;

MNB;alapkamat;kamatcsökkentés;infláció;

- Nemsokára leáll a kamatcsökkentésekkel az MNB, az emelkedő infláció és növekvő kockázatok miatt következhet szünet

Az MNB most még újabb fél százalékponttal csökkentette a rátát.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) keddi ülésén fél százalékponttal 7,75 százalékra csökkentette alapkamatát. A piac egyhangúlag ezt a döntés várta, mint kiderül az MT is egyhangúan döntött, és a forint árfolyama meg sem rezdült a bejelentésre. Ugyanakkor a jegybank sajtótájékoztatóján Virág Barnabás alelnök nem kommentálta a további kamatcsökkentésre vonatkozó kérdéseket. A piaci elemzők június végére 6,75 százalékos kamatot várnak, ez alapján az első félévben még további kétszer fél százalékpontos csökkentés jöhetne. Egy hónappal ezelőtt Virág ezt olyan kamatszintnek nevezte, amely akár az MNB számára is reálisnak tűnhet, most is még úgymond elérhetőnek tartotta, de már közel sem biztos, hogy ez meg is történik. A májusi és júniusi kamatdöntéskor újra és újra megvizsgáljuk a piaci környezetet, „nincs hova sietni” – tette hozzá. Az ING Bank elemzői vették is jegybanki üzenetet, és a júniusi kamat-előrejelzésüket 7 százalékra emelték, vagyis addig már csak 0,75 százalékpontos kamatcsökkentést várnak - derült ki Virovácz Péter, a bank vezető közgazdásza kommentjéből. 

Az alelnök szavai alapján akár az is elfordulhat, hogy a második félévben nem lesznek további kamatcsökkentések. Az MNB arra számít, hogy az év második felében – átmenetileg – emelkedhet a hazai infláció, miközben a nemzetközi befektetési környezet romlik. Virág Barnabás szerint ebben a közegben "nagyon óvatosan kell mérlegelni minden kamatcsökkentést, nagyon korlátozott a tér minden kamatcsökkentésre”.

A sajtótájékoztatón többször is elhangzott, hogy a jegybank szerint a következő hónapokban szigorú monetáris politikára lesz szükség, amely azt jelenti, hogy az MNB fenntartja a pozitív reálkamatot, vagyis az alapkamat folyamatosan az aktuális, illetve a várható infláció felett lesz. A jegybankár szerint azért is szükséges a szigorú monetáris politika (magyarul a pozitív reálkamat), hogy megmaradjon a pénzpiacok stabilitása. Amikor az MNB a pénzpiaci stabilitásra utal, akkor az alatt a forint-euró árfolyamot kell érteni, vagyis a jegybank újfent azt üzeni piacoknak, hogy számára fontos a forintárfolyam, vagyis nem fogják engedni a forint leértékelődését. Ez praktikusan erre az évre 400 forint alatti euróárfolyamot jelent.

MNB: indokolt lehet a beavatkozás az üzemanyagpiacon

Minden olyan kormányzati beavatkozás, amely fenntartható módon csökkenti az üzemanyag-kiskereskedelemben az árréseket, indokolt lehet – válaszolta Virág Barnabás lapunk kérdésre a sajtótájékoztatón. Az MNB alelnöke válaszában emlékezettet arra, hogy az MNB az elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy az üzemanyag-sapkák eltörlése után a kereskedők a korábbiaknál magasabb árrésekkel fognak dolgozni ez pedig bekövetkezett. Az MNB felmérése szerint árrések a korábbiaknál és a régiós árréseknél is magasabbak – tette hozzá. S bár az MNB sem tudja, hogy a kormány milyen beavatkozásra készül, így részletek ismerte nélkül annyit tud mondani, hogy ha az fenntartható módon történik, akkor az ilyen beavatkozás támogatható.

Az MNB értékelése szerint az infláció erőteljesen csökken, hiszen a 12 hónapos árindex márciusban 3,6 százalékra mérséklődött, ezzel már harmadik hónapja, hogy a fő mutató a jegybank inflációs célsávján belül – vagyis négy százalék alatt – van. A jegybank döntéshozói ugyanakkor aggódnak szolgáltatási szektor áremelései miatt, mert ezek lassítják az általános inflációs csökkenését is. Virág Barnabás „rossz és téves gyakorlatnak” nevezte, hogy egyes szolgáltatói ágazatokban 3-4 százalékot jelentősen meghaladó áremelések történtek. A jogszabályi engedményeknek köszönhetően a telekom és banki szektorban lehetséges a szolgáltatói árak előző évi inflációhoz való rögzítése, vagyis e két szektorban akár 17 százalékkal is emelhették az árakat a cégek. A szabályozás megengedő, a piaci verseny pedig láthatóan korlátos, ezért is nevezhette az alelnök ezeket az áremeléseket „rossz és téves gyakorlatnak”, amely a jegybankári szóhasználatban már erősen elítélő kategóriába tartozik.

Mérsékelt növekedést vár az IMF

Az Európai Bizottság után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet - közölte Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter az IMF múlt heti frissített prognózisára utalva. A Valutalap mérsékelt növekedést jósol a magyar gazdaság számára, a GDP az idén 2,2 százalékkal 2025-ben 3,3 százalékkal nőhet, ez utóbbi adatra hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter. Az IMF szerint az infláció mind a két évben a jegybanki cél felett marad, idén átlagosan 3,7 jövőre 3,5 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak Magyarországon, a munkanélküli ráta enyhe emelkedése mellett. A Világbank szerint idén 4,4 százalékra nőhet a munkanélküliség, ami jövőre 4,2 százalékra csökkenhet. 

Egyetlen szóval lehet a probléma.