A Rishi Sunak miniszterelnök vezette brit kormány elutasította a fiatal brit és uniós állampolgároknak a brexit után is szabad utazást, tanulást és munkavállalást biztosító keretrendszer bevezetését, illetve az erről szóló megállapodást az Európai Unióval.
A szombati londoni bejelentés előzménye, hogy az Európai Bizottság csütörtökön arra kérte a 27 uniós tagállamot, kezdjenek tárgyalásokat a 18-30 év közötti brit állampolgárokat célzó, úgynevezett ifjúsági mobilitási keretrendszer bevezetése érdekében.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke szerint a brexit különösen rosszul érintette azokat az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban élő fiatalokat, akik külföldön szeretnének tanulni, dolgozni és élni" Azonban a brit kormány, amely 13 országgal - köztük Ausztráliával és Új-Zélanddal - már elindította külön ifjúsági mobilitási programját, erre reagálva közölte, hogy az egyes EU-országokkal megkötött kétoldalú megállapodásait részesíti előnyben az uniós szintűvel szemben.
A megállapodást szorgalmazó Európai Bizottság csütörtökön közölte azt is, hogy amennyiben Egyesült Királyság újra csatlakozni kívánna az Erasmus európai diákcsereprogramhoz, amelyből a brexit után szintén kilépett, akkor nyitott kapukat dönget. Felvetette továbbá, hogy az egyetemi tandíjak összegét újra egységesen állapítsák meg az Egyesült Királyságban és az EU-ban az uniós és a brit hallgatóknak.
A brüsszeli végrehajtó testület felhívta a figyelmet arra is, hogy a brit egyetemeken a külföldi diákok éves tandíja jelenleg átlagosan 22 ezer font (mintegy 10 millió forint), míg a briteké csupán 9 ezer. Az uniós tervezet szerint emellett a fiatal uniós és brit állampolgárok legfeljebb négy évig maradhatnának az általuk választott országban, és a vízumdíj összege sem lenne a jelenlegihez hasonlóan kirívóan magas.
A brit kormány mellett az ellenzéki Munkáspárt is elutasítja egy uniós szintű program bevezetésének lehetőségét. Sir Keir Starmer, a párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az elmúlt időszakban többször is egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy ha pártja kerülne kormányra az idén tartandó parlamenti választáson, akkor nem léptetné vissza az Egyesült Királyságot az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
