A jelenlegi Európai Parlament (EP) mandátumának utolsó vitáját tartotta szerdán a magyarországi jogállamiság helyzetéről és ezzel összefüggésben a hetes cikkelyes eljárásról. Mint korábban beszámoltunk róla, a képviselő-testület két hét múlva esedékes plenáris ülésén állásfoglalást is elfogad minderről.
A szerda esti tanácskozáson Didier Reynders igazságügyi biztos ismertette a Magyarországgal szemben kezdeményezett eljárásokat, amelyek a jogállamiság tiszteletben tartását és az Európai Unió költségvetési érdekeinek a védelmét szolgálják. A politikus megerősítette, hogy az Európai Bizottság rajta tartja a szemét a budapesti kormányon, erről árulkodik például, hogy két hónappal ezelőtt kötelezettségszegési eljárást indított a szuverenitásvédelmi törvénynek az uniós normákat sértő rendelkezései miatt.
Itt a bejelentés, kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormány szuverenitásvédelmi törvénye miatt az Európai BizottságA Bizottság lett a magyar szuverenitás ellenségeReynders ugyan védelmébe vette a több mint 10 milliárd euró felzárkóztatási támogatás felszabadításáról hozott tavaly decemberi brüsszeli döntést, de leszögezte, hogy további 20 milliárd van ideiglenes zár alatt, és ott is marad, amíg Magyarország nem teljesíti a feltételeket.
Hivatalossá vált, kezdődik az Európai Parlament pere az Európai Bizottság ellen az Orbán-kormánynak adott 10,2 milliárd euró miattA kormányok képviselőiből álló EU Tanács soros elnöksége nevében Mathieu Michel belga miniszter közölte:
a hetes cikkelyes eljárás keretében június 25-én kerül sor az Orbán-kormány következő meghallgatására.
Az EP régóta sürgeti, hogy a tagországok végre lépjenek túl ezen a parttalan párbeszéden, fogalmazzanak meg ajánlásokat és léptessék a következő szakaszba a procedúrát. De kérésük eddig süket fülekre talált. A 2018. szeptembere óta zajló eljárás célja annak megállapítása, hogy valóban sérülnek-e az EU alapértékei Magyarországon. Ha a 26 uniós állam valamikor erre a megállapításra jutna, akkor szankciókat is kiszabhatna, például megvonhatná a szavazati jogot a magyar kormánytól.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő – aki ebben a parlamenti ciklusban vitte a magyar ügyeket az EP-ben – felszólalásában azt mondta, hogy a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásával Orbánék “újabb lépést tettek a putyini jövő irányába”. Szerinte a demokrácia olyan állapotban van Magyarországon,
hogy kétséges a választások tisztességes lebonyolításának lehetősége.
A német keresztényszocialista Monika Hohlmeier arról beszélt, hogy miközben a budapesti kormány állhatatosan próbál minél több pénzt kicsikarni Brüsszeltől, odahaza a saját oligarcháit hozza helyzetbe, akik egyre több iparágra igyekeznek rátenni a kezüket. Az EP-képviselő szerint az Európai Bizottságnak a jogállamiság érvényesüléséről szóló jelentésében értékelnie kéne azt is, hogy a magyarországi hatóságok mennyire tartják tiszteletben a belső piaci szabályokat. A svéd szélsőbaloldali Malin Björk úgy vélekedett,
hogy még mindig nincs késő elvenni a magyar kormánytól az EU soros elnöki posztját, amelyet július elsejétől töltene be.
A momentumos Donáth Anna kérte, hogy a közösségi támogatások folyósítását tegyék függővé az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól. „A magyar kormánynál nincsenek biztonságban az uniós pénzek”, hangsúlyozta. A vita másik magyar hozzászólója, a fideszes Deutsch Tamás arra figyelmeztette képviselőtársait,
hogy Magyarország akkor sem fog engedni a politikai zsarolásnak, ha képviselőtársai „a fejük tetejére állnak”.
A politikus ismét azzal hozakodott elő, hogy a kormány békepárti, migrációellenes álláspontja szúrja az Európai Parlament szemét.
Milliárdokat spórol az EU-nak az Európai Ügyészség, az Orbán–kormány nem akarja beléptetni Magyarországot“Elég ironikus, hogy egy kormány, amely a szuverenitásról szónokol és azt ígéri, hogy azt megvédi Brüsszeltől, egy totalitárius diktatúra rendőreit hívja meg a területére”