A szerencsések tőzsdén fialtatták a pénzt, és az utóbbi hónapokban az egekbe szöktek a részvényárak. Az S&P 500 22 alkalommal döntött rekordot az év első negyedében, összességében 10 százalékkal gyarapodott a Wall Street 500 legfontosabb részvényének árfolyam-alakulását tükröző index. A tőzsdehossz haszna egyúttal a fogyasztás és közvetve a gazdaság bővülése is, ám a Moody’s elemzői a folyamat sérülékenységére figyelmeztetnek, hogy a spekuláció által befolyásolt tőkepiacon bármikor jöhet fordulat, azaz a források elapadhatnak.
Bár akut veszélyt nem látnak a szakértők, de egybehangzó a vélemény, hogy a részvények túlértékeltek napjainkban. Az amerikai jegybank most közzétett elemzése szerint gazdagnak számít, aki több mint 11 millió dollár fölött rendelkezik. Ez a kör 2000 milliárd dollárral gyarapodott, ilyen-olyan tevékenységből, az elmúlt év utolsó három hónapjában. De amit külön kiemelnek az elemzők, a szupergazdagok, akik a felső 1 százalékot képviselik, kivétel nélkül a tőkepiacokon, ha úgy tetszik, részben spekulációval keresték a betevőt.
A birtokukban lévő különböző vállalati részvények, persze köztük saját tulajdonú cégeké is, valamint befektetési alapokban elhelyezett eszközeik 2023 utolsó negyedében 19 700 milliárd dollárral lettek értékesebbek, miközben az előző negyedben ennek csak a töredékével, 1765 milliárddal gyarapodtak mindössze. Általános, némileg ellentmondásos jellemzője volt az időszaknak, hogy a felmérés szerint az érintettek többségének magánvállalatai leértékelődtek, az ingatlanjaik értéke csekély mértékben nőtt, a tőzsdén viszont bőséges kárpótlást kaptak. Az amerikai gazdagok kivételesen nagy tőzsdei befektetők, a leggazdagabb 1 százalék birtokolja a tőzsdén forgó részvények felét, a felső 10 százaléké a részvények, valamint a tőkealapok papírjainak 87 százaléka. Az USA-ban a felső 1 százalék kezében van az ország vagyonának 30 százaléka, míg az összes érték 67 százaléka a felső 10 százaléké. A gazdagok hihetetlen lendületű gazdagodása a pandémiát követő időszakban kezdődött el, 2020-tól napjainkig a felső 1 százalék bukszája 49 százalékkal, 15 000 milliárd dollárral hízott, de mint az a Fed adataiból kiderült, a középosztály helyzete is javult átlag 50 százalékkal.
Hogy ki a világ leggazdagabb embere az adott pillanatban, az is régóta a tőzsdén dől el, legalábbis a nyilvánosság a piac mérlegén látja, ki mit ér.
Hogy mit rejtenek a széfek, aranyrudakat, drágaköveket vagy műtárgyakat, az már magánügy, a gazdagság igazán figyelemmel követett mércéje az árfolyamgörbe alakulása. Így azután naponta új királyt avat a piac, most éppen Bernard Arnault (pillanatnyi vagyona 209,4 milliárd dollár), a Louis Vuitton, a Christian Dior, tucatnyi luxusmárka és nem utolsó- sorban a Christie’s aukciósház tulajdonosa ül a trónon, de hogy mit is tesz konkrétan hozzá ezekhez az értékekhez, az a szereposztásnál nem oszt, nem szoroz, annál inkább az LVMH tőzsdei megítélése. Ez áprilisban egyébként éppen negatív volt, az LVMH 17 milliárd dollárt veszített, miközben a rangsor újdonsült másodikjának, Elon Musknak (199,6 milliárd dollár) egyetlen húzás, egy múlt heti kínai látogatás kellett az addig második, Jeff Bezos (193,3 milliárd dollár) megelőzéséhez. A Tesla részvényei hirtelen 15 százalékkal drágultak, 14 és fél milliárddal gyarapítva a kasszát.
Látni kell azonban, hogy a pénz az ablakban, de a kérdés felmerül, hogy meddig és egyáltalán mire használható. A tőzsde kerekei gyorsan forognak, a Forbes adatai szerint a rangsor első tíz szereplője közül hat tőzsdei portfóliója áprilisban veszített értékéből. A „tízek” összesen 1540 milliárd dollárral zártak hónap végén, ez 50 milliárddal kevesebb, mint március végén.
