;

Schadl-Völner-ügy;

- Többen is hozzáfértek Schadl György naptárához

Közjáték a bíróságon.

Sajátos közjátékkal indult a Schadl–Völner-ügy tárgyalása: a magyar politika állandó trollja, Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő is megjelent a Fővárosi Törvényszéken, majd regisztráció nélkül megpróbált bejutni a terembe. Szabó Bálint azt hangoztatta (az éppen nehezen induló laptopjával bajlódó) Tóth Erzsébet bírónő előtt, hogy szerinte Schadl György védőjének kinevezése összeférhetetlen, mivel a védő korábban az ügyészségen dolgozott.

Tóth Erzsébet bírónő előbb felvilágosította az egyébként jogot végzett Szabót Bálintot, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak az ügyvédekre, amelyek értelmében Schadl György ügyvédje törvényesen eljárhat az ügyben. Szabó ezt követően még kétszer megpróbált bejutni a terembe – úgy, hogy előzetesen nem regisztrált – végül harmadjára Tóth Erzsébet bírónő erélyesen kiküldte őt a teremből.

A bíróságon a korrupcióval vádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) ex-elnöke és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ügyében P. Máté végrehajtót, a Schadl-féle iroda volt munkatársát, irodavezetőjét hallgatta meg. A tanút a bíró előbb Schadl György naptáráról, illetve az iroda ki- és befizetéseiről szóló nyilvántartásokról faggatta: a vád számára ugyanis a nyomozás során lefoglalt naptár az egyik bizonyíték arra, hogy Schadl György és Völner Pál rendszeresen találkozott, illetve arra is építi fel a vádját, hogy Schadl rendszeresen pénzeket adott át Völnernek, aki viszonzásul - többek között - Schadl György jelöltjeit juttatta volna álláshoz.

Én, F. Vivien és Schadl György fért hozzá a naptárhoz – mondta el P. Máté. Így F. Vivien - az ügyészség koronatanúja - számítógépének naptárát ő és M. Viktor, az ügy IV. rendű vádlottja ismerte.

Hogyan működött a pénzek nyilvántartása? - tette fel a kérdést Tóth Erzsébet bírónő. A korábbi irodavezető Sz. Kálmán papíron vezette a pénzeket, míg F. Viviennek Excel-nyilvántartása volt. – Sok konfliktus volt belőle, hogy az összegek nem mindig egyeztek – mondta P. Máté.

Hogy az irodai páncélszekrényből mikor milyen összegeket ki vettek ki, illetve, hogy milyen célra, az nem derült ki ebből a nyilvántartásból. – Azt soha nem láttam, hogy Schadl György pénzt vett volna ki, vagy tett volna be a széfbe – mondta a tanú. Völner Pált összesen kétszer látta, illetve a naptárba látta beírva a nevét. – Én azért láttam ezeket, mert folyamatosan egyeztetnem kellett az időpontok miatt, én nem tudok arról, hogy őnekik szakmán kívüli kapcsolatuk lett volna - fűzte hozzá P. Máté, aki arról sem tudott, hogy történt volna olyan, hogy Schadl György kineveztetett végrehajtónak vagy magakadályozott volna bárkit a kinevezésében. Volt egy eset, hogy látta, hogy Schadl György pénzt adott az egyes végrehajtói irodák beindításában. (Mint ismeretes, az ügyészség azzal vádolja Schadl Györgyöt, hogy a végrehajtók kineveztetéséért cserébe a bevételük egy részét, összesen 923 millió forintot le kellett, hogy adják.)

P. Máté egy esetben hallotta, hogy a ceglédi végrehajtói iroda informatikai eszközeit Schadl György pénzéből vették meg, ám azt már nem tudta, hogy ez pontosan milyen pénzügyi konstrukcióban történt ez. 

A tanú is elítélően írta le az ügyészséggel alkut kötő F. Vivien szerepét, mint olyan embert, aki kellemetlen volt a munkatársai számára. „Én úgy láttam, hogy Vivien úgy érezte, hogy neki mindenbe bele kell szólnia” és olyan is volt. Szerinte F. Vivien leordította a kollégák fejét.

A hirdetés kiadója a február végén bejegyzett Győri Civilek Körének Egyesülete, melynek a GyőrPlusz szerint az egyik célja az, hogy „a civilek elmondhassák a véleményüket, kiálljanak Dézsi Csaba András polgármester és munkássága mellett”.