Jelenleg a gyermekek hallásának védelmét Magyarországon – de jellemzően a világon sehol – semmilyen szabályozás nem biztosítja. Ezért az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével, illetve a Semmelweis Egyetem orvosaival együttműködve szakértői csoportokat alakított ki, akik széles körű kutató, felmérő munkát végeztek a gyermekrendezvények zajterheléséről, és javaslatot dolgoztak ki a rendezvények hangerősítésének szabályozásáról. A gyermekeket visszafordíthatatlan hallásromlással fenyegetik a különböző szabadidős rendezvények, koncertek, mozik, illetve a nagy hangerejű zene rendszeres hallgatása - tudtuk meg azon a szimpóziumon, amelyet április 16-án, a hang világnapján tartottak a Magyar Zene Házában.
A bizottság három munkacsoportot hozott létre. Az orvosok feladata az volt, hogy fejtsék meg, gyűjtsék össze a hazai és nemzetközi orvostudományi adatokat, zajos rendezvényeken részt vevő gyerekeknél követéses hallásvizsgálatot végezzenek. Az akusztikai szakértő csoport zajterheléseket mért különböző rendezvényeken, majd pontos szabványos mérési határokat dolgozott ki. Az informatikai csoport feladata pedig, hogy a társadalomban ismertesse a hangos zene károsító hatásait. Pedagógusoknak óravázlatokat készítettek, hogy a gyerekeket ismertessék meg a hangos zenehallgatás veszélyeivel. Budapesten 25 helyen végeztek zajméréseket, gyerekkoncerten, színházteremben, óvodai koncerten, iskolai rendezvényen, táncversenyen stb. Elképesztő eredmények születtek, például egy táncversenyen négy órán keresztül terhelték óriási mértékben a 12 év alatti gyerekek hallását. „A munkahelyi zaj ugyanolyan mechanikai rezgés, mint bármilyen zenehallgatás. Előbbire azonban van korlátozás, míg a zenés eseményekre nincs. Nem beszélve a szociális zajról, például a közlekedés közben, áruházakban szóló a zenéről. A fülünk állandó zajterhelésnek van kitéve. Ennek az erőssége is számít, illetve az is, hogy mennyi ideig tart. A hosszú ideig tartó hatás is borzasztóan káros, még ha nem is annyira erős a zaj.” A vizsgálat során az a megdöbbentő eredmény született, hogy a 25-ből mindössze hat rendezvény volt biztonságos a hanghatás szempontjából, a többinél kockázatos vagy veszélyes volt a helyzet.
Hacki Tamás fül-orr-gégész szakorvos – az 1962-es Ki mit tud? Egyik felfedezettje, aki akkoriban különleges füttyművészetével nyűgözte le az országot – személyes rossz tapasztalatairól is beszámolt. „A Zeneakadémián már befogom a fülemet a fortéknál, annyira hangosak” – közölte. Mint mondta, az orvosok évek óta figyelemmel kísérik, hogy a gyerekek egyre rosszabbul hallanak. Ennek az egyik legfontosabb oka a szabadidős zaj, aminek egyre jobban ki vagyunk téve, mert ezt nem szabályozzák. Egyre több zajt fogyasztunk, az akusztikus eszközök egyre nagyobb teljesítményűek. A koncerteken, rendezvényeken egyre hangosabb zenével igyekeznek elnyerni a fogyasztók tetszését. Véleménye szerint csakis a gyerekeknél lehet ebbe beavatkozni. „Ahogy az étkezéssel kapcsolatos felvilágosító tevékenység évtizedek óta tart, a gyerekek tudatosabbá váltak ezen a területen, ugyanígy reméljük, hogy a hallásszokásaira is hatással tudunk lenni.” A szakorvos azt is említette, hogy a WHO 2011-es adatai alapján világszerte 1,1 milliárd fiatal hallása van veszélyben.
Edvi Péter, a Gyermekmentő Alapítvány alapító elnöke hozzátette: a WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb, a társadalmakra legnagyobb terhet rakó fogyatékosság. A szervezet azzal számol, hogy 6-8 év múlva több mint 600 millió halláskárosodott lesz a világon. Magyarországon tehát nagyjából 600 ezer ember lehet majd érintett.
A zajártalom okozta halláskárosodás, ami aztán egy életen át kíséri az embert, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható, legfeljebb részlegesen kompenzálható hallókészülék segítségével.
Végül Márki Ferenc, az informatikai csoport vezetője ismertette azt a törvényjavaslatot, amelyben a szakirodalom által alátámasztott tények szerepelnek. Az indítványt már be is nyújtották az Igazságügyi Minisztériumhoz. Ennek főbb pontjai: a különböző hangerejű rendezvényeket soroljuk be kategóriákba, hogy az emberek tudják, mire számítsanak. Nem tilos tehát hangos koncertet rendezni, csak jelezzék ezt a látogatóknak. Viszont hat év alattiaknak tartott rendezvényen legyen maximálva a hangerő. Fontos lépés lenne, hogy amit ígérnek, azt be is kell tartani, azaz a rendezvény alatt mérni kell a hangerőt. Ha túl hangos egy rendezvény, ott legyen lehetőség egyéni zajcsökkentő módszereket alkalmazni, biztosítsák a rendezvényen, mondjuk a büfében valamilyen olcsóbb füldugó vásárlását. Mivel a hangszórók közvetlen közelében nagyon magas a hangerő, határozzák meg, milyen közel lehet menni ezekhez. Végül korosztályokra bontva meghatároznák, hogy mennyi lehet a maximális hangerő egy-egy rendezvényen. Ha mindez megvalósul, a világon az elsők közé fogunk tartozni a gyermekek halláskárosodásának megelőzésében.
