;

antiszemitizmus;Izrael;népirtás;Hamász;Egyesült Államok;Joe Biden;Demokrata Párt;Donald Trump;izraeli hadsereg;gázai konfliktus;

A Columbia Egyetemen zajló tüntetések kiszélesedése komoly problémát jelenthet Biden újraválasztási kampányában

- A fiatalok nyomása Bidenen

Biden elnöknek áprilisra sikerült lefaragnia hátrányát Donald Trumppal szemben, ám a Izrael háborújának támogatása még megbosszulhatja magát a szavazóurnáknál.

Némiképp váratlanul érhette a hivatalban lévő amerikai elnököt az a heves tiltakozási hullám, ami az amerikai elitegyetemeken söpör végig az elmúlt időszakban. Míg a kongresszus oktatásért felelős bizottságának republikánus tagjai fagyos hangulatú üléseken faggatták a Harvard, Penn State majd a Columbia Egyetem elnökét a kampuszokon tapasztalható antiszemita megnyilvánulásokról, addig a diákok között évtizedes tabuk látszanak megdőlni Izrael politikai megítélésével kapcsolatban. Ennek látványos megnyilvánulása volt a New Yorkban található Columbia Egyetem területén felvert sátortábor, amely a több mint 34.000 gázai palesztin halott miatti passzív demonstrációnak is tekinthető. Az Egyesült Államok privilegizált helyzetben lévő, liberális felfogású fiataljai szembefordultak a Demokrata Párt mérsékeltjeivel és azonnali tűzszünetre szólították fel a Biden-kormányt.

Az elnök stábjának óvintézkedéseket is kellett tennie, hogy minimálisra csökkentse a háborúellenes tüntetők okozta PR károkat a kampány egyes állomásain. Már egy hónapja is megtörtént a kínos eset, hogy a kongresszus State of the Union elnöki évértékelő beszédének helyszínére tartva módosítani kellett az autókonvoj útvonalát, mert a gázai tűzszünetért tüntetők zárták le a főútvonalat. Delaware államban pedig vért szimbolizáló vörös festéket locsoltak szét Biden otthonának közelében. Májusban azonban vélhetően kénytelen lesz konfrontálódni a tüntetőkkel, ugyanis a hagyományos fekete többségű Moorehouse College-ban mond majd beszédet Atlantában.

2020-ban rekordszámban sorakoztak fel Joe Biden mögé a legfiatalabb Z-generációs szavazók, idén azonban már képlékenyebb ez a támogatás. Az elmúlt években a fiatalok számára legégetőbb problémát a magas inflációból fakadó megélhetési nehézségek és a sokaknál fennálló diákhitel tartozások jelentették. A múlt héten közzé tett Harvard Youth Poll tanulsága szerint az összes 18-29 év közötti, nem regisztrált, szavazó körében körében magabiztosan, 53-37 százalékos arányban vezet Biden Trumppal szemben. Ha ezt a 19 pontos előnyt azonban a 2020 tavaszi bázison vizsgáljuk, akkor már kevésbé derűs a kép, hiszen akkor 30 ponttal vezetett a demokrata jelölt. Ha ehhez a csökkenéshez hozzávesszük a független jelöltként induló Robert Kennedy Jr.-ra leadott szavazatok elszívó hatását, már csak 13 pontos előnyt regisztrálhatunk.

Eközben áll a báll a Columbia Egyetem kampuszán, ahol több mint száz hallgatót tartóztattak le a New York-i rendőrök „birtokháborításért, miután az egyetem vezetése felfüggesztette tanulói jogviszonyukat. Szimbolikus, hogy az előállított diákok között van a Demokrata Párt radikális „The Squad” (A Csapat) néven emlegetett progresszív frakció politikusa, a muszlim Ilhan Omar lánya is. A minnesotai képviselő szolidaritást vállalt a tüntetőkkel és a Gázában zajló háborút népirtásnak nevezte. Csatlakozott hozzá a szintén radikális progresszív Alexandria Ocasio-Cortez a New York-i Bronx és Queens kerületek képviselője is, aki Biden után szólalt fel egy keddi Föld napjával kapcsolatos rendezvényen Seattle-ben. „Emlékeznünk kell a fiatalok erejére, amely formálni tudja ezt az országot”, majd méltatta a diáktüntetések békés jellegét. A rendezvényen Biden elnök megkísérelt fából vaskarikát csinálni: úgy kiállni Izrael mellett, hogy közben a palesztin áldozatok felé is szolidaritást mutat. „Elítélem az antiszemita tüntetéseket, ugyanakkor elítélem azokat is, akik nem értik meg, hogy mi történik most palesztinokkal” – fogalmazott az amerikai elnök. Az eltérő hangsúlyok jól mutatják a törést, ami a Demokrata Párt régi mérsékelt gárdája és a radikális progresszívek között feszül.

A párt Izrael-politikájának megítélését az is ronthatja a fiatalok körében, hogy a demokrata többségű szenátus nagy többséggel, 79-18 arányban fogadta el azt a 95 milliárd dollár összértékű segélycsomagot, amelyből 26 milliárdot jut (ebből 9-et Gázának humanitárius célból) Izraelnek a Hamász és az Irán jelentette veszély elleni védelemre. A törvényjavaslat már csak Biden elnök aláírására vár, aki előzetesen jelezte, hogy ha kongresszuson átmegy a javaslat, ő aláírja azt.

Donald Trump is megszólalt a gázai tűzszünetet sürgető tüntetések ügyében és nem hazudtolta meg infantilis politikai karakterét. „Ha most én lennék az elnök, már szétszedett volna ezért a sajtó, de neki felmentést adnak. Biden szégyent hoz az országra, minden az ő hibája, ezt mindenki tudja” – nyilatkozott a New Yorkban zajló büntetőügyének tárgyalását megszakító szünetben. A Republikánus Párt továbbra is feltétel nélküli támogatásáról biztosítja Izraelt és ennek kívánt hangot adni Mike Johnson házelnök is, aki a Columbia Egyetem zsidó diákjaival találkozott. A palesztin-párti tüntetéseket antiszemita jelszavak és atrocitások is kísérték, mint a 12 zsidó hallgató beszorítása egy helyi könyvtár olvasótermébe.

Ha a tüntetések fokozódnak, megismételheti magát a történelem. A 1968-as Chicagóban tartott demokrata elnökjelölő kongresszuson a vietnámi háború elleni tiltakozások csaptak át rendőri erőszakba. A Demokrata Párt jelöltállító gyűlését pedig idén augusztusban véletlen egybeesés folytán Chicagóban rendezik.

A friss felmérések szerint Magyar Péter pártja akár három képviselőt is bejuttathatna a júniusi választásokon az Európai Parlamentbe.