– Nem lennék meglepve, ha a kormány azért kezdett volna bele a katasztrófavédelem átalakításába, hogy még gördülékenyebbé tegye az általa favorizált nagyberuházások engedélyezési eljárását – ezt mondta lapunknak egy katasztrófavédelmi középvezető azt követően, hogy az elsők között írtunk a közelgő nagy átszervezésről.
Mint emlékezetes, a kiszivárgott hírek szerint jelentős átszervezésbe kezd az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, (OKF) s a megyei kormányhivatalokhoz osztja le egyes, az iparbiztonsággal, a vízüggyel és a kéménysepréssel kapcsolatos tevékenységeit.
Szétszabdalják a katasztrófavédelmet, több száz vagy ezer ember kerülhet a kormányhivatalokhozForrásunk szerint jelenleg az a helyzet, hogy a Belügyminisztériumon belül a katasztrófavédelmi főigazgatósághoz tartozik a tűzoltók, kéményseprők, iparbiztonsági szakértők munkájának koordinálása, de a saját tevékenységük hatósági ellenőrzése is. Úgy tudják, ezt az utóbbi hatósági feladatkört kapnák majd meg a kormányhivatalok, bár egyelőre nem világos, hogy létszámmal együtt, vagy anélkül, miként azt sem, ha átkerülnek hozzájuk a jelenleg hatósági munkát végző megyei alkalmazottak, azok hivatásos vagy egyéb státuszba kerülnek.
– Szakmai körökben már régóta beszélik, hogy a kormány szeretné gördülékenyebbé tenni a nagyberuházások szakhatósági engedélyeztetését. Eddig a katasztrófavédelmi szakemberek részben annak tudatban adták ki az engedélyeket, hogy helytelen vagy kifogásolható eljárás esetén a hivatásos állomány tagjaként akár katonai bíróság előtt is felelniük kell a döntésekért vagy azok következményeiért.
Amikor beléptek az állományba, esküt tettek, s ez sokak számára még ma is jelent valamit. Ilyen eskü a politikailag kinevezett főispánok által irányított kormányhivatalokat nem „terheli”, és vélhetően – miként ma is láttuk már egyes kiemelt beruházásoknál, például a vízügyi és iparbiztonsági szempontból is érzékeny akkumulátorgyárak engedélyeztetéseinél – a kormányhivatalok alkalmazottai majd gördülékenyebben hozzák meg a megfelelő határozatokat – vélekedett forrásunk, s álláspontját egy, másik katasztrófavédelmi szakértő is osztotta.
A tervezett átszervezés a hírek szerint érinti a kéményseprők tevékenységét is, bár érdekképviseletük – hasonlóan, mint a tűzoltóknál – egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kapott ennek részleteiről – mondta lapunknak Vámos Csaba az egri székhelyű Kéményseprők Országos Szakszervezete elnöke. Szavai szerint eddig sem volt könnyű egy-egy megüresedett helyre új kéményseprőt találni, ezután még nehezebb lesz. A katasztrófavédelmen belül működő állomány tagjai ugyan sosem voltak túl fizetve – a hasonló munkakörben elérhető piaci bérek kétharmadát sem kapják –, de ha még a hivatásos besorolással járó előnyöket is elveszítik,
mint amilyen például a 60 év feletti munkavégzés feltételeinek megkönnyítése vagy a ruhapénz, akkor lasszóval sem lehet majd hadrafogható embert találni.
Hozzátette: korábbi adatok szerint nagyjából 1800 kéményseprővel lehetne országosan ellátni a feladatokat, ennek a létszámnak pedig ma már a fele sem áll rendelkezésre.
Megkérdeztük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és a Belügyminisztériumot:
jogosak-e a szakmai aggodalmak a hatósági eljárások esetleges fellazulásával kapcsolatban?
s pontosan milyen jogkörök és feladatok, s mekkora létszám kerülhet át a megyei kormányhivatalokhoz?
Az OKF válasz helyett a BM-hez irányított, a tárca pedig kedd este óta cikkünk megjelenéséig nem reagált a kérdéseinkre.
Korábban tagadták azt, amire most készülnek
– Május 7-ére összehívják a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum Munkavállalói Oldalát, és ott hangsúlyos kérdésként szeretnék megfogalmazni, milyen átszervezések várhatók a közigazgatás vonatkozásában a Belügyminisztériumhoz tartozó részlegeken, érintve természetesen a legutóbb felröppent híreket a katasztrófavédelmen belül tervezett átalakításokról – mondta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: legutóbb, amikor a Kormány Oldal is jelen volt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon, ő maga feltette a kérdést: vajon azért nem emelik az ágazatban dolgozók bérét, mert jelentős átszervezések várhatók, amelyek következtében a területi közigazgatásban egyes munkahelyeken átalakulhat a létszám? Megfogalmazta azt is: az önkormányzati választások után bő három hónapig még a korábbi településvezetők maradnak pozícióban, ami legalábbis felveti annak az esélyét, hogy ez alatt az idő alatt még levezényelhető olyan átszervezés, ami érintheti akár az önkormányzati, akár a területi közszolgálati szektorban dolgozók munkafeltételeit. Akkor a kormány részéről jelenlévők tagadták, hogy ez lenne a szándék, de miként Boros Péterné fogalmazott: láttak már olyat, hogy a hatalom korábbi ígéreteivel ellentétben merőben más valósult meg végül a gyakorlatban.
