Az érintőképernyők túlzott használata az egész autóiparban elterjedt, ezzel majdnem minden gyártó arra készteti a vezetőket, hogy a képernyőt figyelve levegyék szemüket az útról, ami elvonja a vezető figyelmét az útról, és növeli a balesetek kockázatát. A sok esetben túlméretezett és túlbonyolított menüvel ellátott rendszerek jelentősen megnehezítik a vezetők számára a funkciók gyors elérését vezetés közben. Amit korábban a gombokkal, akár az úton tartott tekintettel is meg lehetett oldani, az most az okostelefonok vezérlési modelljén alapul: tűpontos, ujjbegynyi érintés szükséges egy „rendes” gomb megnyomása vagy elcsavarása helyett.
Egy telefonáló (fülhöz tartva) sofőr reakcióideje 46 százalékkal csökken. Az érintőképernyőn matató sofőrök esetében 57 százalékkal romlik - erre a következtetésre jutott a brit közlekedésbiztonsági kutatóintézet, a TRL egy, a figyelemelterelésről szóló tanulmányában.
A vezetői kontroll és a biztonság javítása érdekében új szabályok bevezetését tervezi 2026. január 1-től a független és elismert, az autók biztonságának minősítésével foglalkozó belgiumi székhelyű szervezet az European New Car Assessment Program (NCAP). Eszerint 5 csillagot - a legjobb minősítést - csak olyan autók kaphatják, amelyekben bizonyos funkciókat fizikai kapcsolókkal, nyomó- és/vagy tekerőgombokkal lehet kezelni. Ilyenek lehetnek az ablaktörlő, a hangkürt, az irányjelző vagy a segélyhívóhangerő, a légkondicionáló, a fűtés, a tükrök beállítása, és az ablakok leeresztése, felhúzása. A szervezet döntse nyilván nem lesz kötelező érvényű, de csillagai olyan szinten mérvadók, hogy nem fogja megérni a gyártóknak, hogy akár egyet is elveszítsenek közülük. Egyelőre még dolgoznak azon, pontosan mit, hogyan fognak figyelembe venni a pontozásnál.
Egyébként az NCAP tesztjein való részvétel önkéntes, és olyan nagy autógyártók, mint a Tesla, a Volvo, a BMW, a Mercedes és még sok más márka presztizsét emeli, ha a legmagasabb pontszámot érik el, ami nem mellékesen növeli az autók értékét. A modellt, amivel dolgoznak az USÁ-ban vezették be 1979-ben, ebben többek között ütközés-, borulás-, kipördüléstesztek szerepelnek, de vizsgálják azt is, milyen sérülések keletkeznek egy gyalogoson, ha frontálisan üti el őket az adott jármű.
,,A terv célja egyértelműen a balesetveszély csökkentése, hiszen a képernyőre oda kell nézni, levéve az útról a pillantásunkat" - mondta lapunknak Vályi István autós szakújságíró, a Speedzone című tévéműsor házigazdája. ,,Ellenben a fizikai kapcsolókra nem biztos, hogy oda kell pillantanunk, hiszen megtanuljuk, hol vannak, és mivel háromdimenziósak, tehát van fizikai kiterjedésük, az ujjbegyeinkkel érzékelhetjük őket, ráadásul egy forgókapcsoló például megzökken, kattan is az egyes fokozatoknál, tehát ilyesmire sem kell szemmel odafigyelni. Ma már viszont akár az indexelés, vagy a vészvillogás beindítása is történhet a képernyőn lévő virtuális kapcsolókkal. Ezek - mivel csak két dimenziósak - oda kell rájuk néznünk, a menüsorból ki kell választani a megfelelőt, majd pontosan el kell találni a nagyon kicsi érintőfelületet egy „rendes” gomb megnyomása vagy elcsavarása helyett. Ezzel szemben tapintással megtaláljuk, hogy például jobbról a harmadik gombot kell megnyomnunk" - magyarázta Vályi.
A svéd „Vi Bilägare” szaklap tizenegy új autómodell érintőképernyős kezelőszerveit hasonlította össze egy 2005-ben gyártott, még „tablet” nélküli Volvo V70-nel. A belső hőmérsékletet, az ülésfűtést, a napi kilométer-számlálót, a műszerfal-világítást és a rádiót kellett vezetés közben beállítani. A V70-ben, ez tíz másodperc alatt sikerült az alanyoknak. A Dacia Sanderóban 13,5 másodperc, a Tesla Model 3-ban 23,5 másodperc, a Seat Leonban 29,3 másodperc, a BMW iX-ben 30,4 másodperc alatt végeztek a művelettel a tesztalanyok. Az MG Marvel R szabadidő-autójában 44 másodpercig tartott a sofőröknek mire beállították a kért értékeket. A feladatok elvégzési ideje alatt 1,3 km-t tett meg az autó, ami elképesztően sok, tekintve, hogy a menüben való keresgélés alatt nem tudott a vezető 100 százalékban az útra figyelni.
Ezt a kísérletsort Vályiék megismételték három új és három régi autóval, ráadásul a szemmozgást kamerával követve egy térképet is készítettek. “Mért, valós teszt volt, világos végeredménnyel. Jól látszik, hogy fordult az arány, sokkal többet figyeled az autó belterét, mint az utat” - mutatott rá Vályi István.
Reakcióidő
Egy telefonáló (fülhöz tartva) sofőr reakcióideje 46 százalékkal csökken. Az érintőképernyőn matató sofőrök esetében 57 százalékkal romlik - erre a következtetésre jutott a brit közlekedésbiztonsági kutatóintézet, a TRL egy a figyelemelterelésről szóló tanulmányában.
