Dunai Mónika, a Fidesz parlamenti képviselője nyújtotta be azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében egyházi személyeknek nem kellene jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, amennyiben arról gyónás útján szereztek tudomást – hívta fel a figyelmet a párbeszédes Tordai Bence Facebook-bejegyzése és a Kard blog nyomán a Telex.hu.
Az Országgyűlés honlapján elérhető indítvány indoklása szerint a gyónási titok körében megismert információk arra tekintettel képeznek majd kivételt, hogy „ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladatellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel”.
A javaslat megjegyzi, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény hasonló felmentést ad a tanúkénti kihallgatása alól annak az egyházi személynek, „akinek és amire vonatkozóan hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”.
A fideszes előterjesztésben az is szerepel, hogy a „jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásának következménye” egységessé válik. Ezt a szempontot emelte ki a parlamenti Fidesz-frakció, amely az ATV.hu kérdésére közölte: további szigorításokat tartalmaz a gyermekvédelmi csomaghoz benyújtott módosító javaslat, mivel az egyházi intézményeket is bevonja a törvény hatálya alá, rájuk is vonatkozni fognak a büntetőjogi szankciók. Az egyházügyi törvény ugyanis most jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól, ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén – a gyónási titkon kívül – megszűnnek. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is támogatja a javaslatot.
Ismeretes, hogy a bicskei pedofilügy nyomán kitört kegyelmi botrányban lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, távozott a közéletből Varga Judit előző igazságügyi miniszter (aki a Fidesz EP-listáját vezette volna) és leköszönt a református zsinat elnöki tisztségéről Balog Zoltán püspök, korábbi fideszes miniszter. Az Orbán-kormány „új gyermekvédelmi csomagot” nyújtott be a törvényhozáshoz, ehhez érkezett most a módosító javaslat.
Nyilvánvaló, hogy a katolikus egyháznak és a papoknak is egyre fontosabb ügye a gyermekvédelem – kezdte lapunknak nyilatkozva Máté-Tóth András katolikus teológus. Számos pápai, szentszéki dokumentum és püspöki nyilatkozat alátámasztja, milyen alapvetőnek tartja az egyház, hogy megelőzze és kizárja a gyermekek kárára elkövetett különböző bűncselekményeket.
Ez teljesen egyértelmű, de egyértelmű az is, hogy a „gyónási titok betartásában a katolikus egyház nem ismer tréfát” – hangsúlyozta Máté-Tóth András.
Feltéve, de nem megengedve, hogy egy törvény esetleg a gyónási titok megsértésére kötelezné a papokat, akkor egészen bizonyos, hogy ennek lelkiismereti okokból ellenállnának, minden következményt vállalnának.
Az ember bűnbánatát és az Istennel való kiengesztelődését olyan titoktartásnak kell öveznie, ami biztossá teheti a hívő számára, hogy egyedül csak a gyóntató pap az, aki segít az Istennel való kiengesztelődésben, tanúsítja Isten mindenek fölötti irgalmát a vétkes számára – határozta meg a gyónási titok értelmét Máté-Tóth András. Ha itt hézagok keletkeznének – fogalmazott –, akkor leomlana az utolsó bástyája a mély vallásosságnak és a bűnökkel való szembenézésnek.
Mindenre, a legsúlyosabb bűncselekményekre, tehát a gyilkosságra vagy akár a pedofíliára is vonatkozik a gyónási titok – jelentette ki kérdésünkre Máté-Tóth András. Bármit tud meg a pap, semmit nem közölhet senkivel. Ugyanakkor vannak olyan súlyos bűnök, amelyek alól egy „egyszerű plébános” nem adhat feloldozást. A teológus elmondása szerint a pap ilyen esetekben a püspök illetékességébe utalja a hívőt. Lényeges, hogy a pap még a püspöknek se mondhatja el, az illető mit gyónt meg neki.
A gyónási titok megsértése a papi hivatásnak, a „bűnbánati és bűnbocsánati vallási logikának olyan mértékű aláaknázása”, hogy ennek következménye a kiközösítés. Máté-Tóth András nem tud arról, hogy Magyarországon hasonló eset előfordult volna az elmúlt évtizedekben. Hozzátette: a gyónás során elhangzottakról a papok akkor se beszélhetnek, ha később úgy döntenek, elhagyják a papságot. A titkot azt követően is meg kell őrizniük, hogy „szögre akasztották a reverendát”.
Nepomuki Szent János vértanúsága
A gyónási titok védelme érdekében a katolikus papoknak elvileg a vértanúságot is vállalniuk kellett. A Dél-Csehországban született Nepomuki Szent János a XIV. században élt, 1389-től a prágai érsek általános helynöke lett. A Magyar Kurír cikke szerint egyházi méltóságként és jelentős szónokként egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király meg akarta tudni tőle, hogy mit gyónt a felesége, ő azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. IV. Vencel megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Legalábbis így szól a legenda. A cikk hozzáteszi: tudományos kutatások alapján kétségtelen, hogy Nepomuki Szent Jánost a király megölette, de halálának oka máig tisztázatlan. Az, hogy a gyónási titok vértanúja, a néphagyományban csak később bukkant föl.
