Az MTI szerint a tárcavezető a hazai üzemanyag-kereskedőket ismét a térségi átlagárak lehető legrövidebb időn belüli elérésére kérte. A kormány két hetet adott nekik; azután ismét „megnézik” az áralakulást, és „kemény” eszközökkel beavatkoznak, ha a kereskedők ezalatt nem térnek vissza a KSH által közölt térségi átlaghoz - jelentette ki. A tudósítás nem tartalmaz olyan fordulatot, mely szerint a tárcavezető a tegnapra előlegezett döntés elhalasztását megindokolta volna. Az anyagban az üzemanyagárstop korábban szintén lehetőségként említett visszaállításának témája sem bukkan fel.
Szakértők immár a tárcavezető által a döntés megalapozásául közölt minden számítás hitelességét megkérdőjelezték, a kabinet nem is igyekszik cáfolni őket. Az ügyet láthatólag kormányzati szinten átvevő Nagy Márton kedden például úgy fogalmazott, hogy az üzemanyag-kiskereskedők literenkénti „profitja” benzin esetében 80, a gázolajnál pedig 45 forint. Ebből levonhatónak látta azt a, benzin esetében 20, gázolajnál pedig 31 forintot, amennyivel a KSH múlt pénteki, első, „kísérleti” adatközlése szerint az átlagos hazai üzemanyagárak a térségi szintet meghaladják.
Nyilvánosan elérhető adatsorok alapján végzett számításaink cáfolják a miniszter szavait . E szerint az átlagos üzemanyagárakon számolt múlt heti kiskereskedelmi árrés – amelyből tehát a kiskereskedőknek fedezniük kell minden saját kiadásukat, így az üzemeltetési költségeket és a közterheket is - benzin esetében nettó 46, gázolajnál pedig 43 forintra rúgott. A nemzetgazdasági miniszter tehát a kiskereskedők „hasznát” saját bevételüknél is többre teszi, ami így bizonyosan téves. Szakértők szerint az átlagos üzemanyagárakon tíz forint körüli, „tiszta” haszon keletkezhet. Igaz, a kutankénti árszórás ettől felfelé és lefelé is körülbelül több tíz forint. A kiskereskedelmi árrés egyébként 2023 elején még 109, illetve 82 forintra rúgott, vagyis az ágazat azóta önként nagyjából megfelezte az összeget.
Lantos Csaba szerint ha szükség is lesz árplafonra a benzinnél, az dinamikus leszHa a kormányzati elképzelések alapján a mostani kiskereskedelmi árrésből a benzin esetében 20, a gázolajnál pedig 31 forintot levonnánk, úgy a fennmaradó 26, illetve 12 forint nem lenne elegendő a töltőállomások üzemeltetésére. Ez pedig tömeges kútbezárásokhoz vezethet. Egy ilyen intézkedés ráadásul nem a nagy, tőkeerős láncokat, hanem a kis, jellemzően családi kutakat döntené csődbe – vázolta lapunknak néhány napja Egri Gábor, a közel ezer kis hazai kutat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke.
Nagy Márton tegnap kedvező elmozdulásként értékelte, hogy a szerdai és pénteki árváltozások nyomán a térségi árszintet a benziné 27, a gázolajé pedig 10 forinttal haladja meg. Ezzel szemben a valóság, hogy ha a miniszter alappal is tehetne ilyen kijelentést, az a benzin esetében romlást mutatna. Mivel ugyanakkor a KSH új árkörképét csak pénteken frissíti, a tárcavezető kijelentése minden tényszerűséget nélkülöz.
Továbbá: bár a gázolaj átlagára a szerdai 8 forint után holnaptól további 6 forinttal csökken, a benzintarifán ezalatt csak pénteki hatállyal faragtak 3 forintot. Szakértők a nemzetközi nyersolajáresés tükrében tehát éppenséggel a benzinár szinten tartását, illetve minimális mérséklését furcsállják. Olyannyira, hogy belső információink szerint a Mol tegnap átlagosan nem 8, hanem 10 forinttal csökkentette a dízel kútárait. Vagyis, Nagy Márton számításaival szemben, míg a benzin árrése nem módosult, addig a gázolajé 2 forinttal szűkült. Ez viszont a gyanút nem a kis-, hanem a Mol nagykereskedelmi árrésére irányítja, amiről Nagy Márton leginkább hallgat. Lapunk a nagykereskedelmi árrés literenkénti nettó szintjét benzin esetében 51, gázolajnál pedig 78 forintra becsüli. Az érték hosszú távon halvány emelkedést mutat, bár állt már magasabban is. Az üzemanyagárakról szóló legutóbbi, másfél évtizeddel ezelőtti eljárása során a Gazdasági Versenyhivatal is csak ezt a tételt szúrta ki: a Mol saját állítása szerint ennek nyomán tett gázolajár-vállalásukat azóta is betartják.
Az iparág az üzemanyagcégek kiugró közterheire, nem kevésbé a rekordszintű áfára hivatkozva cáfolta Varga Mihály pénzügyminisztert is, aki szerint a tarifák nem az adó miatt „magasak”. Sokan ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a kabinet ez év elején nagyjából a most a cégeken számon kért, literenként 10-20 forintos összeggel emelte „túl” a mégoly alacsony jövedéki adót. A kabinet által kívánt „térségi” átlagárak tehát alighanem már eme adótétel megfelelő szintű csökkentésével elérhetők lennének. Nagy Márton szerint egyébként az ügyben a valós megoldást a béke jelentené.
Tegnap délutáni kérdéseinkre a nemzetgazdasági tárcától szokás szerint nem érkezett válasz.
Kétséges a KSH-számok használhatósága
A KSH új módszertanát az iparág két nagy tömörülése – úgy a nagy láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ), mint a kis töltőállomások alkotta FBSZ –, számos más ok mellett, már azért hiteltelennek és pontatlannak nevezte, mert a „térséghez” sorolja a bolgárokat, a lengyeleket és a cseheket is, illetve ama Eurostat-kimutatáson alapul, amelynek módszertana országonként sarkalatos különbségeket mutat. A MÁSZ szintén pénteken közzétette az Ukrajnán kívüli összes szomszédunk szerintük korrekt kút-, illetve adómentes árait, ami alapján náluk most is a középmezőnybe tartozunk.
