Orbán-kormány;ellenzék;családi pótlék;törvénymódosítás;kedvezmény;akkumulátorgyár;

2008 óta nem emelkedett a családi pótlék összege

- Az ellenzék 14 év alatt 37-szer adott be törvénymódosítást a családi pótlék emelésére, de az Orbán-kormány inkább akkugyáraknak ad kedvezményt

Pedig nem volna egyedülálló, hogy jobboldali kabinet szociáldemokrata ihletésű intézkedést vezet be.

2010 óta 37 alkalommal adott be olyan törvénymódosítást vagy határozati javaslatot az ellenzék, amely a családi pótlékot emelné valamilyen mértékben, többnyire a duplájára – derült ki a Népszava gyűjtéséből. Nacsa Lőrinc kormánypárti képviselő például így söpörte le a javaslatot egy bizottsági ülésen: „az elvei és irányai mások a 2010 utáni családpolitikának, mint a 2010 előtti családpolitikának, mert akkor alapvetően segélyezésalapú családpolitika volt, most meg egy munkára ösztönző, aktív támogatásokra helyezzük a hangsúlyt.” Gregor Anikó szociológus lapunknak azt mondta, a kormány álláspontja olyan munkaerőpiaci jelenlétet feltételez, ami tökéletes. „Magyarul egy illúzióra írja rá a családtámogatási rendszerét” – vélekedett.

A családi pótlék összege egyébként 2008 óta nem emelkedett, egy gyerek után 12 200 forint, két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forint, három vagy több gyereknél pedig gyerekenként 16 ezer forint.

A családi pótlék emelésére irányuló módosításokat, javaslatokat a jellemzően az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága tárgyalja.

Lényegében az összes lapunk által vizsgált jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a kormánypárt álláspontja szerint az ellenzék és a kormány közt szemléletbeli különbségről szól a „családi pótlék vita”. 

Sztojka Attila kormánypárti politikus egy vita alkalmával ennél úgy érvelt az ellenzéki képviselőknek, hogy míg ők munkaalalapú társadalom létrehozásában hisznek, addig „önök szakpolitikai gondolkodása alapvetően a segélyalapú társadalom megteremtésében nyilvánult meg, azt jelentette, hogy az emberek kiszolgáltatottságát szándékosan akarták fenntartani.” Révész Máriusz ennél eggyel tovább ment, „ingyenpénz az nincs” – mondta egy 2020-as vita folyamán, ami egy válságkezelő alapjövedelem bevezetését célozta volna a pandémia idejére. Ennek a csomagnak részét képezte egyébként a családi pótlék emelése is akkor. Szabó Tímea szerint Mészáros Lőrincnek és Tiborcz Istvánnak mondják, hogy nincsen ingyen pénz. „Az a 35 éves Tiborcz István, aki életében egy percet nem dolgozott, hirtelen 35 milliárd forintos vagyonnal Magyarország 32. leggazdagabb embere lett. Na, szerintem ez az ingyenpénz, és ez a felháborító! És ezt mondják el azoknak a családoknak, akik most hónapokig egy fillér támogatás nélkül maradnak!”

Gregor Anikó szociológus szerint ráadásul ha megnézzük a térségbeli országokat, egyáltalán nem volna egyedülálló, hogy jobboldali kormány szociáldemokrata intézkedést vezet be.

 – A lengyeleknél volt például az 500 zlotyis program (mostani árfolyamon nagyjából 45 ezer forint), amiben elég komolyan megemelték a családi pótlék ottani megfelelőjét. A segély univerzális alapon járt, tehát alanyi jogon. Az eredmény? Jelentős mértékben csökkentek a gyerekszegénységi mutatók – mondta lapunknak.

Szabó Tímea egy 2023. októberi családi pótlékot érintő vitánál egyébként arról beszélt, a családi pótlék emelése körülbelül 300 milliárd forintos összeg lenne a költségvetésben. Viszonyításként az akkor aktuális atlétikai világbajnokságot hozta példának. „Ilyenkor egy kormánynak a költései mindig értékválasztási kérdés is. Tehát pénz van, és egy kormány el tudja dönteni, hogy mire akarja fordítani ezeket az összegeket: sportra, szórakozásra, határon túli focira, mexikói templomok felújítására vagy a családi pótlék megemelésére?” – mondta az ülésen.

Gregor Anikó szerint ráadásul ameddig akkumulátorgyáraknak, meg autóipari gyáraknak ad kedvezményt az állam, addig is az a pénz hiányozni fog a szociális, oktatási szektorból, és a családtámogatási rendszerből. 

– Ez egy politikai döntés, vagyis, hogy ki akarják zsákmányolni produktív és reproduktív értelemben is az embereket. Arra ösztönzik a nőket, hogy szüljenek gyereket, mert abból lesz a jövő munkavállalója. Viszont a munka világába visszatérve a nők egy része hamar ráeszmél, hogy az gondoskodó munka, amit az intézmények átvállalnak tőlük, kevés. Ha ők nem pakolnak bele plusz erőforrást, vagyis tanulnak a gyerekkel, különórára, edzésre viszik, és így tovább, lényegében sutba vághatják a mobilitási terveiket. Eközben a kormány a munkaalapú családpolitikai elképzelésük mentén, ezektől az emberektől várja el, hogy produktív munkával emeljék a GDP-t.

Ha egy törvény a gyónási titok megsértésére kötelezné a papokat, akkor egészen bizonyos, hogy ennek lelkiismereti okokból ellenállnának – magyarázta Máté-Tóth András katolikus teológus, egy fideszes javaslat szerint miért kapnak kivételt az egyházi személyek.