Tavaly 190 milliárd forintos „teljes, átfogó” veszteséget ért el az MVM – derül ki az állami energiacsoport kedden közzétett, nemzetközi számviteli elveket követő eredménykimutatásából. Az érték az elmúlt évek során folyamatos esést mutatott: az 2022-ben még 79 milliárd, 2021-ben pedig 281 milliárd forint nyereségre állt. Bár a tulajdonost képviselő Energiaügyi Minisztérium elfogadó határozata is ezt a tételt tünteti fel legfőbb eredménysorként, ezen túlmenően számos további, végsőnek látszó, illetve a befektetők által figyelt, tehát egyaránt fontosnak nevezhető és kiemelhető, ehhez képest viszont látványosan eltérő nyereségadatokat is közzétett. Az adózott eredmény például rekordszintre, 369 milliárdra ugrott.
A 2020-2021-ben még nulla alatt csordogáló érték 2022-ben 73 milliárd forintot tett ki. Tavalyelőtt a két eredménytípus csak azért állhatott szinte egy szinten, mert míg az adózott eredményt az eszközök átértékelése 223 milliárddal, a pénzeké pedig 116 milliárddal javította, addig az adatot „pénzáram-fedezeti ügyletek” 333 milliárddal apasztották. 2023-ban viszont az adózott nyereséget a tárgyi eszközök átértékelése 196 milliárddal, a pénzeké 99 milliárddal, a pénzáram-fedezetek pedig 262 milliárddal, egyaránt lehúzták. És akkor még nem beszéltünk a befektetők által kiemelten figyelt, kamat-, adó- és értékcsökkenési leírás előtti, úgynevezett EBITDA-eredményről, ami 2021 óta szinte töretlen kétszereződéssel, 2023-ban már 910 milliárd forintra, több mint kétmilliárd dollárra duzzadt. (Mindezektől eltérnek az MVM Zrt. mint anyavállalat egyedi számai, amelyek a csoporténál kedvezőbbre sikerültek: ott az adózott eredmény 213 milliárd, a teljes, átfogó jövedelem pedig 212 milliárd forint lett.)
Az ellentmondásos eredmények közepette a cég az állami tulajdonossal egyre bőkezűbb. Míg a csoport évtizedek óta ezen a szinten jelképesnek nevezhető, néhány milliárdos osztalékkal örvendeztette az állami gazdát, tavaly, rendhagyó módon, az épp zajló év forgalmából, november során, 309 milliárd forintos osztalékelőleget fizettek a központi költségvetésbe.
Erre hírek szerint a Budapest Airport felvásárlási szándéka miatt lehetett szükség, ami viszont azóta se teljesült.
Ezt idén, de még mindig a tavalyi év után, további 15 milliárdos, „normál” kifizetés egészít ki. A 2023-as mérleget ezen túlmenően terhelte a 2022 után fizetett, 108 milliárdos osztalék is.
Költségvetési hiány sem számít, bármi áron meg akarja szerezni az Orbán-kormány a ferihegyi repülőteretAz MVM Csoport 2023-ban 1002 milliárd forint költségvetési támogatást kapott „rezsivédelmi szolgáltatás” címén. 2022-ben az összeg 516 milliárdra rúgott. A tételt az MVM úgymond azért kapja, mert a 2022-ben az egekbe ugró tőzsdei energiaárak ellenére az átlag alatt fogyasztó háztartásoknak 2014 óta a gázt köbméterenként száz – pontosabban azon belül magáért a termékért körülbelül nettó 55 – forintért, az áramot pedig kilowattóránként 36 – azon belül, magáért a termékért, körülbelül nettó 5 – forintért kénytelen adni. A bődületes állami támogatás jó része különböző hazai ágazatokra, de különösképp az energiaiparra, azon belül főképp a Molra kivetett különadókból származik. Beszedésének-kiosztásának jogalapja ugyanakkor kérdőjeles és átláthatatlan. Bár a gáztőzsdék 2022-ben tetőztek, és már 2023 elején megnyugodtak, az MVM tavalyi támogatása mégis megkétszereződött.
Ráadásul az MVM, a már tavaly köbméterenként 100-200 forint közé leeső tőzsdei gázárat, legalábbis „számlakép-tájékoztatójában” máig a 2022 augusztusában néhány napig érvényes legmagasabb, 1020 forintos szinten tartja nyilván.
Eme erősen vitatható álláspontjukat a hatóságok előtt is készek megvédeni. Bár a közzétett beszámolóban némi betekintést engednek a nagy tőzsdei hullámzások hatásainak kivédésére szolgáló, költséges „fedezeti ügyleteikbe”, ezek pénzigénye sem közelíti az állami támogatás mértékét. A lakossági áramot pedig nem is tőzsdei, hanem annál jóval nyomottabb áron veszik a saját tulajdonukban lévő Paksi Atomerőműtől, nem mellesleg az MVM egyéb – például tetemes piaci – bevételei akár ellensúlyozhatnák is a rezsicsökkentett díjakon elszenvedett, kétségtelen veszteséget. Igaz, a gáz- és áramvásárlás hiányát állítólag szigorúan a rezsialapból fedezhetik, ami nem költhető másra, és amire nem is költhető más. Olyannyira, hogy határozottan leszögezték: a 309 milliárdos osztalékelőleget nem az állami támogatásból, hanem „külföldi eredményeikből” fizették. Mindazonáltal a kormánynak, illetve személyesen Orbán Viktornak, oly fontos ez a kevéssé átlátható kifizetés, hogy megtartása érdekében néhány hete az összes többi, folyamatban lévő állami beruházást felfüggesztették. További, fura körülmény, hogy tavaly az MVM a „cseh ársapka” ellentételezésére is kapott további 62 milliárd forint magyar adófizetői támogatást.
Dől a pénz az állami cégekbe: az Orbán-kormány 2000 milliárd forintot csoportosított át, miközben a költségvetési hiány az egekben vanA piaci árak esése meglátszik bevételeiken is. A gázért, a 2022-es, 5,1 ezermilliárd után tavaly 2,5 ezermilliárdot kaptak. Igaz, árambevételük 1,9 ezermilliárdról csak 1,7 ezermilliárdra esett. 24 milliárdot kaptak a tárolói úgynevezett párnagáz eladásáért, ami szakértők szerint tönkreteszi a tárolókat.
Bár az MVM 2023-as kötelezettségállománya változatlanul igen magas, 5 ezermilliárd forint, az egy év alatt ezermilliárddal apadt. Miután az MVM 2017-ben kiakolbólította a gyanús „termelésirányító”-beszerzést lebuktató KPMG-t, 2018 óta a könyvvizsgálatot a Deloitte végzi. Bár utóbbi cég a csoportszintű anyagban a lakossági gáz- és áramelszámolások, az anyavállalati jelentésben pedig a részesedések értékvesztése kapcsán becslésekből származó bizonytalanságokra utalt, a közölt adatokat megfelelőnek találták.
Áram, gáz, távhő és a többi
Bár az MVM a szocializmusban még Magyar Villamos Művek Tröszt néven elsősorban az áram termelését, szállítását és értékesítését végezte, mára a hazai háztartásokat és a feljogosított egyéb fogyasztót árammal és gázzal is a cég látja el. Ezen túlmenően, a Paksi Atomerőmű és a Mavir nevű központi áramhálózat mellett négy éve Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől megvették az igen elaggott és környezetszennyező Mátrai Erőművet, utóbbi területén egy, a Tiszai Erőmű telephelyén pedig két nagy gázerőművet terveznek, kiterjedt naperőmű-hálózatot alakítottak ki, szélerőműveket is üzemeltetnek, az MVM Partner áram-, az MVM Ceenergy pedig a gáz központi nagykereskedője – utóbbi vásárolja az oroszoktól a fűtőanyagot -, birtokolják a hazai gáztárolók többségét, néhány éve megvették a cseh innogyt, az E.ON Hungária negyedét, az ÉMÁSZ és a Démász áramhálózatát, a Főgáz, illetve az Égáz-Dégáz rendszerét és részt vesznek a távhőellátásban is. Kiterjedt tevékenységükre jellemző, hogy a jelentés több mint száz, főként többségi tulajdonú leányvállalatot sorol fel. Cégeik saját üzleti jelentésükkel csak később rukkolnak elő.
Hosszú, rögös út a tőzsdéig
Az MVM főképp a „tőzsdeképesség” érdekében teszi közzé az átlag magyar cégekhez képest gyorsabban, gyakrabban és részletesebben, 2020 óta nemzetközi számviteli elveket követő pénzügyi eredményeit. Igaz, már 2002-ben a Medgyessy-kormány is meghirdette az állami energiacsoport tőzsdére vitelét. Ez aztán, többszöri nekirugaszkodás ellenére, eddig nem jött össze. Az Orbán-kabinet szintén kiáll az MVM részbeni eladása mellett, amitől a csoport terjeszkedési terveihez remél forrást. Ezt a lépést az eredendően az „eladott állami javak”, azon belül kiváltképp a közművek visszavásárlását zászlajára tűző konzervatív kurzustól mégis sokan furcsállanák. Olyannyira, hogy az Orbán-kabinet kilenc éve éppenséggel „kiszorította” az MVM-részvényeket egykoron élelmesen megszerző kistulajdonosokat is. Kérdés, a részint kormányzati megbízásokat teljesítő, esetenként szinte rezsi-igazgatóságként működő, közpénz-köldökzsinóron lógó csoport jelen állapotában mennyit ér. Ha sok az árcsökkentő tényező, a tőzsdei tulajdonszerzés inkább a vevőknek éri meg, semmint a befolyásából veszítő államnak vagy az MVM-nek. A csoport adósbesorolása ugyanakkor jó. Erre a pénzügyi és vagyoni felállásra tehát nemzetközi pénzintézetek is szívesen adnak hitelt.
Az MVM nem lát veszteséget
Az egyéb átfogó jövedelem nem eredménykategória, így abból következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy egy társaság nyereséges vagy veszteséges-e, nem helytálló – közölte csütörtöki cikkünk kapcsán az állami MVM.
Anyagunkban az energiacsoport friss, 2023-as, nemzetközi számviteli elvek szerinti eredménykimutatásának mínusz 190 milliárdos „teljes, átfogó jövedelmi” adatát idézve arról számoltunk be, hogy tavaly veszteséggel zártak. Az MVM Csoport 2023-ban nyereséges volt: az évet 369 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta – szögezték le. Az egyéb átfogó jövedelem olyan nem realizált, főként átértékelésből származó hatásokat foglal magában, amelyek a cégcsoport saját tőkéjére ugyan hatnak, de a tárgyidőszaki eredményére nem – írják. Az éves egyéb átfogó jövedelem tehát nem az MVM Csoport valós eredményét mutatja; használata annak megítélésére, hogy az MVM Csoport nyereséges vagy veszteséges volt-e, félrevezető, pénzügyi szempontból helytelen - fogalmaznak. Az MVM álláspontjának tiszteletben tartása mellett jelezzük, hogy a tulajdonosi jogokat képviselő Energiaügyi Minisztérium a csoport tavalyi beszámolóját elfogadó határozatban az eredménykimutatásból - a szabályoknak megfelelően - szintén a teljes átfogó jövedelmet emelte ki, amit veszteségnek neveznek. Az MVM azt is pontosította, hogy a „cseh ársapka” ellentételezésére szolgáló, 62 milliárd forint, állításunkkal szemben, nem a magyar, hanem a cseh költségvetésből származik.
