Bár a Notre Dame jó része leégett az öt évvel ezelőtti hatalmas tűzben, a két torony a harangokkal, a homlokzata a nagy színes ablakokkal, a nagy orgona, és nem utolsó sorban a méhkaptárak a tetőn megmenekültek. Csakúgy, mint rengeteg műkincs, műalkotások, régi könyvek, relikviák: ezeket a tűzoltók, rendőrök és az önkormányzat dolgozóinak élőlánca mentette ki. De XVII. századi, vallásos tárgyú képeket még az oltás után is találtak a székesegyházban, füstösek voltak, az oltáshoz használt vízből is kaptak, de alapjában véve sértetlenek maradtak. A kor legjobb művészei által festett 76 nagyméretű olajfestmény, az úgynevezett ,,májusok" közül 13 az oldalkápolnákban volt. “Szerencsések voltunk, hogy elég gyorsan kihoztuk őket, csak egy kis nedvességet és port kaptak. Valóságos csoda volt” - mondta a Guardiannak Emmanuel Pénicaut, a Mobilier National igazgatója, ahol a restaurálást végezték. Itt nyílik április 24-én az a kiállítása, ahol a restaurált képeket és azokat a tárgyakat mutatják be, amelyeket sikerült kimenteni. A tárlaton látható lesz egy X. Károly által készíttetett 27 méter hosszú szentély-szőnyeg, amely a tűz idején egy dobozban volt összecsomagolva ezért csak minimális károkat szenvedett. A szőnyeget csak nagyobb események alkalmából használták, mint péládul III. Napóleon esküvője. Szintén látható lesz 14 nagyméretű falikárpit, amelyek eredetileg a szentélyben voltak (most a Strasbourgi katedrálisban vannak), ezek Szűz Mária életének eseményeit ábrázolják.
Infó: A Notre Dame kincsei április 24. és július 21. között tekinthetők meg a Mobilier Nationalban
A ,,májusok"
Az Aranyművesek céhe 1630 és 1707 között minden évben versenyt hirdetett a kor festői számára. A képeket májusra kellett befejezni - innen a ,,májusok" elnevezés. A festmények funkciója az volt, hogy a katolikus hit felsőbbrendűségét hirdessék a nyolc francia vallásháború után, amelyek 1562 és 1598 között zajlottak a katolikusok és a reformátusok - hugenották - között, és ami négy millió ember életébe került. Minden évben, miután a ,,májusokat" kiállították, a katedrális főhajójának oszlopára függesztették fel. A Nagy Francia Forradalom alatt, mint sok más vallásos műtárgy ezek is szétszóródtak. Néhány visszakerült, de 1862-ben Eugène Viollet-le-Duc építész, aki a huszártornyot is tervezte, nem találta őket megfelelőnek az általa újjáépített környezetbe, így a Louvre-ba kerültek. ,,A festményeket két katasztrófa érte, a forradalom és Eugène Viollet-le-Duc, aki sok középkori dekorációtól szabadult meg. A ,,májusokat" 1905-ben kapta vissza a katedrális, de ezúttal nem az oszlopokon állították ki őket, hanem az oldalkápolnákban, így némileg elrejtve a látogatók elől” - magyarázta Pénicault. Az eredeti 76-ból, ma már csak 52-ről tudni, hol vannak: egyes darabok angliai magángyűjteményekben, mások francia templomokban.
