Precedenst teremtett az Emberi Jogok Európai Bíróságának minapi döntése, amely szerint a svájci kormány megsértette az idős nők emberi jogait az éghajlatváltozás elleni küzdelem elmulasztásával - írja a Reuters. A döntés növelheti a hasonló ügyek sikerességét, és jelentős hatással lehet az Európában folyamatban lévő további peres eljárásokra. Ez volt az első ilyen jellegű eset a bíróságon, de az ítélet arra emlékezteti a kormányokat és cégeket, hogy a bírósági út is megnyílt az éghajlati perek, azaz a közösségi érdekek képviselete előtt.
Újabb – jogi - lehetőség nyílt meg tehát a környezetvédők előtt. A legfontosabb cél persze továbbra is az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, mert ha belátható időn belül sikerülne lemondani a fosszilis energiahordozókról, azzal mérsékelhetnénk a globális felmelegedés jövőbeli következményeit. De vannak másfajta próbálkozások is, mint amilyen a szén-dioxid-kivonó technológia, amely alig néhány éve még a sci-fi kategóriába tartozott, ma pedig a megvalósulás küszöbén jár: Izlandon a mélybe pumpálnák a befogott CO2-t, hogy a gáz ott a nagy nyomáson megszilárduljon, Texasban pedig egy olajipari vállalat vágna bele hasonló projektbe.
A kutatók többsége ma egyetért, hogy a hatékony fellépéshez egyszerre több technológiára lesz szükség. Ezek közé tartoznak a geomérnöki vagy éghajlat-befolyásoló módszerek, így a napsugárzás befolyásolása, valamint a szénbefogó megközelítések, amelyek segítségével szén-dioxidot vonhatunk ki a légkörből, ezzel csökkentve az üvegházhatást. Az utóbbi - egyelőre kísérleti technológia - sok figyelmet kapott, miután az ENSZ tavaly év végi klímacsúcsának záródokumentumában kiemelt hely jutott a szénkivonó és széntároló (CCS, azaz carbon capture and storage) megoldásoknak. A CCS iránti fokozódó érdeklődés egyik mozgatórugója, hogy a globális energiaszükséglet egyre nő, az alternatív források révén azonban nem tudják kielégíteni ezt a pluszigényt. A szénbefogás terén tapasztalt fellendüléshez emellett az is hozzájárult, hogy a technológia immár a befektetők figyelmét is felkeltette.
A technológia jövőjével kapcsolatban sok még a bizonytalanság. Az emissziók egyensúlyozására elérhetőek sokkal hatékonyabb módszerek – erdőtelepítések, szénelnyelő talajművelés – igaz, elemzők szerint idővel egyre több cég és kormány vág majd bele a műszaki szénmegkötés ösztönzésébe – írja a szaksajtó. A Boston Consulting Group előrejelzése alapján 2040-re a piac a mai kevesebb mint 10 milliárd dollárosról 135 milliárdosra nőhet.
Több szakértő viszont kritizálja, hogy a CCS révén az olajipar saját pozícióját, a további fosszilis kitermelést biztosíthatja be, ami ellentétes az alapvető klímacélokkal. Vicki Hollub, az Occidental vezérigazgatója maga is elismerte, hogy a közvetlen szénbefogás megőrizheti az iparágat, amely így akár 60, 70 vagy 80 évvel is tovább működhet. Csakhogy itt sokkal többről, túlzás nélkül a kapitalizmus jövőjéről van szó: arról a kapitalizmusról, amely válságról válságra meg tudott újúlni, s amely növekedésének határait csak a Föld fizikai lehetőségei szabják meg. Ezt a határt pedig minden jel szerint elérte az emberiség.
