Diplomáciai feszültséget is keltett az orosz hackertámadás Németország ellen. A német kormány múlt héten hosszas vizsgálat után múlt héten jelentette be, hogy az APt28 felelős az SPD elleni támadásért. A Fancy Bearként is ismert csoport előzőleg kelet-európai kormányokat, szervezeteket, a grúziai kormányt, ukrán csoportokat, a NATO-t, valamint az amerikai védelmi szervezeteket vett célba. A Fancy Bear ugyanakkor az orosz ellenzéket is támadta már, köztük Mihail Hodorkovszkij volt olajmágnást és Maria Aljohinát a Pussy Riot együttes tagját. A Fancy Bear megpróbálja befolyásolni a politikai eseményeket az orosz kormány érdekeinek megfelelően. Ez történhetett Németországban is. A vizsgálat szerint az APt28 támadásai mögött valójában az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU állt. A német külügyminisztérium válaszként beidézte a berlini orosz ügyvivőt.
Az orosz hackercsoport a 2022 december végétől 2023 januárjáig tartó időszakban juthatott az SPD elnökségi tagjainak adataihoz. Az APt28 a Microsoft Outlook postafiók előzőleg nem ismert biztonsági résén keresztül jutott hozzá bizonyos információkhoz. A kifinomult módszerre jellemző, hogy a megfigyeléshez még csak egy rosszindulatú emailre való ráklikkelésre sem volt szükség. A gyanútlan felhasználó ennek megfelelően semmit sem vehetett észre a hackerek behatolásából. Az internetes kalózok az érintettek e-mail postafiókjában garázdálkodhattak, akár jelszavakat is megszerezhettek, ha az nem volt túl bonyolult. Az SPD 2023 nyarán hozta nyilvánosságra a pártközpontját ért támadást.
Annalena Baerbock német külügyminiszter egyértelműnek nevezte, hogy orosz szereplők állnak a tavalyi kibertámadások mögött, s az internetes betolakodókat az orosz állam támogatja. Más európai országok is érintettek voltak.
Egyelőre nem világos, mekkora adatmennyiségre sikerült szert tenniük a hackereknek. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy tíznél kevesebb német pártvezető postafiókját törték fel. Kevin Kühnert, az SPD főtitkára már csaknem egy évvel ezelőtt is a Kremlt sejtette a háttérben. Akkor azt mondta, "megalapozott jelek utalnak arra, hogy a támadást oroszországi támadók hajtották végre". Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője bejelentette, "az Európai Unió eltökélt abban, hogy az intézkedések teljes skáláját felhasználja Oroszország kibertérben tanúsított rosszindulatú magatartásának megelőzésére". A NATO közölte, folyamatosan vezetnek be olyan intézkedéseket, amelyekkel elrettenthetik a hackereket a hasonló tevékenységektől. "Összehangolt válaszlépéseket" vesznek fontolóra, de nem részletezték a terveket. Közben Csehország is azt közölte, hogy kibertámadások áldozata lett.
Az orosz fenyegetés azonban más területeken is jelentkezik. Az európai hírszerző szolgálatok arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország szabotázsakciókat tervez Európa-szerte - írta a Financial Times (FT).
A hírszerző szolgálatok szerint Oroszország titkos robbantásos vagy gyújtogatásos akciókra készül és károkat akar okozni az európai infrastrukturális létesítményekben. A Financial Times utal arra: egyre több bizonyíték van arra, hogy a Kreml mind összehangoltan próbál zavart kelteni más országokban.
A biztonsági tisztviselők ezért éberségre szólítanak fel. "Úgy értékeljük, hogy jelentősen megnőtt az államilag irányított szabotázsakciók kockázata" - mondta az FT-nek Thomas Haldenwang, a német belügyi hírszerzés vezetője. Szerinte Oroszország az utóbbi időben kényelmesnek találta, hogy európai földön "nagy károkozásra alkalmas" műveleteket hajtson végre. Angliában például két férfit vádoltak meg azzal, hogy április végén felgyújtottak egy raktárat, amelyben Ukrajnának szánt segélyszállítmányok voltak. Az angol ügyészek szerint az orosz kormánynak dolgoztak. Svédországban eközben a biztonsági szolgálatok vizsgálják, hogy az utóbbi időben több vasúti szerelvény siklott ki. A helyi hatóságok szintén egy „államilag támogatott szabotázsakciót” sejtenek a háttérben.
A Financial Times idézte Martin Kupka cseh közlekedési minisztert is, aki a múlt hónapban azt mondta a lapnak, hogy Oroszország megpróbálta kiiktatni a cseh vasutak jelzőrendszerét. Martin Kupka (ODS) akkor a Seznam Zpravy lapnak ezzel kapcsolatban elmondta: „nyilvánvaló, hogy az ukrajnai orosz agresszió kitörése óta észrevehetően megnőtt az orosz vagy oroszul beszélő kiberbűnözői csoportok támadásainak száma" - mondta Kupka.
