„Az új kormányrendelet alaposan felkavarta az állóvizet az e-kereskedelemben. De pusztán emiatt komolyabb, hosszabb távon is érezhető átrendeződéssel nem kell számolni” – mondta lapunknak Madar Norbert, a GKID nevű elemző cég vezető tanácsadója. Hazánkban nagyjából 38 ezer webáruház van, ebből nagyjából 18 ezer tekinthető valódi webshopnak. Legnagyobb részük (mintegy 14 ezer) úgynevezett bérelhető webáruház-motorral működik, azaz a kereskedő egy kulcsrakész megoldást használ havidíj ellenében, számukra a(Magyar Posta Logisztika (MPL) automatikusan integrálódik is. Aki saját maga által fejlesztett webshopot üzemeltet, annak viszont van most teendője és lesz pluszkiadása azzal, hogy fel kell vegye az MPL-t is a listájára.
A Magyar Posta lapunknak megküldött válaszaiból az derül ki: felkészültek az erősödő csomagforgalomra. Kézbesítő folyamataikat – ideértve a humánerőforrást – a „volumenek ismeretében optimalizálják”. A karácsonyi időszakokban kiugró csomagmennyiséget (naponta akár 200-250 ezer csomag, tavaly összesen 30 millió) kezelnek és az e-kereskedelemben is több éves tapasztalattal rendelkeznek, így arra számítanak, hogy a webshop-rendelet nyomán esetlegesen megugró csomagszámot is kezelni tudják. „Leginkább abban térünk el a piac többi szereplőjétől, hogy a Magyar Posta – egyetemes szolgáltatóként – olyan szállítási kötelezettségeket is teljesít, amit más logisztikai szolgáltatónak nem kell, vagy üzletileg nem éri meg. Míg a piaci kézbesítő szolgáltatók az általános szerződési feltételeikben azt is feltüntethetik, hogy milyen esetben nem vesznek át például egy adott csomagot, addig a Magyar Posta – törvényi kötelezettsége értelmében – köteles minden küldeményt átvenni és kézbesíteni. Ezzel biztosítja a rendelés és kézbesítés lehetőségét a kormány a magyar fogyasztóknak, függetlenül attól, hogy hol élnek” – olvasható az állami szerv lapunknak küldött válaszában.
Az Orbán-kormány kötelezővé tette az online kiskereskedőknek, hogy áruikat a Magyar Postán keresztül is küldjék, ha a vevő ezt kériA jogszabály minden webshop számára kötelezővé teszi, hogy az MPL is a kiszállító cégek között legyen. Szakértők azt vélelmezik: ez nem fogja nagymértékben átalakítani a webshopos piacot, mert a legtöbb ilyen áruháznál már most is szerepel az MPL a legnagyobb csomagküldők mellett (például FoxPost, Packeta, DHL, GLS). Logisztikában dolgozó forrásunk szerint az egész kormányrendelet egy hamis hipotézisen alapul: azt gondolták egyesek, hogy a webshopokon rendelt árukat a piacvezető nagy cégek nem minden magyar faluba szállítják ki, ezért kell az MPL, amely az összes hazai lakost eléri. Pedig alapvetően mindegyik cég mindenhova szállít. Ezt megerősíti a GLS és a FoxPost válasza is: ahova autóval el lehet jutni, oda biztosan kiszállítják futárjaik a megrendelt árut.
„A puding próbája az evés. Volt és van is, aki a postát használja, másoknak ellenérzése van vele szemben, de ez nem egy drákói szigorúságú szabály, jelenleg ez egyetlen mondat, ennyit tudunk” – így kommentálta lapunknak az új rendeletet Ormós Zoltán ügyvéd, az Ecommerce Hungary érdekvédelmi szervezet alelnöke. Úgy hírlik, a Fogyasztóvédelmi Hatóság fogja ellenőrizni a webáruházakat, hogy valóban felajánlják a Magyar Posta szolgáltatását is.
Még mindig népszerűek az utánvétes csomagok
„A hazai webáruházak vezetőinek a legtöbb problémát jelenleg a nagyon olcsó árut kínáló oldalak jelentik, a térnyerésük nyomán egekbe szökő hirdetési költségek, az ingadozó euró-forint árfolyam, illetve az online kereskedelemben csökkenő rendelésszám” – magyarázta lapunknak Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója. Majd azzal folytatta: nem vásárolnak a magyarok kevesebbet online, csak éppen nem a magyar webshopoktól rendelnek. Ha egy webáruház magyarul szól a vevőihez, forintban áraz, magyar logisztikai szolgáltatókkal küldi a csomagot, akkor a vevőnek mindegy, hogy ez egy kis magyar cég vagy román, lengyel, cseh, netán kínai mamutvállalat, ha egyébként ugyanolyan vagy jobb szolgáltatást nyúlt. Tavaly egyébként több mint 30 százalékos volt a „csomagvolumen” növekedése a logisztikai piacon, de ezt nem a magyar webshopok húzták be, hanem a külföldiek.
A magyar e-kereskedők zsebéből tehát hiányzik ez a pénz, ezzel szemben a csomaglogisztikai cégeknek nem, hiszen nekik az is bevétel, ha külföldi csomagot visznek házhoz vagy az átvételi pontra. Mit tehetnek a magyar e-kereskedők? Tanulniuk kellene a szlovák, a cseh vagy akár a kínai oldalaktól, amelyek „felzabálják” a magyar vásárlókat. Egyik forrásunk így fogalmaz: ne a szabályozóktól várják a megoldást, hanem próbáljanak a versenyképességük fejlesztésére koncentrálni, rengeteg olyan lehetőség van, ami az árversenyen túl is ad teret a fejlődésre. Például a jobb minőségű termékinformáció saját fotókkal, esetleg videókkal, átláthatóbb szállítási információ, az aznapi vagy garantált másnapi szállítás, vagy épp a magyarországi terméktámogatás és szakértői szerep hangsúlyozása. Az e-kereskedelem a pandémia alatt – hazánkban és világszerte egyaránt – látványosan, 30-40 százalékkal tudott nőni, ami sok kereskedőt elkényelmesített, azonban a mostani – immár több mint másfél éve tartó – időszakban élesen kidomborodnak a stratégiák és szolgáltatási minőségek közötti különbségek, és felértékelődik az ügyfélélmény fontossága. Mondhatni, most vált felnőtté ez az iparág itthon.
Egy másik probléma is „sújtja” a hazai webshopokat. Magyarországon még mindig sokan úgy rendelnek csomagot a neten, hogy utólag, az áru átvételekor fizetnek, azaz utánvétes rendelést bonyolítanak. A csomagok 60 százaléka ilyen, ám ezen vásárlások 2 százaléka sosem landol a vevőknél, mert egyszerűen – például feledékenységből – nem veszik át ezeket.
A webáruházak megelégelték ezeket a renitens vásárlókat, ugyanis egy darab át nem vett csomag számukra 2500-3000 forint többletköltséget jelent. Az ő védelmükben jött létre az Utánvét Ellenőr szolgáltatás, amelyhez már csaknem kétezer webshop csatlakozott. „Akik például kettőnél többször úgy rendelnek utánvéttel csomagot az Utánvét Ellenőrhöz csatlakozott webshopoktól, hogy nem veszik át, azoknak a rendszer harmadjára már csak azonnali online fizetést engedélyez” – magyarázta a Népszavának Ormós Zoltán ügyvéd, az Ecommerce Hungary webshopos érdekvédelmi szervezet alelnöke. Mint elmondta: szerződést szeg az, aki nem jelzi, hogy már nem tart igényt a megrendelt csomagra. Ezek a vevők hanyagság vagy rosszhiszeműség miatti károkozást követnek el, de nem megbüntetni akarják őket, hanem egy vevőbarát és „webshopvédő” megoldást találtak ki: egy szoftver segítségével kizárják őket az utánvétes rendelés lehetőségéből. „Ez nem feketelista, mert ki tud kerülni belőle az illető, ha jó párszor rendben és időben átveszi a csomagját”– tette hozzá Ormós. A szoftver teljesen egyedülálló, már külföldről is érdeklődnek iránta.
Madar Norbert szerint az egyre több át nem vett utánvétes csomag valóban komoly bajt okoz a piac egészét nézve, de drasztikusan visszaszorítani csak akkor lehetne, ha megszüntetnék ezt a rendelési formát Magyarországon. Ez annyiban nem lenne „ördögtől való”, hogy más európai piacokon az utánvét fogalmát sem ismerik, ráadásul a manapság hatalmas népszerűségnek örvendő kínai kereskedőknél (például Temu, Shein) is előre kell fizetni. Az utánvéthez kapcsolódó felárak további emelése és kötelezővé tétele látványosabban tolná a vásárlókat az előre fizetés felé, állítja Madar. Az utóbbi időben (nagyjából a Covid-járvány második hulláma óta) az utánvétes vásárlások fele már elektronikus úton zajlik, ez pozitív változás. Az a cél, hogy készpénzmentessé váljon az ágazat, ebben látszik is fejlődés.
Egy 2023-as, online vásárlói szokásokat vizsgáló kutatásból az is kiderült, a webáruházak 65 százaléka biztosít csomagautomatás átvételt, de nő a csomagpontok népszerűsége is. Az automata csomagküldésnek és átvételnek az előnye, hogy kényelmes, rugalmas, érintkezésmentes (ez leginkább a covidos években volt szempont), illetve környezettudatosabb is. Ezt támasztja alá az egyik legnagyobb csomaglogisztikai cég, a FoxPost, amely lapunk megkeresésére azt válaszolta: a csomagautomatákhoz egyszerre jóval több csomagot tudna kiszállítani, mintha egyenként kellene azokat célba juttatni, ezért automatába szállítani, mint állítják, egyértelműen olcsóbb és környezettudatosabb alternatívát jelent a házhoz szállításhoz képest.
