Greta Thunberg az elmúlt pár évben hatalmas népszerűségre tett szert: 2018-as színre lépését követően a liberális fősodratú média szinte piedesztálra emelte az akkor még 16 éves svéd lányt. Azóta azonban azt látjuk, hogy egyre kevésbé illik bele a liberális elit világfelfogásába: könyvet publikált, amelyben kikezdte a fennálló társadalmi-gazdasági berendezkedést, a kapitalizmust. Sorra jár olyan tüntetésekre, amelyek szembemennek a globális nagytőke érdekeivel, és a gázai népirtás ellen. Vajon a Fridays for Future hazai aktivistái hogyan látják radikalizálódását? Milyen hatással van ez a mozgalom belső működésére?
Greta Thunberg április 6-án Hágában az Extinction Rebellion klímaaktivista csoport által, a fosszilis energia állami támogatása ellen szervezett tüntetésen vett részt, majd letartóztatták. A tüntetők 37. alkalommal akarták lezárni a hágai A12-es autópályát, amit már 2022 óta rendszeresen lezárnak. A tüntetés célja a holland kormány által a fosszilis tüzelőanyag-iparhoz köthető vállalatok, köztük a Shell energiavállalat és a KLM Royal Dutch Airlines számára nyújtott adókedvezmények elítélése volt.
Greta, a tüntető
A ma is mindössze 21 éves klíma-aktivista 2018-as színre lépése után hamar a Z-generáció egyik meghatározó alakjává , a klímaváltozás elleni küzdelem arcává nőtte ki magát. Azzal kezdte, hogy péntekenként nem ment be iskolába, helyette kitelepült a svéd parlament elé, reménykedve abban, hogy kiállása változást tud elérni a törvényhozóknál. Iskolatársai, tanárai és több szülő ezt látva csatlakoztak hozzá. 2018 novemberére 24 ország több mint 17 ezer diákja vett részt a Fridays For Future mozgalom kampányában. 2019 márciusában jelölték a Nobel-békedíjra, ekkorra már több, mint 2 millió ember vett részt iskolai sztrájkokban az ő hatására.
2019-ben az akkor még 16 éves Greta Thunberg ott volt az Egyesült Nemzetek Szervezete klímacsúcsán, ahol számonkérte a világ vezetőin azt, hogy „ellopták az álmait és a gyermekkorát az üres szavaikkal.”
Greta, a lázadó
2019 óta nem csak 2024. április 6-án tartóztatták le, de már 2023. január 28-án őrizetbe vették Németországban, ahol egy szénbánya létesítése elleni tüntetésen vett részt. Március 1-jén kétszer is letartóztatták Norvégiában egy kormányzati épület előtt zajló demonstráció során. 2023. július 24-én egy júniusi tüntetés miatt, ahol nem engedelmeskedett a rendőri utasításnak, pénzbírsággal büntették. Októberben másodjára is pénzbírságot kapott ugyanezért a tettéért. 2023. október 17-én több tucat tüntetővel együtt őt is letartóztatták, mert Londonban az Energy Intelligence Forum kőolajjal és gázzal foglalkozó konferenciára való bejutást akadályozták.
Kiállás a kapitalizmussal szemben
A 2023-ban publikált Klímakönyv, amiben több, mint 100 szakértő tudását szedte össze – geofizikusokét, oceánográfusokét és meteorológusokét, mérnökökét, közgazdászokét és matematikusokét, történészekét, filozófusokét, valamint őshonos vezetőkét –, megkérdőjelezi azt a felfogást, ami napjainkban uralja a klímavédelmet. 2023-ban Londonban, a Royal Festival Hallban tartott könyvbemutatóján azt mondta, hogy a koronavírus után nem lesz az életünk újra „normális”, ugyanis szerinte „normális” az a rendszer volt, ami a klímaválságot is okozta, a „kolonializmus, imperializmus, elnyomás, népirtás” rendszere. Továbbá azt is elmondta, hogy nem fog részt venni a COP-on – az Egyesült Nemzetek Szervezete 1995 óta futó klímaváltozásról szóló konferenciáján – hiszen az nem több, mint „csalás”, ami csupán arra jó, hogy a cégek tevékenységét „zöldre fesse”, a környezetvédelem álcája alatt tovább „hazudjanak és csaljanak”. Összegezve azzal zárta gondolatát, hogy egyetlen megfelelő lépés lehet: „megbuktatni a teljes kapitalista rendszert.”
A könyv nagyon vegyes fogadtatásban részesült, valakiknek bátorító és lelkesítő volt, valakik pedig kritizálták az antikapitalista, (szélső)baloldali-progresszív mondanivalója miatt. Ezt követően láthatjuk, hogy a liberális értelmiség nem tud mit kezdeni Greta Thunberggel. Pár éve még Nobel-békedíjra jelölték és minden klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi eseményre elhívták, mára pedig szinte csak akkor hallunk róla, ha letartóztatják.
Klímaigazságosság és a szolidaritás
Greta Thunberg ma azzal is megosztja a közvéleményt, ahogy világszerte számos fiatallal egyetemben hangosan kiáll Gáza és a palesztin nép mellett, elítélve az izraeli agressziót. „Mindig is politizáltunk, mert mindig is az igazságért küzdő mozgalom voltunk” – válaszolta ezt arra az izraeli kritikára, hogy a Fridays For Future mozgalma „radikalizálódótt” és „politizálni kezdtek”. Ezeket azután fogalmazta meg egy izraeli tisztségviselő, miután Thunberg nyilvánosan is támogatását és szolidaritást vállalt a palesztin néppel: „A hallgatás bűnrészessé tesz. Nem lehetsz semleges egy kibontakozó népirtás kapcsán.”
Greta Thunberget a konzervatív jobboldal már első perctől kritizálta és gúnyolta. Donald Trump elnökként „nevetségesnek” nevezte, hogy a TIME magazin 2019-ben az év emberének választotta, szerinte „dolgoznia kellene a dühkezelési problémáin”, míg Vlagyimir Putyin azt mondta róla, ő csak egy „kedves, de rosszul tájékozott tinédzser”, akit meg nem nevezett csoportok tolnak az előtérbe. Az ex-ketrecharcos influenszer, Andrew Tate a Twitteren elküldte neki 33 luxusautójának listáját, hogy „hatalmas kibocsátásával” dicsekedjen. (A svéd lánynak címzett egyik tweetjén azonban szerepelt egy pizzás doboz, ami elvezette hozzá a román rendőrséget, hogy letartóztathassák a többi között hat nő szexuális kizsákmányolása és emberkereskedelem vádjával.) Azonban mára már nem csak ők, hanem a liberális fősodrat is sokszor támadja Gretát. Egyik kritikájuk felé, hogy nem eléggé türelmes, nem lehet csak úgy megváltoztatni a világ működését. Ebben talán igazuk van, azonban ők nem is akarják megváltoztatni. Helyette inkább rá akarják hárítani a felelősséget a fogyasztóra, hogy hasznosítson újra, csökkentse ő a saját karbonlábnyomát. Ami félreértés ne essék, fontos.
De amikor a a Carbon Disclosure Project civil szervezet 2017-es globális jelentése szerint világon 100 vállalat felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 71 százalékáért, és 5 nagyvállalat az összes műanyagszemét 24 százalékáért a halifaxi Dalhousie Egyetem friss kutatása szerint, akkor nem az egyénekben kellene bűntudatot kelteni, hanem pont a nagyvállalatokat kellene számonkérni.
2023 novemberében írtunk a Népszavában a Thunberg és a Fridays For Future mozgalom között kialakult feszültségről, ugyanis Greta részt vett egy több mint 85 ezer fős klímatüntetésen Amszterdamban, ahol palesztinpárti kijelentéseket skandált („No Climate Justice on Occupied Land” – ismételgette angolul, vagyis nincs klímaigazságosság elfoglalt területen), amivel a mozgalmában sokan nem értettek egyet. A botrányba fulladt tüntetésről készült videók futótűzként terjedtek az interneten, amivel a Fridays for Future is még nagyobb válságba került.
A többi között Luisa Neubauer, a mozgalom másik illusztris alakja is nyilvánosan kritizálta Greta Thunberget a palesztinpártisága miatt és részt vett egy Izrael-párti tüntetésen Berlinben. Akkor azt írtuk, hogy lehetséges, hogy ő veszi át a helyét a Fridays For Future élén. Azonban ez mindmáig nem történt meg, nem tudott a mozgalmon belül kitörni Greta árnyékából. Thunberg befolyása megmaradt, már azért is, mert 15 millió követője van az Instagramon, a korosztálya számára legfontosabb közösségi média-platformon (míg Neubauenek 494 ezer).
A klímaaktivisták is „beérnek”
Aschenbrenner Lilit, a magyarországi Fridays For Future mozgalom tagját kérdeztem arról, mit gondolnak Greta Thunberg megváltozott megítéléséről és azt nyilatkozta, hogy nincs kiforrott, egységesített véleményük a radikalizálódásáról. Egyrészről azért, mert a svéd lány nem a mozgalom vezetője, csak az egyik elindítója, ahogy neki meglehet a véleménye, ugyanúgy lehet különvéleménye a magyarországi mozgalomnak és tagjainak is. Lili szerint lehet, hogy hatással van rájuk Greta megítélése, de nem érzi úgy, hogy emiatt aggódniuk kellene, hiszen ők teljesen más akciókban vesznek részt. Ilyen például az a
fenntarthatóbb és diákközpontú budapesti választási program, amit két másik diákszervezettel együtt dolgoztak ki az elmúlt fél évben és ajánlottak fel kerületi és főpolgármester-jelölteknek. Reményeik szerint ezzel tényleges változás tudnak elérni, úgy látják, hogy az ilyen helyi szintű kezdeményezéseknek van lehetősége és reális esélye arra, hogy sikerüljenek.
Azonban azt ők is látják és figyelemmel követik, ahogy a nyugati környezetvédelmi mozgalmak megváltoztak az elmúlt években, hogyan került előtérbe ott a radikalizálódás, mint jelenség. Személyesen azt gondolja Lili, hogy érthető, Greta miért fordul radikális eszközökhöz: ezt a kilátástalanságban látja. Szerinte azt is fontos látni, hogy Magyarországon nincs ennek hagyománya, nem jellemzőek a radikális megmozdulások, egyrészt mert nem tudják ezek milyen retorziókkal járhatnak, másrészt az ilyen akciók inkább elriasztanák az embereket.
Általános jelenség, hogy ahogy a klímaaktivisták „beérnek”, erősebbé válik bennük a rendszerkritikus szemlélet. Az elején még azt nézik, hogy egyénileg mit tudnak tenni a klímaválság ellen, de utána rájönnek, hogy egyedül kevesek a változáshoz. Hiába nem eszel húst, hiába használod a tömegközlekedést, ha a világ körülötted nem változik meg, akkor nem lesz ez elég. Mert ez nem csak az egyén, hanem a közösség felelőssége is.
Minden pénteken
A Fridays For Future (FFF) egy nemzetközi diákok által szervezett mozgalom, akik minden pénteken kihagyják az iskolát azért, hogy részt vegyenek különböző demonstrációkban, hogy cselekvést követeljenek ki politikusoktól annak érdekében, hogy megállítsák a klímaválságot, és hogy az országok átálljanak a fosszilisről a megújuló energiára. A mozgalmat Greta Thunberg svéd diáklány indította el, 15 évesen péntekenként (amikor az ennyi idősek általában bulizni, bandázni indulnának) kiült egy transzparenssel a svéd parlament elé, klímasztrájkot hirdetve, azonnali cselekvést követelve a politikusoktól. 2018-ban még egymaga tiltakozott, majd világszerte egyre többen csatlakoztak hozzá, a 2019-es globális klímasztrájkon már 1600 tüntetés zajlott 150 országban, itthon sem volt még ehhez fogható megmozdulás a klíma védelméért.
