;

Lánczi Tamás;Szuverenitásvédelmi Hivatal;

- A Hivatal valódi szerepe

Abban biztosak lehetünk, hogy Orbán Viktor még véletlenül sem akarja újraélni azt a szorongást, amelyet a tavalyelőtti törvényhozási választások előtt érzett. Nem szükségeltetik óriási empátia ahhoz, hogy átérezzük egy hatalomfüggő akarnok kínjait akkor, amikor reális lehetőségként ködlik fel előtte a kormányrúdtól való távozása.

Két évvel ezelőtt a kitartó orbáni aknamunka ellenére összeállt az ellenzék, és akkori nyilatkozataik alapján a Fidesz politikusai sem vették biztosra győzelmüket. Háborús pszichózist kellett kelteniük a társadalomban, hogy a csúnya fiaskót elkerüljék. A legfőbb tanulság azonban az volt számukra, hogy nem elégséges az oppozíció pártjainak csupán a belföldi pénzforrásait elapasztani, elfogultnak tűnő számvevőszéki vizsgálatok eredményeként. El kell lehetetleníteni azt is, hogy a szóban forgó formációk országhatárainkon túlról kapjanak anyagi támogatást a kampányukhoz.

Itt jön a képbe Lánczi Tamás, és az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal. Sokan találgatják itthon és külországokban egyaránt: vajon mi lehet az ominózus szervezet valódi célja? Lánczi nemrégiben tett nyilatkozata alapján azt kell hinnünk, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kizárólag abból a célból jött létre, hogy senki és semmi ne veszélyeztethesse többé Orbán Viktor hatalmi ambícióit. Mint előrevetítette, a hivatali dolgozók kiemelten figyelik majd az idei EP- és helyhatósági választásokat is, „okulva abból, hogy 2022-ben, illetve azt megelőzően milyen rejtett módon, ügyeskedve, a magyar pártfinanszírozási szabályokat kijátszva, külföldről milliárd forintokkal próbálták meg befolyásolni a magyar választást”.

Lánczi Tamás ugyanebben az interjúban a hazaárulás fogalmáról is elmélkedett; erről az erkölcsi, jogi fogalomról, mely egyúttal büntetőjogi kategória. Kifogásolta, hogy a hazaárulás tekintetében „a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz”, emiatt nem tudható, hogy a szóban forgó paragrafusokat a hazai bírák, ügyészek hogyan értelmezik. Ezért a hivatal vezetője úgymond párbeszédet is folytatna az itthoni jogi grémiumokkal.

Lánczi szavaiból számomra az következik, hogy a következő időszakban a harmadik hatalmi ágban dolgozók presszionálása zajlik majd abból a célból, hogy a bíróságokon, ügyészségeken olyan jogértelmezés folyjon, melynek alapján ellenzéki prominensek egész sorát lehetne hazaárulásra hivatkozva akár személyes szabadságától is megfosztani. Beigazolódna az európai parlamenti képviselők aggodalma, miszerint az EB túl korán szabadította fel a zárolt uniós támogatások egy részét, hiszen Magyarországon nem is független az igazságszolgáltatás?

Mindabból, amit Lánczi Tamás kilátásba helyezett az utóbbi hetekben, azt szűröm le, hogy a Velencei Bizottság jogászai túlságosan enyhén fogalmaztak a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatban. Értelmezésem szerint e szervezet nem csupán „felesleges”, hanem a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvés eszköze. Úgy tűnik, Orbán Viktor hajlandó saját Alaptörvényével is szembemenni, ha hatalomféltésről van szó.

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.