Magyar Péter múlt szombaton, a Kossuth téren elmondott beszédében vázolta fel elképzeléseit az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról, illetve egy általános jövőképet fogalmazott meg arról, miként képzeli el a jövő EU-ját. Ennek legvitatottabb pontja az volt, hogy elutasítja az európai szuperállamot, egy Európai Egyesült Államokat.
Az eltelt öt évben a korábbiakhoz képest felértékelődött nem csak az Európai Bizottság, hanem az Európai Parlament szerepe is. A Bizottság bekeményített jogállamisági kérdésekben, a korábbinál sokkal határozottabban követeli, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben a demokratikus alapértékeket. Az EP is több autonómiát mutatott, mint 2019 előtt.
A közös Európa tehát az egységesülés felé halad, s ezt a folyamatot felgyorsította Oroszország Ukrajna elleni agressziója, hiszen az EU-nak egységet kellett felmutatnia, ami bizony nem mindig sikerült, részben az Orbán-kormány állandó vétófenyegetései miatt.
Az egységesülés folyamata azonban még messze nem jelenti az európai szuperállam megvalósítását. Ezzel kapcsolatban sok vita merül fel. Nem is könnyű definiálni a fogalmat, hiszen számos szektort, témakört foglal magában: Brüsszel nem csak gazdasági, hanem politikai, hadügyi, sőt akár kulturális ügyekben is kiterjedtebb hatáskörrel rendelkezne. Legalábbis elvileg. Ha egyszer komolyan felmerül a föderatív Európa megvalósításának kérdése, előzőleg hosszas, évekig, ha nem évtizedekig tartó tárgyalások várhatóak, s az életbe léptetése sem biztos, hiszen a ratifikációs folyamat sikere sem garantálható.
A szuperállammal kapcsolatos elképzelések nem kiforrottak. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke, előző olasz miniszterelnök elsősorban gazdasági okokkal magyarázta megvalósításának szükségességét. Tavaly decemberben úgy fogalmazott, az EU kritikus fordulóponthoz érkezett, és egyesülnie kell, hogy "egy állammá váljon". Draghit tavaly azzal bízta meg az Európai Bizottság, tegyen ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan növelheti versenyképességét.
"Ma a gazdasági növekedés összeomlott, és új növekedési módot kell kitalálnunk. De ahhoz, hogy ezt megtegyük, állammá kell válnunk" – mutatott rá Draghi. Véleménye szerint itt az ideje, hogy „összefogjunk és leküzdjük a széttagolt uniós szabályozással kapcsolatos nehézségeket minden területen. Ezek lelassítják az EU működését, különösen a vészhelyzetekre való reagálás terén”, tette hozzá. Magyar Péter egyébként múlt szombati, Kossuth téren elmondott beszédében szintén szót ejtett az uniós bürokrácia leépítéséről. Draghi szerint az egységesülés csak segíti a bürokratikus akadályok elhárítását.
A szuperállammal kapcsolatos vitát nehezíti, hogy a populista pártok nem érveket hoznak fel ellene, hanem hangulatkeltésre használják.
Tavaly a Do Rzeczy című konzervatív lengyel lap, amely közel áll Jaroslaw Kaczynski Jog és Igazságosságához (PiS) azt írta, veszélyes tendencia egy európai szuperállam kialakulása, amelyben a nemzetállamoknak le kell mondaniuk hatásköreik nagy részéről Brüsszel javára. Ez ugyanis - a szerző szerint - elsősorban a német érdekeket szolgálja. „Német politikusok tervezték és támogatták az Európai Egyesült Államok projektjét, nem egyenlő partnerek szövetségeként, hanem a legerősebb hatalom köré összpontosulva” – írta a szerző, aki szerint ennek megvalósításával megszűnne Lengyelország uniós tagságának legitimitása.
A jelenlegi német kormány valóban célként fogalmazta meg a 2021-ben született koalíciós szerződésben a föderális európai állam megvalósítását. A dokumentum kimondta: az Európai Parlament kapjon valódi hatásköröket. Mint a Die Zeit megjegyezte, eddig egyetlen német kormány sem ment ilyen messzire a kérdésben. Ahogy Annalena Baerbock külügyminiszter fogalmazott, „egy erős német külpolitika csak európai lehet”. Az elképzeléseket támogatta Emmaunel Macron francia elnök, aki már a Sorbonne-on 2017 szeptemberében elhangzott, sokat idézett beszédében is az európai integráció felgyorsítása mellett foglalt állást és konkrét elképzeléseket is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan lehetne hatásköröket átadni Brüsszelnek.
Olaf Scholz kancellár kormányának létrejötte óta azonban semmit sem haladt előre a föderatív Európa megvalósításának folyamata, amit egyebek mellett több válság is magyaráz, valamint az, hogy a kedvező előjelek ellenére feszültebbé vált Németország és Franciaország kapcsolata.
A többség több Európát akart
Az EU nemzetállamok föderációjává való továbbfejlődéséről az Eurobarometer 2014 tavaszán végzett felmérést. Eszerint az uniós polgárok 69%-a támogatta az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztását, és 46% támogatta az egységes uniós hadsereg létrehozását. A megkérdezettek kétharmada szerint az EU-nak a külpolitikáról közösen kell döntenie, és a válaszadók több mint fele szerint a védelmi politikát illetően is közös döntéshozatalra van szükség. A válaszadók 44%-a támogatta, hogy az Európai Unió a nemzetállamok föderációjaként jöjjön létre, 35% ellenezte ezt. Az egyesült Európával szemben akkor a skandináv országok voltak a legelutasítóbbak.
Bár Petr Fiala cseh miniszterelnök korábban elutasított egy föderatív Európát, az EU jövőjével kapcsolatos elképzelései jelentősen finomodtak azóta, hogy hazája kormányfője lett. Ugyan az európai szuperállam mellett nem tett hitet, idén januárban elhangzott mondata arra utal, hogy egyre kevésbé zárkózna el egy ilyen megoldástól. Mint mondta, „aktívan építsünk egy olyan Uniót, amely segít leküzdeni a globális kihívásokat.”
Magyar Péter jelezte, pártjával a következő Európai Parlamentben az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozna. Miként vélekedik a kérdésről Manfred Weber, az EPP elnöke? Egy 2017-ben, a Spiegelben megjelent véleménycikkében részletesen szólt erről. Ebben elutasította az európai szuperállam gondolatát, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy bizonyos témakörökben jobb együttműködésre van szükség az EU-ban. „A jelenleginél erősebb Európát akarunk, de nem egy szuperállamot, amilyet a szociáldemokrata SPD vagy az európai baloldal akar. Az EU nem helyettesíti a nemzetállamokat, hanem erőssé teszi őket ahhoz, hogy túléljenek a holnap világában” – írta Weber. Ezzel szemben Ursula von der Leyen bizottsági elnök, az EPP csúcsjelöltje még 2011-ben a Spiegelnek adott interjújában egy Európai Egyesült Államokat szorgalmazott. Ez azt jelzi, hogy a néppárton belül sincs egységes álláspont a kérdésben.
A föderatív Európa nem csak több európai szociáldemokrata párt fontos programpontja, hanem a liberális pártok szerint is elkerülhetetlen hatáskörök átadása Brüsszelnek, amint ez például az osztrák liberális párt, a NEOS mostani programjában is szerepel. Hogy azonban a következő Európai Parlament tesz-e bármiféle előrelépést ennek megvalósítása felé, ez erősen kérdéses különösen annak fényében, hogy még az egyes pártcsaládokon belül sincs egyetértés. Ráadásul Európának az orosz fenyegetés miatt most más kérdésekre kell összpontosítania.
Füstbe ment tervek
Az európai alkotmányról szóló franciaországi és hollandiai negatív népszavazásokat követően a liberális Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök 2005 novemberében jelentette meg holland nyelven írt, Verenigde Staten van Europa ("Európa Egyesült Államai") című könyvét, amelyben egy felmérés alapján azt állította, hogy az európai átlagpolgár több Európát akar. Szerinte a föderális Európát azon államok között kell létrehozni, amelyek valóban föderális Európát akarnak a megerősített együttműködés egy formájaként. Más szóval, a jelenlegi EU-n belül létezne egy föderális mag-Európa. Azt is állította, hogy ezeknek a magállamoknak a következő öt szakpolitikai területet kellene föderalizálniuk: európai szociálgazdasági politika, technológiai együttműködés, közös igazságügyi és biztonságpolitika, közös diplomácia és európai hadsereg.
A luxemburgi Viviane Reding, aki korábban több pozíciót töltött be az Európai Bizottságban, s 2014-2018 között igazságügyi biztos volt, egy németországi Passauban tartott beszédében, valamint egy sor cikkében és interjújában az Európai Egyesült Államok létrehozását szorgalmazta, szerinte így erősíthető meg Európa egysége.
Matteo Renzi egykori olasz miniszterelnök 2014-ben kijelentette, vezetése alatt Olaszország arra fogja felhasználni az Európai Unió hat hónapos elnökségét, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozását szorgalmazza. (Ebből semmi sem valósult meg.)
2017 decemberében Martin Schulz, aki akkoriban a Német Szociáldemokrata Párt új elnöke volt, egy új alkotmányszerződést sürgetett az "Európai Egyesült Államok" elveinek megfelelően és azt javasolta, ezt az alkotmányt "a civil társadalmat és az európai nemzeteket is magában foglaló konvenció" szerkessze meg. Hozzátette, minden olyan államnak, amely nem hajlandó elfogadni ezt a dokumentumot, el kell hagynia a közös Európát. A The Guardian akkori cikkében megjegyezte, javaslata "valószínűleg némi ellenállásba ütközik Angela Merkel és más uniós vezetők részéről." Schulz akkor reményét fejezte ki, hogy 2025-re már megvalósulna az Európai Egyesült Államok. Ezen óhaja már biztosan nem valósul meg.
Akadnak szkeptikusok is a felvetést illetően. Asle Toje norvég külpolitikai elemző azzal érvelt, hogy az Európai Unió inkább egy kisebb hatalomra hasonlít. Könyvében rávilágított, hogy bár az 1990-es évek és a 2000-es évek eleje megmutatta, létezik politikai mozgástér az EU nagyobb szerepvállalására az európai biztonság terén, az EU nem tudott megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A szerző az EUFOR dárfúri és csádi beavatkozásának példáján keresztül mutatja be, hogy az EU hatékonyságát a konszenzus és az elvárások közötti szakadék akadályozza, ami elsősorban a hatékony döntéshozatali mechanizmus hiányára vezethető vissza.
