Még abban sem voltak teljesen biztosak, hogy melyik épületben keressék a kutatóintézeteiket fenntartó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központját azok a tudósok, akik csütörtökön a fővárosi Piarista utcában próbálták elérni, hogy tárgyaljanak velük egy esetleges béremelésről.
Az épület alatti árkádokat is rácsokkal zárták le a biztonsági emberek, akik arról tájékoztatták a szervező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) képviselőit: nincs az épületben senki, aki szóba állna velük.
Az állami kutatóhálózatban dolgozó tudósok képviselői azért hívták az épület elé a kollégáikat,
mert nem kaptak érdemi választ az 1500 dolgozó által aláírt nyílt levelükre, amelyben elégtelen bérhelyzetük és munkakörülményeik miatt kezdeményeztek tárgyalást Gulyás Balázzsal a HUN-REN elnökétől.
Válasz gyanánt a központ szerdán csupán egy állásfoglalást tett közzé, amelyben azt írták: „a kutatóhelyekkel érdemi párbeszéd zajlik”. A mintegy 200 fős megjelent tömeg heves reakciója alapján nekik nem ez a tapasztalatuk. „Mit szeretnénk? Tárgyalást! Mikor? Most!” – skandálták többször is.
„Amikor elcsatoltak minket a Magyar Tudományos Akadémiától, az intézetek dolgozói beletörődtek a sorsukba, mert azt gondolták, ennél már rosszabb nem lehet. Tévedtek”
– mondta Bakó Imre, a TDDSZ elnöke, aki szerint a nyilatkozataik alapján a kormányzat nincs tisztában azzal, mennyit keresnek valójában a magyar kutatók.
„Négy éve vagyok tudományos dolgozó, három éve dolgozom a Nyelvtudományi Kutatóközpontban tudományos segédmunkatársként. A legnagyobb nehézséget mindig az anyagiak jelentik, a bérezésünk kritikán aluli.
A fizetésem a garantált bérminimum, azaz nettó 216 ezer forint. Ez ma Budapesten egy átlagos albérlet ára rezsi és kaució nélkül.
És én még szerencsésnek mondhatom magam, hiszen teljes állásban tudtam elhelyezkedni, de ez fiatal kutatóknál nem jellemző” – osztotta meg a történetét az egyik felszólaló, Ágnes.
Mint azt a TDDSZ képviselője Szilágyi Adrienn a Népszavának elmondta, utoljára 2021-ben, az MTA kutatóhálózatának elszakítása után, a közalkalmazotti státusz megszüntetésével egyidejűleg kaptak a dolgozók 15-30 százalék közötti béremelést, ami azóta elértéktelenedett. Nem csoda, hogy nagyon sokan másod- illetve harmadállást is vállalnak, hogy meg tudjanak élni. Kutatóközpontonként és szakmánként is változhat, hogy mennyit keres egy tudós a HUN-REN hálózatán belül,
a „belépő szinteken” egy fiatal kutató vagy tudományos segédmunkatárs körülbelül nettó 220-300 ezer forintot kereshet.
Ahhoz, hogy valaki kutatóként elkezdhessen dolgozni, az egyetemi diploma után még legalább négy évig doktori tanulmányokat kell folytatni, vagyis az állami kutatóhálózat 28 éves vagy idősebb embereket próbál ezekkel a bérekkel a tudományos élet felé csábítani.
A TDDSZ úgy számol, hogy az állami egyetemek dolgozóihoz hasonlóan számukra is egy legalább 50 százalékos béremelés jelentene valódi megoldást bár erre jelenleg kevés reményt látnak és szeretnék elérni, hogy hosszú távon legalább a diplomást átlagbért megkereshessék, amitől ma még nagyon messze vannak. „Az átalakításkor megszüntették a fiatal kutatói pályázatokat is, régebben erre volt egy elkülönített finanszírozási keret.
Gyakorlatilag öt éve nincs belépő fiatal kutató a rendszerben. Míg korábban az akadémiai szféra volt az, amely fel tudta szívni a fiatalokat az egyetemről, most már ez sem, így teljesen elöregedik a kutatótársadalom”
– mondta Szilágyi Adrienn, aki a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében dolgozik.
Mindemellett az átalakítástól fogva a mintegy ötezer dolgozó – a kutatók mellett az adminisztratív munkatársak – már nem számít közalkalmazottnak, hanem a Munka Törvénykönyvének hatálya alá kerületek, illetve nem tartoznak egyetlen minisztérium alá sem, ha fenntartójuknál a HUN-REN-nél nem sikerül érvényt szerezni az akaratuknak, következő lépésként legfeljebb a Parlamentben lobbizhatnak béremelésért. Márpedig a kutatóhálózat vezetése egyelőre nem áll szóba a dolgozók képviselőivel, de úgy tudni, az egyes kutatóközpontok főigazgatóival sem gördülékeny a párbeszéd.
„Az akadémiai időkben legalább megvoltak az ügyviteli utak, de a kommunikáció mostanra gyakorlatilag teljesen egyoldalúvá vált. Az átalakításkor létrehoztak egy irányító testületet, de úgy tűnik, hogy ez a testület egyre inkább kiüresedik és átadja a helyét az egyszemélyi vezetésnek”
– mondta Szilágyi Adrienn. 2023. május 1-je óta a hálózatot Gulyás Balázs orvos, neurobiológus vezeti és a dolgozók úgy tudják, hogy a szervezetre további átalakítás vár, amiről szintén nem tájékoztatják őket. Bár az egyes központok kaptak többlettámogatásokat a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezése után, azóta több forrásmegvonással szembesültek, kénytelenek voltak nyugdíjazni és/vagy elküldeni az idősebb dolgozókat. A szűkös anyagi kereteket mutatja, hogy volt, ahol bezárják az épületeket a téli időszakban, hogy így spóroljanak a rezsin.
„A kollégák azon is joggal bosszankodnak, hogy miközben a költségvetés nem átlátható és egyes kutatóközpontoknál erőteljes elvonások voltak, más területeken bőkezűen költik a pénzt.
Stratégiai workshopokat tartanak, amelyek nagyon sokba kerülnek, ahelyett, hogy kidolgoznának egy béremelési stratégiát, vagy azon dolgoznának, hogy hogyan lehetne a fiatal, vagy már nem is annyira fiatal kutatókat a pályán tartani” – tette hozzá Szilágyi Adrienn. Szerinte félő, hogy a közeljövőben a kutatóhálózatot még inkább a profitorientáltság irányába szeretnék tolni, holott az alapkutatások vagy éppen a bölcsészettudomány nem képes közvetlen módon anyagi nyereséget termelni.
„44 évesen vissza kellett költöznöm a szüleimhez” - Ötven százalékos azonnali béremelést követelnek az állami egyetemek oktatói„A rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fogunk!” – Az öt állami kézben maradt egyetemből már négyben követelnek bérrendezést