Jókora fordulatot hozott a Balaton déli partján fekvő Fonyód csütörtöki rendkívül testületi ülése. Mindenki arra számított, hogy a kormánypárti többségű testület – amelybe csak egyetlen ellenzéki képviselő jutott be – simán jóváhagy egy nagy, országos visszhangot, a városban jókora tiltakozást kiváltó, a kormányzat által forszírozott ingatlancserét. Ehhez képest hiányzott az ülésről a Fidesz-KDNP-s polgármester, Hidvégi József, aki benyújtotta az ingatlanügynek zöld utat adó előterjesztést, amit aztán a kormánypárti képviselők is leszavaztak.
Az ügy megértéséhez érdemes felidézni az előzményeket. Mint arról már többször írtunk, Fonyód keleti végén működik egy Erzsébet-tábor, amelyet a Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökhöz köthető alapítvány üzemeltet. A tábor közel van a tóhoz, de nem nem vízparti, egy néhány tíz méter széles, másfél kilométer hosszú partszakasz választja el a Balatontól. Ez a terület Fonyódé. Az önkormányzat használati szerződést kötött a tábort működtető alapítvánnyal, amely vállalta, hogy a partszakaszt szabadon hagyja. Csakhogy – miként azt a 24.hu elsőként megírta – karácsony előtt megjelent a Magyar Közlönyben egy törvénymódosítás, amely szerint az érintett területet a gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok miatt „ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kell adni”. Az alapítvány a 24.hu kérdésére világossá tette: terveik szerint a partszakaszt 2024-től kizárólag a táborozók használhatják. Vagyis rögtön lezárták volna a partot, amint megkapták.
Lezárnak egy másfél kilométeres balatoni vízpartot Fonyódligeten, az Erzsébet-táborhoz tartozik majd a partszakaszAz átadást ingatlancserével tervezték megoldani. Azt már a Népszava derítette ki, hogy a város rendkívül rosszul járt volna cserével anyagilag is. A partszakaszért felajánlott helyrajzi számok alapján lapunk utánajárt, hogy az állam adott volna például egy, a tótól távol, a Nagyberek szélén, az M7-es autópálya melletti, 3,3 hektáros kivett mocsár-rétet. Továbbá egy, szintén a Balatontól távolabb, a városi piactól délkeletre egy bő 0,1 hektáros területet. Emellett egy a tóhoz közeli, de nem vízparti, a Báthory strand és egy gyerekotthon melletti 1,7 hektáros telket. Forrásaink korábban azt mondták:
az Erzsébet-tábornál lévő partszakasz 2,5-5 milliárd forint közötti összeget érhet, a felajánlott csereingatlanok viszont jó ha ennek felét kiteszik.
Mindezek után felfokozott érdeklődés várta a csere jóváhagyásáról szóló csütörtöki képviselő-testületi ülést.
– A polgármester úr házon kívül tartózkodik, s nem is vesz részt az ülésen – mondta a fonyódi önkormányzat előterében a portáskisasszony.
A bejelentés meglepte az épület előtt várakozó nagyjából másfél tucat tüntetőt is, akik arra szánták csütörtök délutánjukat, hogy nyomást gyakoroljanak a Fidesz-KDNP uralta testületre, ne szavazzák meg Hidvégi polgármester előterjesztését. A tüntetés mellett más is akadt, ami nyomást helyezett a képviselőkre. Az ügyben népszavazási kezdeményezés született, amelyről április 20-ig kell döntenie a helyi választási bizottságnak. Információink szerint
olyan közhangulat alakult ki a kisvárosban, mely láthatóan megrettentette a képviselőket: még a kormánypártok helyi szimpatizánsainál is kivert a biztosítékot a ligeti part elvesztésének lehetősége.
– Figyeljétek meg, nincs Hidvégi, elhalasztják a döntést, potyára jöttünk ide! – jegyezte meg még az ülés előtt egy középkorú férfi az önkormányzat előtt várakozók közül. Mások pozitívumként értékelték, hogy a sebtében összehívott rendkívüli testületit megelőző bizottsági ülések elhúzódtak. Abban bíztak, hogy a máskor rendre egységesen, a polgármester igénye-akarata szerint voksoló fideszesek ezúttal nem jutnak egyezségre. Utóbb kiderült, az egység megmaradt, csak éppen meglehetősen meglepő döntés született.
– A jogi- és humán bizottság nem fogadta el a javaslatot
– jelentette be képviselő-testületnek Czinkné Tóth Emese Gabriella, a grémium elnöke. Hamarost hasonló kijelentéssel csatlakozott hozzá Farkas Gábor, a városfejlesztési- és pénzügyi bizottság vezetője. Ekkor más sejteni lehetett, hogy a testület nemet mond a polgármesteri előterjesztésre, amely felhatalmazta volna a városvezetőt, hogy aláírja a szerződéseket az ingatlancserékről.
A hallgatóág részéről elégedett moraj kísérte a két bizottsági véleményt, a hozzászólások után pedig mindenki megnyugodott: a partszakasz Fonyódé marad. A szót kérő kormánypárti képviselők ugyanis mindannyian a part védelme mellett érveltek. Szóltak arról, hogy szükség lenne a piac bővítésére, s egy ipari parkra is – ez utóbbit a kivett mocsár-rétre álmodták, annak ellenére, hogy az ingatlan egy része Natura2000-es terület. A „fiskális-gazdasági szempontokkal” szemben aztán érzelmi kötődésről, a Balaton és a jövő generációja felé elengedhetetlen felelősségről beszéltek. Aztán keményen, feszes hangon egyenként nemet mondtak a név szerinti szavazáson.
Ami egyfelől szokatlan a NER-világában, ugyanis állami területszerzési szándékkal eddig csak ellenzéki vagy civil szervezetek szálltak szembe. Másfelől ugyanezen grémium szavazta meg nagy lelkesen 2022 őszen a szándéknyilatkozatot az ingatlancserékről.
A testületi ülést Hidvégi távollétében Erdei Barnabás fideszes alpolgármester vezette, akitől azt kérdeztük, mitől változott meg a véleménye.
– Amióta képviselő vagyok, mindig a helyiek többségének véleményét képviseltem
– felelte. Az alpolgármestert határozottan tagadta, hogy azért mondott nemet, mert a településen a vártnál sokkal nagyobb felháborodást váltott ki a terv, ő viszont júniusban elindul a polgármesteri címért, miután Hidvégi József nem próbál újrázni. Arra viszont nem tudott válaszolni,
a városvezető kikkel és mikor tárgyalt a csereingatlanokról, s miért próbálta keresztülverni egyik utolsó intézkedéseként a település számára előnytelennek tűnő csereügyletet.
Az elégedett diskurálva távozó demonstrálók viszont egyetértettek: a jelenlegi képviselők az önkormányzati választáson meg akarják méretni magukat, s ha beleegyeztek volna Fonyód – és a Balaton-part – egyik legnagyobb értékének elherdálásába, jelentős hendikeppel indulhattak volna harcba a mandátumokért.
A fonyódi civil tiltakozás tehát elérte célját, igaz, azt az alpolgármester is elismerte, a mostani döntés csak a regnáló testületre vonatkozik. Hidvégi még egyszer már nem próbálkozhat meg előterjesztése és határozati javaslata elfogadtatásával. Az októbertől hivatalba lépő új grémium azonban simán nekifuthat újból az ügynek. A helyiek szerint igazi megnyugvást egy sikeres népszavazás hozna, ami megkötné a mindenkori polgármester és a képviselők kezét.
