- Várkonyi Sára: Jótett

Ernő szinte fut, mintha üldöznék, pedig nincs a nyomában senki, csak a szülinapi ebéd szelleme. A zsebébe nyúl, de épp nincs telefonja. Amúgy se tudja, milyen zenét hallgatna most. A Wesselényinél balra fordul, az ajándékszatyorban összekoccan a bor a fényképkerettel. Ernő fejében feszül egy repedés.
Tele az egyszemélyes dohánybolt, az utcán kell várakozni a nyitott ajtó előtt. Odabent féllábú részeg taszigálja kedvesét, Ernő a meglévő láb zsebéből kikandikáló, rézszínű rakétát nézi, hátha kiesik.
Nem kéne olyan sokat innod, mondta nagymama, és szégyenlősen Ernő zsebébe csúsztatott egy húszezrest, arany Malbival váltja fel kisebb címletre. Sokat is szív, és egyre csak fogy, slukkonként fújja ki magából a testzsírt meg az izmokat. A kaját megint elfelejtette magával hozni, pedig a rántott húst most is megette volna. Mint a múltkor, hűtőmélyi citromgerezd szálkás levét préselte rá, és lejárt krémsajtba mártogatta.
Csak néhány lépés hazáig, de rágyújt. Érösszehúzó szippantás, megtorpan két parkoló autó között, bámul maga elé. Az arca egy maszk, mögüle a színész cigiszünetre ment. Ernő illegeti az ajándékszatyrot a borral meg a képkerettel, szemben két megtelt kuka. Lendíti a kezét, gyakorolja a mozdulatot. Családi képet mégse kéne, Ernőkém, mondja a nagymama hangja, és Ernő csak a csikket dobja a csatornafedő felé.
A szemközti ház kapujában szakállas csöves fekszik, közelebb lép hozzá, és a maszk szája jajdesajnálom görbébe csípődik. Kósza ötlet, Ernőt melegen elönti saját jósága. Kiveszi a bort az ajándékszatyorból, és a csöves szakállcsúcsához helyezi, alvó szemmagasságba. Aztán átiszkol az úttesten, és siet fel a lakásba, mintha várná valaki.
Átugrik a szétdobált szennyes ruhákon, feltépi az ablakot, és lenéz, az üveg bor háborítatlanul strázsál ott, ahova az előbb rakta. Hirtelen felindulásból néhány kupac ruhát szed fel a földről, és a sároskismalac-színű fotel félkarjára hinti őket. Szétnéz a lakásban. Mosni kéne, de nincs mosópor. A konyhában a csótányok a három éve itt felejtett irtót hangosan körberöhögik. A fürdő kitakarításához már ipari eszközök kellenének.
Maszk vissza a szögre, kiáll az ablakba, és rágyújt. Gondolatban horgászbottal cserkészi vissza a lent hagyott üveget. Az egyik Ernő toporzékol, a másik Ernő nyugtatja, jobb ez így. A Blahán a csikket eldobni is közszolgálat, erre te odaadod az ajándék bort, üvölt Egyik Ernő. Neked csak egy este pia-pihi, neki viszont az egész hetét feldobtad, válaszolja sírós hangon Másik Ernő, arcán az önzetlenség magasztos fénye.
Ernő le-lenéz a szemközti kapualjba. Jó lenne filmre venni a reakciót és felrakni valahova, de tegnapelőtt eladta a telefonját. Elképzeli, ahogy a hajléktalan idős úr könnyekkel a szemében az égre tekint, két kezét gyöngéden az üveg íves teste köré fonja, és köszönömöt rebeg. Visszatér az emberi jóságba vetett hite, a minőségi italtól megnyílik a szíve, és új életigenléssel eltöltekezve járja majd az utcákat. Aztán a sors csodás módon összehozza egy producerrel, aki meghatódik a történetén, és három hónap múlva ez az idős hajléktalan csutkára polírozva, mély bölcsességgel zengő hangján olvassa fel az esti híreket. Az első adásban talán még a névtelen jótevőjéről is szót ejt majd. Vagy valami ilyesmi.
Az utca végéről gyanús járású fiatal közelít, Ernő megijed. Csak nem egy tolvaj? Szerencsére már ébredezik a bácsi. Ernő magas hangot hall, lehet éppen ujjongás is, a fiatal férfi elállja a kilátást. Ezek nem ünnepelnek, ezek veszekednek, állapítja meg Egyik Ernő, és már készül cipőt húzni a nagy visszaszerző hadjárathoz. A bácsi feltápászkodik, gyomra legaljából felhörögve átkozódik, a fiatal pattog és sipít. Senki más nincs az utcán, és az ablakokból sem néz ki senki. A fiatalabb az idős zsákját rángatja, az öreg alig áll meg a lábán, de nem adja. Ernő ajándékáról jó ideig mintha tudomást sem vennének.
Aztán egyetlen mozdulat, és az öreg fejét a borosüveg hasítja ketté, Irsai világosítja a fröccsenő vért, a törött palack nyálkán siklik az úttest felé. Az öreg lehanyatlik, a fiatal felkapja a zsákot, és másik kezében az Irsai csonkjával elszalad. Ernő ellép az ablaktól. Ha akarna, se tudna rendőrt hívni.