„Higgyék el, számomra ez a város egy gyöngyszem. Ez (a város) fog holnap igent mondani az Anschlussra.” Ez a mondat 1938. április 8-án hangzott el a bécsi Városháza első emeletére ácsolt faerkélyről Adolf Hitler szájából. Vátesznek bizonyult: másnap a város lakóinak 99,6 százaléka mondott népszavazáson igent arra, hogy Ausztria csatlakozik a Harmadik Birodalomhoz.
Pontosan 86 évvel később, ugyanezen a napon Wolfgang Flatz vorarlbergi akcióművész emlékezett meg a történetről, méghozzá Ausztria elsőszámú színházában, a Burgtheaterben. Az este hat órakor kezdődött happening külső helyszíne a színház bejárata volt, tíz hosszúkás ablakot vörös zászlóval fedtek be, benne fehér körrel. Ebben azonban nem fekete horogkereszt volt látható, mint sok éve, hanem egy kutya, egy német dog feje.
A produkció címe is ezt fejezte ki: „Adolf Hitler – Kutyaélet“.
Az alkotó az 1998-ban elhunyt kutyájának is emléket állított, noha neki nem dogja, hanem német juhászkutyája volt. A bejárat fölé a régi balkonnál is ideiglenesebb erkélyt szerkesztettek, ennek ablakából nem a birodalmi kancellár szónokolt, hanem egy német színésznő, Bibiana Beglau volt látható, náci német katonaruhában, Hitler-bajusszal. Nem élőben, hanem végtelenített filmszalagon, hátsó LED-megvilágítással, háromféle mozdulattal.
Este nyolc órakor bent a színházban a 80 perces előadás kezdődött, ahol maga a producer-főszereplő, Flatz is játszott, egy keskeny ágyékkötőtől eltekintve, ruhátlanul. Testén kiterjedt, mély mondanivalókat rögzítő tetoválásokkal, amelyeket a végrendelete szerint a halála után a testéből kimetszenek, preparálnak, majd üveg alatt kiállítanak. Flatz zöld árnyalatú napszemüveget viselt, jobbkezén hatalmas gyűrűket. A produkció harmadik elemét folyosói kiállítás alkotta a Hitler-beszéd nyomán. Ezt május végéig tekintheti meg a közönség, míg az előadást és a kültéri díszletet csak április 8-a és 10-e között láthatta. A művész elárulta: számára döbbenetes erővel hatottak Hitler szavai, amelyek legfőbb mondanivalója a német nép éltetése volt, de még ennél is megrendítőbbnek találta az akkori bécsi polgármester, Hermann Neubacher szavait. Az ő személye – színészi megformálásban – szintén feltámadt az előadásban. Amelyben katonákat, emberek által alakított kutyákat is lehetett látni.(A színház szabályzata tiltja a kutyákat élőben szerepeltetni.)
A történelmi hűség kedvéért meg kell jegyezni: Adolf Hitler nem az összetákolt balkonon, hanem a bécsi városháza dísztermében mondta el anno beszédét, csupán az osztrák hívek lelkesedését megköszönve bukkant fel egy integetésre az erkélyen.
A városháza hatalmas épülete éppen szemben van a Burgtheateréval. Flatz produkciójával egyidőben a 25. stájerországi tavaszt ünnepelték odaát, a Rathausplatzon, a száznál alig több színházi érdeklődővel ellentétben több ezren.
A 71 esztendős vorarlbergi performanszművész, aki civilben különleges csomagolástechnikával, speciális építőanyagok előállításával foglalkozik, szülővárosában, Dornbirnben saját múzeumot is működtet. A sajtónak elárulta, hogy ő már tavaly, a „gyöngyszembeszéd” 85-ik évfordulóján szerette volna többrétegű műsorát bemutatni, de a színház igazgatója, Martin Kušej arra kérte, hogy várja meg vele az ő utolsó igazgatói évét. A karintiai tartományból származó igazgató-rendező, aki számos németnyelvű színháznak volt főszereplője, dirigense, döbbenettel konstatálta, hogy már 2022-ben közölték vele: 2024-ben lejáró megbízatását nem fogják meghosszabbítani. Indokolásképpen arra hivatkoztak az illetékesek, hogy a félelem légkörét keltette Ausztria elsőszámú színházában. Flatz ellenben hálásan megköszönte Kušej segítségét, szerinte enélkül nem is került volna sor a persziflázsára.
