Izrael megnyitja a Gázai övezet északi részén lévő Bét-Hanún (Erez) átkelőt a segélyszállítmányok előtt - közölte Benjamin Netanjahu hivatala pénteken, néhány órával azután, hogy Joe Biden amerikai elnök felszólította az izraeli miniszterelnököt, tegyen lépéseket a civilek és a segélymunkások védelme érdekében. A közlés szerint Izrael "ideiglenesen" megnyitja az asdódi kikötőt is, hogy ott fogadhassák a segélyszállítmányokat, amelyeket majd az Erez átkelőhöz szállítanak. Növelni fogják továbbá a szomszédos Jordániából érkező és Kerem Salom átkelőnél a Gázai övezet déli részébe beengedett segélyek mennyiségét. A Netanjahu-kormány szerint e lépések "megakadályozzák a humanitárius válság kialakulását, és szükségesek a harcok folytatásának biztosításához, a háborús célok eléréséhez".
Biden és Netanjahu csütörtöki feszült telefonbeszélgetését követően a Fehér Ház közölte, hogy az amerikai elnök "azonnali tűzszünetre" szólított fel, és jelezte, hogy kész változtatni Washington Izraelnek nyújtott rendületlen politikai és katonai támogatásán, ha nem növelik a Gázába beengedett segélyeket. Megfigyelők szerint ezzel lényegében ultimátumot adott az izraeli kormánynak.
A felek közti feszültséghez hozzájárult, hogy az izraeli hadsereg hétfőn téves légicsapást mért egy segélyszervezet konvojára, hét embert ölve meg. A World Central Kitchen (WCK) munkatársai három gépkocsival dél felé haladtak az Izrael által kijelölt part mftegnenti útvonalon nem sokkal azután, hogy több mint 100 tonna élelmiszert rakodtak ki egy uszályról egy deir-al-balah-i raktárban, és a három járművet külön-külön találat érte a támadás során. Az eset heves nemzetközi reakciókat váltott ki.
Az izraeli hadsereg (IDF) sietve lezárt vizsgálata a csapások célra vezetéséért felelős tisztek "súlyos hibáinak" sorozatát okolta a téves támadásért. A két tiszt elbocsátásához és egy tábornok megrovásához vezető vizsgálatot azonban hiteltelennek nevezte a WCK alapítója, José Andrés. "Az IDF nem vizsgálhatja hitelesen saját gázai kudarcát. Nem elég, ha egyszerűen csak megpróbálja elkerülni a segélymunkásokat sújtó haláleseteket, amelyeknek száma mostanra megközelítette a 200-at" - mondta. A szervezet vezérigazgatója, Erin Gore konkrét lépéseket sürgetett a segélymunkások biztonságának garantálására. "Műveleteinket addig is felfüggesztjük." Megállapításaihoz António Guterres ENSZ-főtitkár is csatlakozott. A világszervezet hónapok óta arra figyelmeztet, hogy közvetlen éhínség fenyegeti azt az 1,7 millió gázai palesztint, aki az október óta tartó háborúban menekültté vált az izraeli bombázások és támadások miatt, és nagyrészt az övezet déli részén, Rafah környékén zsúfolódott össze.
Joe Biden mostani kemény fellépését megfigyelők szerint egyebek közt az magyarázza, hogy kétségbeesetten növelni próbálja támogatottságát az amerikai szvazók körében, akiknek jelentős részét felháborítja Izrael gázai offenzívájának feltétlen amerikai támogatása. A fejlemények választási perspektíváját erősíti, hogy Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt leendő jelöltje a novemberi elnökválasztáson egy rádióinterjúban kijelentette: Izrael "véget kell vessen" a gázai háborúnak, "abba kellene hagynia az emberek gyilkolását". Trump - aki egyébként szintén a zsidó állam elkötelezett szövetségeseként tünteti fel magát - úgy vélekedett, hogy Izrael "teljesen elveszíti a PR-háborút", és abba kellene hagynia a gázai légicsapásokról készült videofelvételek sugárzását. Hozzátette azonban, hogy Izraelnek be kell fejeznie, amit elkezdett.
