék pedig készülhet korábbi szerepének folytatására: a városi közgyűlésben eddig leginkább a biodíszlet szerepe jutott neki, öt éve még a legszéleskörűbb összefogás is kevésnek bizonyult akár egyetlen egyéni képviselői sikerhez is.
Most is várhatóan csak a kompenzációs listás helyeken osztozkodhatnak, főleg, hogy az összefogás kettészakadt: a Tiéd a Város Egyesület a szocialista Góra Balázs, a DK és a Momentum pedig Keresztes Csaba mögött sorakozott fel, ám figyelniük kell a szélsőjobbra is, ugyanis a legutóbb mandátumot szerzett Mi Hazánk is reménykedhet egy kompenzációs helyben.
Két irányból támadják Szita Károlyt
Győzelemmel ünnepelheti Kaposváron regnálásának 30. évfordulóját Szita Károly, aki ráadásul azt is elmondhatja magáról, hogy a megyei jogú városok vezetői közül ő ül a legrégebb óta a polgármesteri székben. Júniusi sikere a nyolcadik lehet sorozatban, s még úgy sem kell nagyon izgulnia a szavazás végkimenetele miatt, hogy renoméja azért jócskán megkopott az elmúlt években. Legutóbb például alig több, mint 56 százalékkal nyert, s ilyen kevés szavazatot még akkor sem kapott – 2006-ban –, amikor fény derült ügynökmúltjára.
Szerencséjére azonban valódi ellenfele sohasem akadt a városvezetői pozícióért, a helyi ellenzéki nagyágyúkat – a szocialista Lamperth Mónikát és Kolber Istvánt – az országos politika, a miniszteri poszt vonzotta, így Szitának igazából súlytalan riválisokkal kellett megmérkőznie. Öt éve aztán Kaposváron is összeállt az ellenzék, ami azonban mérsékelt sikert hozott: a civil szférából a politikába lépő Horváth Ákos ugyan a korábbi ellenzéki indulókhoz képest jól szerepelt – csaknem 39 százalékot szerzett –, ám valódi változást nem sikerült elérni, s az egyéni körzetekben sem termett babért az összefogásnak. Mely szinte azonnal a választások után atomjaira hullott – a kompenzációs helyekért komoly marakodás zajlott –, s most két irányból támadnák Szitát: az LMP maradt Horváth mögött, aki civil egyesületet gründolt, az MSZP, a DK, a Momentum és a Jobbik pedig a több, mint két évtizede képviselő, egykor MSZP-s, most a DK felé kacsingató Pintér Attilát támogatja. Rajtuk kívül a nemrég, egy helyi puccs miatt káderváltásokon átesett Mi Hazánk (MH), valamint a polgármester hajdani irodavezetője, Nadrai Norbert és a kiugrott MH-sokat felszívó civil társulata készül a ringbe, s osztozna a kompenzációs helyeken.
