Budapesten április elejéig három pianínó állt mindenki rendelkezésére, a Fény utcai piacon, a Népliget buszvégállomáson és a Keleti pályaudvaron játszhatott bárki bármit, amit zenének vélt a maga és a spontán alakult közönség örömére. Hallhatunk profikat és amatőröket, klasszikusokat és popslágereket, fejből és kottából, tisztán és hamisan játszott hangokat civil önkéntes(ek) jóvoltából. Demeter Márton negyedik éve szervezi a hangszerek beszerzését, karbantartását, hangolását, zongoraszékek cseréjét.
A projektgazda indíttatásáról annyit mesélt, hogy nem zenész, nem is ért hozzá különösebben, ugyanakkor: „Nagyon sok helyen látom külföldön a zongorákat, reptereken, pályaudvarokon, bevásárlóközpontokban, forgalmasabb csomópontokban. 2021-ben gondoltam, hogy ezt itthon is meg lehetne csinálni” – meséli Demeter Márton, aki maga vásárolta a fővárosban elhelyezett hangszereket és székeket. Nagyjából tíz zongorista, más hangszeren játszó zenész, vagy zenéhez értő ember segíti a karbantartásban, hangolásban, ám alapvetően egyedül dolgozik: „Általában kéthetente takarítom a pianínókat, a komolyabb szakmai munkákat viszont szakemberrel csináltatom meg.”
Bár tudnak róluk, hiszen a helyszíni írásbeli engedélyek megvannak a pianínókhoz, és 2021 karácsonyán, a Városháza parkban indult a projekt, állami, önkormányzati támogatásra még nem pályázott, cégekhez pedig elvből nem fordult. „A Fény utcai piaccal különleges a viszony, ott van a legrégebbi zongora, ami rendkívül népszerű, a piac nagyon szereti, költ rá, és támogatja ezt a projektet. Ezen kívül figyelem, hogy van-e esetleg olyan állami vagy önkormányzati pályázat, amihez nem kell jogi személlyé válnom, vagy alapítványt létrehoznom, de nem találtam még ilyet. Azt pedig kifejezetten nem szeretném, hogy egy nagy cég logója kerüljön a hangszerre, és hirdethesse magát szponzorként. Szeretném, ha ez megmaradna civil dolognak” – magyarázza lapunknak a nonprofit vállalkozás létrehozója, aki azt is elmondja, hogy a magánadományok jelentős része külföldről érkezik, a hangszereken található QR kódok segítségével megosztott videók többsége sem magyar felhasználóé.
Ami a 2022 augusztusa óta a Keleti pályaudvaron állt hangszer szomorú sorsát illeti, Demeter Márton csak részben lepődött meg azon, ami történt. „Az emberek 99 százaléka szereti a közösségi hangszereket, de mindig van egy kisebbség, akinek valamiért nem tetszik, ha szól a zene. Azt azonban nem értem, hogy valaki miért így fejezi ki a nemtetszését. Mindegyik hangszeren van e-mail cím, honlap cím, senki nem jelezte, hogy gondja volna. Valaki mégis így elbánt szegény zongorával” – meséli, majd hozzáteszi: „Másrészt még örültem is neki, hogy az elmúlt két évet ennyivel megúsztuk.” Tanulságként levonta: egy fokkal biztonságosabb és megfelelőbb helyszínt kell találnia a Keleti pályaudvar helyett.
Több vidéki városban is található a nagyközönségnek szánt zongora vagy pianínó, ezek közül a Pécsi Vásárcsarnokban lévőhöz van köze, azt segítette elrendezni. A szegedi és pécsi pályaudvaron lévőknek – amelyeket a MÁV tett ki – csak örül, ahogy minden bizonnyal az utasok, várakozók, arra járók is. „Franciaországban a francia vasúti társaság minden egyes pályaudvaron működtet egy zongorát. Nálunk sajnos ez az idő még nem jött el” – teszi hozzá. És hogy ő melyik hangszerhez ül le legszívesebben? „A Népligetben lévő a legjobb minőségű, legprofibbnak tűnő zongora, nagyon jók a billentyűk, ez a kedvencem. A következő hetekben felújítjuk, ezután igazán jól fog hangzani”. (A Liszt Ferenc repülőtéren a Budapest Airport és a Rotary Club Budapest Center közreműködésével állítottak fel nyilvános zongorát, ahhoz a kezdeményezéshez Demeter Mártonnak nincs köze.)
A közösségi zongorákért egyelőre az év végéig meghirdetett közösségi gyűjtés célja, hogy továbbmehessen a projekt, a meglévő hangszerek karbantartva szólhassanak, esetleg bővüljön a helyszínek listája. Mert a zene mindenhol jó, és ahogy Demeter Márton fogalmaz Facebook-bejegyzése végén: Menjetek játszani!
Rendőrök négykezese hozta eddig a legnagyobb ismertséget a BudapestPiano köztéri zongoráinak