Varga Judit;Magyar Péter;kegyelmi botrány;

- Kapcsolaton kívüli erőszak

A tárgyalhatóság végett fogadjuk el, hogy Magyar Péter Varga Judittal a négy fal között egy önimádó, erőszakos, gyáva, hálátlan, gyűlölködő, faragatlan pszichopataként viselkedett. Csak azt nem értem, hogy Varga Judit ezután hogyan lehetett – maradhatott - az önimádó, erőszakos, gyáva, hálátlan, gyűlölködő, faragatlan, pszichopata Orbán-kormány egyik leglelkesebb katonája.

A narratívák háborújában csak vonulunk fel-alá és egyre jobban gyűlöljük a többieket.

Ki emlékszik már arra, hogy január végén Ungváry Krisztián történész lebuktatta a nagyapja nyilas és ávós múltjáról addig csak hamukázó, élfideszes Bayer Zsoltot?

Jelen ismereteink szerint körülbelül a leleplezés napján egy máig ismeretlen ügyvéd unottan lapozgatta a 175 oldalas, Kúriai Döntések című szaklap januári számát, és megakadt a szeme a büntetőkollégium 3-as számú, 76 pontos határozatának a 33. oldal alján található, 24. bekezdésén. E szerint egy, a Kúria által elutasított pedofil bűnsegédet Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelemben részesített.

Mi a szösz? – húzta fel a szemöldökét, majd névtelen levélben felhívta néhány, még nem kurzusbaráttá gyúrt sajtótermék figyelmét a NER újabb fonákságára. Ez alapján végül az Orbán-rendszer képmutató romlottságának újabb, ámbátor 14 évnyi uralma után már kevéssé kirívó bizonyítékaként, a 444 ügyeletese készített egy gyors tudósítást. Utóbb kiderült, Kónya Endre, az ocsmány bűncselekményeknek helyt adó bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese a 22 elítélt közé tartozott, akik számára Novák Katalin tavaly április végén, Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmából titkos kegyelmi határozatot bocsátott ki.

Azóta az ország alapjaiban megremegett.

Bár a cikk utáni közfelháborodás egyre magasabbra hágott, eleinte a rendszer is rutinszerűen reagált: a kormánypárti sajtóhad minden különösebb erkölcsi fennakadás nélkül, reflexből a pedofilsegéd védelmére kelt, Novák Katalinnak pedig – szocializációja okán számára fel nem róható módon – látszólag esze ágában sem volt távozni. Leginkább hallgatott, illetve egy rendezvényen, újságírói kérdésre, annyit motyogott, hogy minden döntés megosztó. A cikk után egy héttel még Katarba is elutazott, ezalatt szólhattak neki, hogy mégis le akar mondani, így hivatalos látogatását megszakítva ezt azonnal meg is tette. Ugyanaznap, az ügy látszólagos mellékszálaként, Varga Judit, a Fidesz reménybeli EP-listavezetője bejelentette: mivel tavaly, akkor még az igazságügyi tárcát irányítva a kormány részéről ő ellenjegyezte a kegyelmi határozatot, új posztjáról is távozik, egyszersmind visszavonul a közélettől. Bár védekezésül felhozta a kegyelmek miniszteri ellenjegyzésének évtizedes szokását (ráadásul a hírek szerint előzetesen nem is támogatta a döntést), korábban akadt azért ellenpélda. Ugyanakkor azt az alapvetést tekintve, miszerint Orbán Viktort és bizalmasait semmilyen ügy nem késztetheti lemondásra, a miniszteri ellenjegyzés felett nemhogy a kormányhívek, de talán némi dohogás után az ellenzékiek is napirendre tértek volna. Elvégre Varga Judit sokkal inkább vehette volna a kalapját 2022 elején, amikor kiderült, hogy Schadl György, a végrehajtói kar akkori elnöke, nem sokkal azt megelőző letartóztatásáig rendszeresen milliós apanázsokkal válthatta meg államtitkára, Völner Pál jóindulatát. Mivel mindketten tagadtak, Varga Judit, arcán a rá jellemző, fagyos mosollyal, akkor még maradt. Az azóta is zajló Schadl-Völner-per kapcsán napvilágra került egyik lehallgatott hangfelvételen a kari elnök azzal hencegett, hogy „Ádámmal, Tónival és Barbarával” is tárgyalt valamiféle 10-20 éves „projektről”. A keresztneveket – az érintettek tagadása ellenére – sokan már akkor azonosíthatták Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda évtizedes koncessziókat is felügyelő vezetőjével, új feleségével, illetve kabinetfőnökével, Nagy Ádámmal.

Mivel a kormánypropaganda mindhárom esetet annak bizonyságául tálalja, hogy az Orbán-rendszerben a hibáknak is megvannak a következményei, a két állítás csak úgy hozható egy lapra, hogy a NER-ben az a botrányos döntés minősül hibának, amire Orbán Viktor előzetesen nem adta áldását, vagy ha mégis, akkor azt utólag könnyűszerrel letagadhatja. Hogy Orbánt ezekről a szándékokról korábban tájékoztatták-e, talán sose derül ki. Mindazonáltal az, hogy az érintettek tisztségét sokáig semmilyen botrány nem rengette meg, ám később, további érdemi ok nélkül hirtelen távoztak, azt látszik alátámasztani, hogy bár Orbán embereit szinte soha nem engedi el, ha mégis, akkor nincs az az erő (pláne törvény), ami ezt felülírná. Akár tudott tehát a kegyelmi szándékról, akár nem, Orbán Viktor  hisztériája annak szokatlan beismerése, hogy a napvilágra került államfői döntés szögesen ellentétes a Fidesz érdekeivel. Persze

hetente kerülnek elő újabb és újabb bizonyítékok arról, hogy vizet prédikálnak és bort isznak, ám ez eddig népszerűségüket meg sem karcolta.

Aztán, a mellékszál mellékszálaként, a nyolcas pályán, a pótselejtezőből megjelent Magyar Péter, Varga Judit exférje, akit két hónapja még senki sem ismert, ma pedig már az egész ország zeng a nevétől. A politikában járatosak addig Varga Judit hallgatag, mosolygós, kölyökképű párjaként emlékezhettek rá, akikről volt valami váláshír, de a vita talán rendeződött. Magyar Péter először Novák Katalin távozása kapcsán egy rendszerkritikus kommenttel vétette észre magát, majd Varga Judit bejelentése napján közzétette, hogy a NER-rel szembeni ellenérzései miatt lemond a különböző állami cégekben viselt tisztségeiről. Az eleve párját ritkító kiállást másnap az űrből is láthatóvá tette a Partizánnak adott interjújával, melynek során a bajok legfőbb forrásaként Rogán Antalt nevezte meg, akit lemondásra is felszólított. A későbbiek tükrében fontos, hogy az interjúban egykori feleségét védelmébe vette, sőt sokaknak az is itt derült ki, hogy már elváltak. De a kiugrott NER-káder sérelmei mögött ekkor még az exminiszter esetleges sérelmei is felsejlettek. Magyar Péter a politikai szerepvállalás lehetőségét ekkor még kizárta.

A következő napokban a kormánypropaganda – így az online felületeken heti tízmilliókért hirdető Megafon – egykori harcostársukat leárulózva rá is fordult Magyar Péterre. Kiderült, hogy a jogász-üzletember talán nem is felmondott, hanem már korábban elküldték. Igaz, arra máig nem született értelmes magyarázat, hogy ha a NER jó állásokkal tömi be a szájakat, Magyarra miért nem maradt pénz. Miközben Varga Judit beszédesen hallgatott, az exférj szakmányban posztolt és nyilatkozott. Határozott, kerek, egész mondatokban részint kormánybuktató leleplezéseket, részint új korszakot ígért, egyre inkább nyitva a politika, sőt, egy új vezéregyéniségi szerep felé. Három nappal azután, hogy március 15-i beszédét jóval többen hallgatták, mint Orbán Viktorét, a hvg.hu-n megjelent egy 2020 végi durva családi veszekedésükről szóló, az akkor miniszter feleség védelmét ellátó rendőrök tollából származó jelentés, amely szerint Magyar Péter többször is akadályozta Varga Juditot abban, hogy összepakoljon és „magával vigye” három fiukat.

Az új politikai titán ezt már a megjelenés előtt egy „szimpla családi vitáról” szóló, kiszínezett jelentésnek nevezte, a szivárogtatást a rogáni boszorkánykonyha újabb főzeteként beállítva, s a hvg.hu – nyilvánvalóan független – újságíróját is propagandistázva. Lemondása után Varga Judit is ekkor nyilvánult meg először egy, a kapcsolaton belüli erőszakról szóló, mondjuk úgy, nem Rákay-stílusú kisfilm mellé posztolva, hogy „mindig van kiút”.

Ezzel ugyanakkor csak olajat öntött Magyar Péter tüzére, aki bejelentette: olyan hangfelvételt ad át a nyomozóknak és hoz egyszersmind nyilvánosságra, aminek nyomán a kormány legalább kétszer lemond. Ígéretéhez híven, az ügyészségre belépve ki is élesítette az alig két perces, otthonukban készült hangfelvételt, amelyen kérdéseire az akkor még az igazságügyi tárcát irányító Varga Judit arra céloz, hogy Rogán Antalék az ügyészségen kihúzatták a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataiból a rájuk nézve terhelő szakaszokat. Másrészt Varga arról is beszél, hogy az egészből csak azért lehetett ügy, mert Polt Péter legfőbb ügyész nem teljesen ura az ügyészi szervezetnek. 56 perccel ezután Varga Judit hosszú Facebook-poszttal rukkolt elő, jelezve: tudott a hangfelvételről, aminek közzétételével Magyar Péter régóta zsarolja. Három gyermeke apját aljas manipulátornak, erőszakosnak, kegyetlennek, hazugnak, gyomorforgatónak, őrültnek, majd meggondolatlannak, szörnynek és ámokfutónak nevezte, sőt, talán a legsúlyosabb szitokszóként, lebaloldalizta, akitől kirázza a hideg, aki korábban terrorizálta őt, de aki most is folytatja játszmáit; aki lehallgatta, akitől verbális és fizikai erőszakot szenvedett el, aki egy ízben „ittas hanghordozással” őrjöngve könyveket hajított neki és a nadrágját is úgy hozzávágta, hogy a csat megütötte a hátát. Szavai szerint a hangfelvételen, megfélemlítve, olyanokat mondott, amiket nem gondolt komolyan és csak azt azért mondta azt, amit akkori férje hallani akart, hogy hamarabb szabaduljon. Szerinte Magyar Péter ellen nem lejárató kampány zajlik, csak az igazság kerül nyilvánosságra.

Magyar Péter
lendülete töretlen,
a múlt hét
végén százezres
tüntetést vezényelt
le

Aznap késő délután egy hosszabb és még fegyelmezettebb posztban részletezte tovább ugyanezt. Ebből a gyermekei apjára szórt, válogatott szitkokon túl az is kiderült, hogy Magyar Péter akkor is zsaroló és fenyegető üzeneteket küldött neki, amikor a nyilvánosság előtt védte őt. Magyar Péter annyiban reagált, hogy a posztokat biztosan nem az exfelesége írta, s Rogánék valamivel zsarolhatják őt. Egy nappal később Varga Judit az internetre szorult Hajdú Péternek egy közel kétórás interjúban fájdalmas részletességgel ecsetelte a válásukhoz vezető út gyűlöletteli pillanatait. Miközben a túlfűtöttsége ellenére is összeszedett, a kormány főbb propagandatételeit sem nélkülöző, rendületlen Orbán-hűségről tanúskodó nyilatkozatot csak Hajdú Péter ál-kétkedései szakították meg, mindketten azt bizonygatták, hogy a beszélgetés mögött nem Rogán Antal áll.

Azt, hogy nem kérdezett rá sem a lemondás körülményeire, sem a hangfelvétel tartalmára, a korábban is erős etikai bírálatokkal illetett Hajdú később azzal indokolta, hogy a „bulvárformátum” keretei között a közéleti témák nem érdekesek. Magyar Péter viszonylag röviden reagált, jelezve, hogy vele ellentétben, egykori felesége többször őt meg is ütötte (amit Varga, szokásos elővágásként, korábban elismert). Bár Varga Judit azóta ismét hallgat, a kormánypropaganda teljes tűzerőre kapcsolt, és minden lehetséges csatornán ömlik nézőre, hallgatóra, olvasóra, közlekedőre Varga Judit fájdalmas vallomásának néhány megható pillanata mellett a dollárbaloldalizás, liberálisozás, sorosozás, háborúpártizás, sértettezés, árulózás, pszichopatázás, úri-fiúzás, idiótázás, a kellő aljassággal félremagyarázható félszavait kiragadva az iparszerű gyűlöletkeltés.

De az újult erőre kapó Bayer Zsolt se akart kimaradni a sortüzelésből, A takonygerincű című dörgedelmében kifejtette, hogy ők ott a Fideszben, nagyjából tíz éve tudják, miképp bánik a feleségével ez a műanyag szörnyeteg, ez a narcisztikus pszichopata, ez a senki, ez a gazember, ez a dupla nulla, akit azóta rühellnek, utálnak, kerülnek és megvetnek. A mégoly lendületes írás ugyanakkor arra világított rá, hogy társaságuk az ilyen alakokat, amíg azok hallgatnak és lojálisak, nem veti ki magából.

Magyar Péter lendülete ugyanakkor töretlen: Novák Katalin lemondása után két hónappal a Kossuth téren levezényelt egy általa 3-400 ezresre becsült, a kormánysajtó szerint 30-40 ezres, valójában úgy 100-150 ezres korszakváltó tüntetést, új egyesületet jelentett be, megelőlegezte meglévő pártok átvételét, illetve bejelentette, hogy, a főbb posztokat megpályáztatva elindul a közelgő EP-választásokon is. Közvélemény-kutatások szerint még nem is létező pártja a DK mellett máris a második legerősebb ellenzéki erő. A kormány nem mondott le.

Most nagyjából itt tartunk. Mindezek kapcsán, néhány apró megjegyzés. Nem a propaganda mondatja velem, de akárhogy is csűrjük-csavarjuk, Magyar Péter mozgalma egyelőre vajmi kevés fideszest szólított meg. A jelek szerint a NER-gravitáció legyőzéséhez egyelőre az Orbán-kabinet mind szemérmetlenebb visszaéléseinek mind nyilvánvalóbb bizonyítékai is kevesek. Fanyaloghatunk, de a kormányváltáshoz buborékon túli fideszeseket kell meggyőzni. Ahhoz pedig velük kell beszélgetni, rájuk kell figyelni és gondolataikat lehetőség szerint beépíteni a politikánkba. Ezeket a szempontokat egyelőre Magyar Péter sem veszi figyelembe, ehelyett egyelőre az általa egyedül üdvözítőnek vélt, ahhoz képest viszont igen vegyes, inkább érzelmi alapú világlátásával, illetve friss arcával, a jelek szerint kiváltotta az ellenzéki és bizonytalan szavazók érzékelhető tömegeinek rokonszenvét. Pedig a politikai rugalmatlanság csak akkor kifizetődő, ha az találkozik a választók többségének akaratával. Bár értem Magyar Pétert, miszerint kerülné a számára Rogán Antal és a volt felesége által kijelölt utat, Varga Judit bármennyire is Vezére és Pártja szolgálatába állította saját családi tragédiáját, senki se vonhatja el a jogát arra, hogy a férjével együtt töltött évtizedekből, akár pont most, főképp a lelki és fizikai sérelmekre emlékezzen. Az is a kormánypropaganda utcájába téved, aki szerint a maffiaszerű kormányzás és a kapcsolaton belüli erőszak két egymást kioltó téma. A valóság ezzel szemben az, hogy mindkettő a legfontosabb közügyek közé tartozik, egyik sem magasabb rendű a másiknál és megoldásuk sem megy egymás kárára, sőt. Épp ezért nem értem – értem, csak mégsem – az ellenzékieket, akik Varga Judit önvallomását lekicsinyelve azt „magánügynek” minősítik. Több millió magyar család napi őrülete már hogy lenne magánügy? A házastárs undok beszólása legalább annyira rombolja a társadalmat, mint a hatvanpusztai Orbán-uradalom. Ráadásul a kormánypropaganda erre azonnal ugrik, mondván: a sok balos nőjogi, metoo-s és woke-os civil most bezzeg hallgat.

És ez pont annyira önveszélyes, mint amikor Varga Judit szipogva bizonygatja, hogy ő az Orbán-kormány minisztereként igenis sokat tett a családon belüli erőszak ellen. Még ha a nők jogait deklaráló isztambuli egyezmény pökhendi elutasítását valahogy ki is magyarázza, furamód nem vette észre, hogy egy konzervatív macsókurzus egyetlen női minisztere, ahol egy disznóölés és egy meccs között keveseknek akaródzik a nők elleni erőszak libsi témáját kisöpörni a szőnyeg alól. Kevéssé látom át, hogy ha a négy fal között állítólag a nők politikai alkalmatlanságáról szónokoló Magyar Péter a szemében egy „szörnyeteg”, akkor a kormányában immár egyetlen nőt sem alkalmazó Orbán Viktor iránti rajongása vajh mitől marad oly olthatatlan. Továbbmegyek: a tárgyalhatóság végett fogadjuk el, hogy Magyar Péter Varga Judittal a négy fal között egy önimádó, erőszakos, gyáva, hálátlan, gyűlölködő, faragatlan pszichopataként viselkedett. Csak azt nem értem, hogy Varga Judit ezután hogyan lehetett – maradhatott - az önimádó, erőszakos, gyáva, hálátlan, gyűlölködő, faragatlan, pszichopata Orbán-kormány egyik leglelkesebb katonája.

A NER megbélyegzettjeivel szembeni lekezelő hangnem szinte Varga Judit védjegyévé vált. Persze érthetem, hogy ez volt a „munka”, amiért pénzt kapott, otthon viszont, édesanyjával összebújva, azt várta, hogy mit tesz a lakásban késsel járkáló Magyar Péter. (Lefeküdt aludni.) 

Ez ugyanakkor számomra szintén már-már hasadt személyiségre utal, és egyiket se irigylem. Szintén fura, hogy az avatatlan szemlélő elsőre nem feltétlenül Windisch Lászlóban, az ellenzéket sűrűn vegzáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökében látná a kapcsolati erőszak áldozatául esett nők megmentőjét. De hát a szívnek nem lehet parancsolni. Bár egykori felesége új kapcsolatához Magyar Péter sok boldogságot kívánt, azért felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ etikai szabályzata tiltja a szervezet és az általuk ellenőrzött gazdálkodók vezetői közötti,magánéleti kapcsolatot. A volt férj szerint egykori felesége lemondásával is eme összeférhetetlenséget igyekezhetett megszüntetni. Mindazonáltal szerintem Magyar Péter, ha a neki állított csapdából erényt kovácsolva inkább a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem élére állna, számos, akár fideszes hívet is szerezhetne magának.

Mindemellett biztató, hogy láthatóan Orbán Viktor és a propaganda is fárad, és bár a Fidesz még nem idézi a késői MSZMP teljes kiüresedettségét, immár csak azok a káderek lelkesek, akiket ezért nagyon jól megfizetnek. Bár Orbán mostanság gyakorta hangoztatja, mi jár az árulóknak, ez mondjuk egy európai tanácsi ülésen vélhetőleg kevéssé jut az eszébe. A minden új irányzathoz hasonlóan Magyar Péter által is elutasított ellenzék pedig ettől szokás szerint lefagyott és inkább visszatért saját, belterjes ügyeihez.

Számomra ugyanakkor az egész történet legszomorúbb tanulsága, miszerint 2024 Magyarországa másról sem szól, mint hogy különböző erők ide-oda állítgatják a fókuszunkat, azt az átkozott narratívát, és ha egyesek rámakróznak egy titokra, mások gyorsan elcsavarják az élességet valami egész másra irányítva a figyelmünket – mi pedig, a tévén és a rádión túl immár az agyunkba kötött internettel, az egyre vastagabb véleménybuborék alatt, távirányítva vonulunk egyik vagy a másik irányba, szitkozódunk vagy röhögünk, ha kell, és akár köpködünk is a másik burok felé, ha épp ez a sugallat.

Elnézést, talán kicsit elragadtattam magam. Remélem, Varga Judit kitanulja az általa újonnan választott asztalosmesterséget, a csütörtöki kormányinfó óta pedig önök valószínűleg már azt is tudják, hogy politikai harcostársa és családi jóbarátja, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter felépült-e gerincműtétjéből. A magam részéről mindenkinek jó egészséget kívánok!

Tovagyűrűző hullámok

A kegyelmi botrány egyik tovagyűrűző hullámaként, nagy nehezen kibukott, hogy a lelkes református hírében álló Kónya Endre kérelmét leginkább a volt köztársasági elnökkel jó viszonyt ápoló, annak tanácsadó testületében is helyt kapó Balog Zoltán református püspök egyengethette, aki korábban, számos politikai tisztsége közül, hat évig emberierőforrás-miniszterként szolgálta Orbán Viktort és aki a botrány után bűnbánat helyett magyarázkodva, legalább az egyház zsinatának elnöki posztjáról lemondott. A – bicskei pedofilügyet már a múlt évtizedben feltáró – RTL rejtett kamerás riportjából pedig az derült ki, hogy az egyik fiatal áldozatot Kónya Endre a botrány után is számára kedvező vallomásra igyekezett rábírni. Erre viszont a szabad, minden büntetéstől mentesített egykori igazgatóhelyettest már a kormányhű sajtó is visszaparancsolta a szűkebb pátriájának számító erdélyi Zabolára.

Harmadrészt pedig Karsai László és Gergely Anna történészek az új államfő, Sulyok Tamás volt alkotmánybírósági elnök apjáról, Sulyok Lászlóról is nyilvánosságra hozták, hogy 1944-ben a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjeként, a helyi lapban zsidó vértől mentes tagokat toborzott, s pártközpontjuk céljára az akkori polgármestertől egy addig zsidók tulajdonolta lakás mellett „zsidóbútorokat” is igényelt sikerrel. Miközben Sulyok Tamás erről korábban hallgatott, Karsai László az új államfő azon nyilatkozatát is cáfolta, miszerint apját a Rákosi-rendszerben halálra ítélte a népbíróság, majd tíz évig papírok nélkül bujkálni kényszerült. A botrányt Sulyok Tamás eddig kiülte: a Mandinernek adott nyilatkozata szerint a „filoszemita” apjáról szóló történeteit a családi legendáriumból idézte, amiről azért nem beszél többé, mert „nem szeretné a közéletet értelmetlen vitákkal terhelni”.

Ezek szerint a felmenők elkent bűnei sem Bayer Zsolt, sem Sulyok Tamás esetében nem adtak okot arra, hogy Orbán Viktor felemelje a telefont.

Műveivel, előadásaival, konferenciáival, szerkesztéseivel az ELTE és a magyar tudomány és kultúra jó hírét vitte a világba. Nem csak mint akadémiai tudós. Kevesebben tudják például, hogy ő a társfordítója Kertész Imre Sorstalanságának oroszul, amiért Füst Milán-díjat is kapott.